belépés belépés | segítség segítség | alkalmazások alkalmazások | RSS RSS | előfizetés előfizetés | akciók akciók Nol.hu | NolBlog | NolTV | Hírmátrix | NolRandi
 
Népszabadság.hu | NolBlog | NolTV 2012. május
26. szombat

Politikusok fegyvere lett Európában a burka

Ritka a burkát viselő nő Európa utcáin, szimbolikus jellege miatt azonban politikai vita folyik betiltásáról Franciaországban és Nagy-Britanniában egyaránt.

Munkatársainktól| Népszabadság| 2010. január 21. |8 komment

nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra

Cikk értékelésBe kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

kinailany | 2012. január 7. | 14:52:43

igen a franciak raadasul gettositanak, ami onmagaban egy jelzes arra, hogy nem tamogatjak az integralodast, akkor en sem ertem, miert pont a burka zavarja oket!?

malka | 2010. január 22. | 10:39:23

Moderálási alapelvek- komment törölve -

bozsós | 2010. január 21. | 15:08:31

Malatesta | 2010. január 21. | 14:29:50

""kulkeruletek" nem muzulmanok" - Valószínűleg nem járt még Franciaországban. Franciaország népességének (60 millió fő) körülbelül 10-12%-a muzulmán (nincs pontos adat, mivel a vallást ott tilos megkérdezni.) Ezek külterületekben (gettó) élnek és vagy három éve tömegesen gyújtogattak fel Franciaország-szerte autókat, tiltakozásul azért, hogy 2 arab fiatalt rendőrségi üldözés közben áram ütött egy menedékhelyül szolgáló trafóban.

Malatesta | 2010. január 21. | 14:29:50

A kepalairas hulyeseg: Parizsban nincs "arab negyed".
Gaspar: ha hihetunk a BM-nek, akkor max. 2000 burkat viselo no van egy 63 millios orszagban, erre nyugodtan lehet mondani, hogy ritka. "Kulkeruletekben" is ritka, mivel ezek a "kulkeruletek" nem muzulmanok: a "banlieue" szocialis fogalom, nem etnikai, vagy vallasi.

ravic | 2010. január 21. | 10:48:19

Ha a bevandorlo elfogadja a befogado orszag anyagi segitseget, akkor neki is el kell fogadnia ennek az orszagnak a törvenyeit, es alkalmazkodnia kell az ottani szokasokhoz. Mostmar nemcsak burka van, hanem burkini is, amit a muzulman nök az uszodakban viselnek, bar a legtöbb islam vallasu leanyokat nem engedik a szülök az uszodaba, de gyakran meg a tornaoratol es a közös iskolai kirandulasoktol is eltiltjak öket. Sokat dolgoztam együtt mohamedam vallasuakkal, egytöl nem hallottam jo szot a befogado orszagra (Nemetorszag), kerdesemre, hogy miert vannak itt, a valasz mindig ugyanaz volt: a nemet allam szocialis segitsege.

Gaspar | 2010. január 21. | 09:57:47

bozsós,

Igen, egyetértek.
Ráadásul a toleranciának is csak akkor van értelme, ha nagyjából tudjuk, mi számít normának és mi tér el attól. Hiszen hogyan tolerálhatnánk a másságot, ha nem tudjuk, hogy mi a norma?

Arról nem beszélve, hogy az utóbbi években Nyugat-Európában is nyilvánvalóvá vált, hogy bizony vannak európai értékek, közöttük sok olyan, melyet évszázadok során harcoltak ki maguknak az európaiak, a muzulmán vallás betű szerinti követőei pedig épp ezekkel az értékekkel állnak szemben.
Gondolok itt például az egyenlőség eszméjére és a női egyenjogúságra, melles élesen szemben áll a muzulmánok szigorúan hierarchikus világképe.

bozsós | 2010. január 21. | 09:47:59

A kérdés szerintem annak a vitának része, hogy a bevándorló kötelezhető-e arra, hogy a befogadó ország társadalmi normáit átvegye. Vagy általánosságban, van-e létjogosultsága egy országban a társadalmi normának, vagy nincs. Mindenki betartja a Btk.-t és azon túl semmire nem kötelezhető. Eddig szerintem az utóbbi álláspont volt az uralkodó. De az utóbbi időben már látszik, hogy a társadalom integrálatlansága Nyugaton is súlyos gondokat vet fel és az egyéni önzés felülkerekedése a társadalmi normákon súlyos problémákat vet fel (demográfiai katasztrófa, etnikai feszültségek, gettósodás). Ezért remélhetőleg erősödni fog azok hangja is a közeljövőben, akik szerint van társadalmi norma és szükség van ezek védelmére.

Gaspar | 2010. január 21. | 09:00:39

A Népszabadság tudósítója biztosan nem Párizs valamelyik külkerületében lakik.
A burka Franciaországban tényleg elég ritka, de egyre gyakoribb, sajnos.
Az utóbbi években szinte nem volt olyan hér, hogy ne találkoztam volna burkát viselő nővel - Franciaország egyik nagyvárosában - míg azelőtt gyakorlatilag sohasem láttam.
Valóban előfordul, hogy 10-12 éves kislányokon is látni ilyen viseletet.

