Gyorstalpaló az EU-házirendhez

Elérkezett a várva-várt (mások szerint a rettegett) pillanat: ma lép életbe az Európai Unió új "házirendje", a lisszaboni szerződés. Rengeteget marakodtak rajta, de végül mind a huszonhét EU-tagállam rábólintott. Mától ötszázmillió uniós polgár sorsát befolyásolhatja - pontosan mi is? Íme a lisszaboni szerződés, öt percben.

Kettős többség: a méret számít. Megelégelték az "óriások" a "törpék" hatalmát. Merthogy eddig így szavaztak az unió fő döntéshozó szervében, a tanácsban: a 82 millió lakosú Németországnak 29, a 38 milliós Lengyelországnak (vagy a 47 milliós Spanyolországnak) pedig 27 szavazata volt... S nem ártott jó fejszámolónak lenni, mert az összesen 345 voksból legalább 255-re volt szükség a minősített többséghez.

Átláthatóbb és igazságosabb rendszert vezet be most a lisszaboni szerződés - a kettős többséget. Eszerint egy javaslatot csak akkor fogadnak el, ha azt a tagállamok legalább 55 százaléka és az uniós össznépesség 65 százaléka támogatja. De mivel az új módszer főként a nagyobb országoknak kedvez, a lengyeleknek tett engedményként csak 2014-ben léptetik életbe. Sőt 2017-ig még bármelyik tagország kérheti, hogy kivételesen a régi rendszer (a nizzai szerződés) alapján számolják a szavazatokat.

Állandó EU-elnök: a veszélyes vetélytárs. "Arcot" kapott végre az Európai Unió, bár a tagállamok a külvilág számára ismeretlen Herman Van Rompuy belga kormányfőt választották EU-elnöknek. Ezzel az Európai Tanácsot (az állam- és kormányfők testületét, hétköznapi nevén: az EU-csúcsot) két és fél évre látták el állandó elnökkel, akit egyszer újra lehet választani.

Van Rompuy elnököl majd az Európai Tanács ülésein, amelyek előkészítéséért is ő a felelős - ám önállóan nem hozhat döntéseket. A helyzet bonyolultságát mutatja, hogy arról még nem sikerült határozni: az EU-csúcsokon ki lesz az igazi főnök, az állandó elnök, vagy a soros elnökséget ellátó tagország kormányfője?

Külpolitikai főképviselő: a félkarú óriás. Ez az európai alkotmányban eltervezett közös EU-külügyminiszteri poszt, átkeresztelve. Az óvatosabb elnevezést még óvatosabb választás kísérte: a tagországok a nemzetközileg gyakorlatilag ismeretlen, brit Catherine Ashtont nevezték ki először e posztra. Ő elnököl az uniós külügyminiszterek tanácskozásain, és egyben az Európai Bizottság alelnöke is lesz. Ashton a remények szerint elősegíti majd a közös külpolitika kialakítását, persze szigorú korlátok között: a végső szót mindig a tagállamok kormányai mondják ki, a döntésekhez ráadásul egyhangúság szükséges.

EU-biztosok: elmarad a leépítés. "Létszámleépítés" várt volna az Európai Bizottságra, ahol 2014-től az EU-biztosok száma a tagállamok számának kétharmadára csökken - legalábbis ezt javasolta a lisszaboni szerződés. Csakhogy az írek tavaly népszavazáson buktatták meg az egyezményt, és ahhoz, hogy az idei (megismételt) referendum sikeres legyen, engedményeket kellett tenni. Ezek egyike, hogy a tagországok megígérték: ha Írország ratifikálja az új EU-alapszerződést, az állam- és kormányfők (Európai Tanács) lemondanak a bizottsági létszám korlátozásáról.

Többségi szavazás: a vétójog alkonya. Hogy megkönnyítse a döntéshozatalt, a tagállamok vétójogát mintegy ötven területen eltörli a lisszaboni szerződés. A legfontosabb ezek közül a bel- és igazságügyi együttműködés (például: a terrorizmus, az illegális bevándorlás vagy a szervezett bűnözés elleni küzdelem).

Európai Parlament: indul a szkanderezés. Jó néhány területen társjogalkotóvá válik, azaz nagyobb beleszólása lesz az Európai Parlamentnek: közös agrárpolitika, strukturális alapok, bevándorlási ügyek, igazságügyi és rendőri együttműködés, személyes adatok védelme, közlekedés. A tagállamok már eddig sem tudták megkerülni az EP-t az unió belső piacával vagy a környezetvédelemmel kapcsolatos jogszabályok kidolgozásánál.

Polgári kezdeményezés: egymillióan kérték. Legalább egymillió uniós polgár kezdeményezheti, hogy az Európai Bizottság egy bizonyos - a hatáskörébe tartozó - témában terjesszen jogszabályjavaslatot a tagországok elé. Ehhez egymillió aláírást szükséges gyűjteni, de egyelőre tisztázásra vár, hogy legalább hány tagországból kellene érkezniük az aláírásoknak, és ezeket miként lehetne hitelesíteni.

Tűzijátékkal ünnepelnek ma Lisszabonban

Egyórás ünnepséggel és tűzijátékkal ünneplik ma este a portugál fővárosban a lisszaboni szerződés hatálybalépését. Rövid beszédet mond a frissen megválasztott EU-elnök, Herman Van Rompuy, a soros elnökséget betöltő Svédország kormányfője, Fredrik Reinfeldt, valamint az Európai Bizottság elnöke, a portugál José Manuel Barroso. Az ünnepséget a Jeromosok kolostora mellett tartják, ahol két évvel ezelőtt a szerződést aláírták. (Munkatársunktól)

Lisszabon jó neked - győzködték az íreket a népszavazási kampányban
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.