„Mama, ne hagyj el!”
A segélyszervezetek szerint így is rendkívüli eredménynek tekinthető, hogy 122 embert tudtak utólag a romok alól kimenteni, ráadásul néhányat csodával határos módon hat-hét nappal a 7-es erősségű földrengés után. Így szerdán még két gyereket találtak életben romba dőlt házuk törmelékei között, egyikük, egy 11 éves kislány a mentők érkezésekor sírva könyörgött: „Mama, ne hagyj el!”
A baptista és a református szeretetszolgálat után a magyar kormány is küld egészségügyi mentőcsapatot Portau-Prince-be. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság közlése szerint a héttagú, önkéntes orvosokból álló mentőcsapat a tervek szerint mától jövő vasárnapig segít a rászorulóknak a karib-tengeri ország földrengés sújtotta területein.
Haitin eddig 80 ezer embert tettek tömegsírba, és a temetések folytatódnak, immár főleg a katasztrófa által leginkább sújtotta vidéken. Ugyanakkor továbbra is rengeteg az orvosi kezelésre, műtétre várakozó sérültek száma. A szerdai újabb, ezúttal 5,9-es erősségű földrengést követően még többen menekülnek a fővárosból, hajóval, autóbusszal, tartva attól, hogy járványok üthetik fel fejüket a túlzsúfolt, s a higiénikus feltételeket nélkülöző fővárosi menekülttáborokban.
A segélyek osztásának körülményei valamelyest javultak az amerikai katonák megjelenése óta. Barack Obama elnök újra hangsúlyozta, hogy az akciót a haiti kormánnyal egyeztetve hajtják végre.
Haiti megfizette a korai függetlenség árát
Bár Haiti több mint két évszázada független, mégis a földrész legszegényebb állama. - Számos alkalommal szenvedte meg a külföldi beavatkozást, így a huszadik század első felében a húszéves amerikai jelenlétet. Általában is a francia, az amerikai, illetve a helyi politika őrlőmalmába került - állítja a szakértő. A haiti állam a múlt század közepén, a Duvalier-rezsim alatt volt erős, amely viszont diktatúra volt.
A Haitiről sugárzott felvételek tanulsága szerint a lakosság nem feltétlenül bizalommal tekint az amerikai jelenlétre, a vallási elöljárók pedig annyiban hagyták jóvá az USA beavatkozását, amennyiben az „ideiglenes" lesz. Hogyan terhelik meg a viszonyt a korábbi intervenciók? - kérdeztük Laurent Dubois-t. „Az amerikaiakkal szembeni ellenállás a haiti történelem része, a megszállás, a levert felkelés emlékezete tovább él. De az Egyesült Államok 1994-es intervenciója, amelynek célja Aristide, a demokratikusan választott elnök hatalmának viszszaállítása volt, viszonylag rövid ideig tartott. A brazilok vezette ENSZ-erők megítélése azért lehet jobb, mert róluk nem feltételezik, hogy olyan uralmi szándékaik lennének Haitit illetően, mint ahogy a franciákról vagy az amerikaiakról gondolták".
A Dominikai Köztársaság felajánlotta, hogy 150 rendőrt küld, akik perui ENSZ-békefenntartókkal biztosítanának egy segélykorridort a határ túloldalán. Milyen a szigeten osztozó szomszédok viszonya? „Viszonyukat egyfelől számos kapcsolódási pont, másfelől konfliktusok jellemzik. A XIX. században Haiti megszállta Santo Domingót, a domini kaiak viszont 1937-ben, a Trujillo-diktatúra idején több tízezer embert mészároltak le közülük. Dominikát ma is aggasztja a haitiak bevándorlása, de a hírekből úgy tűnik, most inkább belföldön, Port-au-Prince-ből vidékre áramlanak." Szőcs László, Washington