Ráadásul általában nem a konzervatív arab országokból frissen bevándorolt nők viselik, hanem általában a fiatalabb, sokszor már Franciaországban született muzulmán nők.
Valóban, viselésének célja szerintem is a szándékos feltűnéskeltés, és a francia/európai társadalommal vló szembenállás kifejezése.

HIRDETÉS
Bevásárlás Párizs arab n...
Bevásárlás Párizs arab negyedében
Reuters – Farid Alouache

A francia belügyminisztérium szerint 400 és 2000 közé tehető a burkát viselő nők száma a 63 milliós országban. Az egész testet, így az arcot is teljesen elfedő iszlám női kendő ritka viselet Franciaországban, az utcán lényegében sosem látni, mégis heves politikai vita folyik róla - jelentette párizsi tudósítónk. Nicolas Sarkozy jobbközép pártja megfosztaná őket a családi pótléktól és a szociális segélytől, sőt, még a tömegközlekedésből is kitiltaná őket.

Franciaországban alapvetően mindenki ellenzi a burka viselését, közvélemény-kutatások szerint a társadalom 57 százaléka törvénnyel tiltaná. A kérdés megítélésében azonban fontos szerepet játszanak a politikai törésvonalak. A jobboldaliak kétharmada szeretne egy ilyen törvényt, míg a baloldaliak (különösen a szocialisták) inkább ellenzik azt.

Tavaly júniusban egy kommunista képviselő javaslatára parlamenti bizottság alakult a törvényi tiltás kérdésének vizsgálatára. Az ez alapján készült törvényjavaslatot a parlament a márciusi regionális választások után fogja tárgyalni. A javaslat közterületen, tehát az utcán is tiltaná a burka viseletét, megsértőinek pedig 750 eurós bírságot helyez kilátásba. Több jogász szerint kérdéses, hogy egy ilyen javas lat nem alkotmány ellenes-e. Ráadásul épp azokat a nőket sújtaná a törvény bírsággal és rendőri zaklatással, akiket – legalábbis elvben – megvédeni szándékozik.

HIRDETÉS

Egyébként az egész politikai osztály „burkaellenes”. Van, aki állam és egyház szétválasztásának nevében, mások a nők jogainak védelmében, egyesek pedig egyszerűen iszlámellenességük miatt.

A baloldalon azonban sokan úgy gondolják, hogy a javaslat a jobboldal bevándorló-ellenes szavazatszerző stratégiájának része. Most úgy tűnik, törvény helyett nagyobb esély van egy parlamenti határozat elfogadására, amely (szankciók nélkül) felhívná az integráció híveinek figyelmét a laikus és a nők jogait tiszteletben tartó francia köztársaság értékeire. Ezt a megoldást támogatja Mohamed Moussaoui, a franciaországi iszlám közösség vezetője is.

Nagy-Britanniában ott látni burkát viselő nőket, ahol nagyobb muzulmán közösség él: Kelet-Londonban, Blackburnben, Bradfordban, Lutonban vagy Birminghamben – írta londoni tudósítónk. Itt már négy-ötéves kislányokat is arra bíztatnak a szülők, hogy az iskolában nikábbal, kendővel fedjék be az arcukat. Míg ezt egyesek a vallásgyakorlás részeként fogják fel, még a muzulmánok között is sokan vannak, akik a szokást elfogadhatatlannak, a radikalizálódás megnyilvánulásának tartják. A legtöbb brit szerint azonban a burkához való ragaszkodás a muzulmán kultúrával való szolidaritás jele, azaz a tiltakozás egy formája is lehet a brit társadalommal szemben.

Nagy-Britanniában is van már olyan párt, amelynek célja a burka betiltása. Nigel Farage, az euroszkeptikus UK Independence Party (UKIP) egykori vezetője a BBC-ben kijelentette: nem pusztán az iskolákból, hanem az élet minden területéről ki kellene tiltani a burkát, valamint az arcot eltakaró nikábot. A brit kormány nevében Ed Balls oktatási miniszter biztosította a közvéleményt, hogy egyetlen józanul gondolkodó, a politika főáramvonalába tartozó párt sem támogatná a szigetországban a muzulmán nők fátylának betiltását.

Kétszázan tüntettek tegnap a holland Geert Wilders mellett, amikor először kellett megjelennie egy amszterdami bíróságon.

Az iszlámellenes kijelentéseiről ismert populista képviselőt gyűlöletkeltéssel és diszkriminációval vádolják. Tegnap az előzetes tárgyalására került sor. A képviselő politikai jellegűnek minősítette perét, és leszögezte, hogy azt a szólásszabadság próbájának is tartja. Wildersnek, a holland Szabadságpárt vezetőjének Fitna című, saját készítésű rövidfilmjében az is elhangzik, hogy az iszlám szent könyve, a Korán „fasiszta írás”.

A film egyik alaptétele, hogy a Korán erőszakot szít. A mostani pert elsősorban a film miatt indították a politikus ellen. Gyűlöletkeltésért 15 hónapos börtön vagy 10 ezer euró pénzbírság róható ki Hollandiában. Képviselői helyének elvesztése azonban közvetlenül nem fenyegeti a vádlottat. (MTI)

 
nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra    8 komment

HIRDETÉS

HIRDETÉS
.
HIRDETÉS
. .
Galériák
     

Ez a címe

KÖVETKEZŐ » « ELŐZŐ
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS
. .
HÍRMÁTRIX . NOLTOP10
   olvasottak   
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS