Kijev évek óta arra törekszik, hogy elsorvassza a magyar iskolarendszert - mondta lapunknak Kovács Miklós. A szervezet kérése a magyar kormány többször szóvá is tette ezt ukrán tárgyalópartnereknek, de ez "falra hányt borsó". Kovács szerint a folyamat évekkel korábban kezdődött, amikor bevezették: az egyetemi felvételihez emelt szintű ukrán érettségire van szükség. A héten azt is bejelentették, hogy "elfelejtették" megrendelni a magyar tannyelvű könyveket a következő tanévre. Feledékenységről azonban nincs szó, ez pontosan tükrözi az ukrán oktatási miniszter egy 2008-as rendeletét, amelylyel fokozatosan ukránra kívánta átállítani a tanítás nyelvét. A magyarok helyzetét nehezíti, hogy Kárpátalján nincs önálló magyar tankönyvkiadó.

A döntés közel száz magyar iskolát érint. Ukrajnában egyébként a magyarok azok, akiknek az oroszokon és a románokon kívül "saját" iskolahálózatuk van, ám Kovács nem hiszi, hogy a kijevi döntés elsősorban az "orosz veszély" ellen irányulna. - Mindenkit érint, akinek iskolái vannak - fogalmaz.

Az ukránok részben azzal érvelnek, hogy azok a magyarok, akik ukránul tanulnak, jobb eséllyel kerülnek majd be a felsőoktatásba, de Kovács szerint ezt a tapasztalatok nem támasztják alá

Kérdés, mit lehet ilyenkor tenni? Kovács Miklós szerint érdemes mindenhova eljuttatni a tiltakozó nyilatkozatokat, természetesen kérni a magyar kormányt, hogy az oktatás kérdését folyamatosan tartsa napirenden. Az európai intézményekben azonban Kovács nemigen bízik. Szerinte úgy tűnik, hogy az ügyben nyomásgyakorlásra képes nyugati nagyhatalmakat is jobban érdekli a gázszállítások ügye, mint a kisebbségi jog érvényesülése.