- Ausztrália törvényei értelmében nem lehet menedékhelye bűncselekménnyel vádolt személyeknek. A kormány igazságügyi ügyekben készségesen együttműködik a világ országaival - mondta a belügyminiszter a döntést indokolva.

Az ausztrál sajtó által csak "perthi nyugdíjasként" emlegetett Zentai Károlyt azzal vádolják, hogy katonatársaival együtt Budapesten megkínzott és meggyilkolt egy 18 éves zsidó fiatalembert, Balázs Pétert.

A magyar állam még 2005-ben kérte Zentai kiadatását, ám ő a legfelsőbb bíróságig is elment, azt állítva: a perthi bíróságnak nincs joga ítélkezni a kiadatási perben.

Zentait október 22-e óta kiadatási őrizetben tartják a perthi Hakea börtönben. Amennyiben a Zentai kiadatásáról szóló döntés véglegessé válik, az ORFK Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ Interpol Magyar Nemzeti Iroda megteszi a szükséges intézkedéseket. Vagyis: magyar rendőröket küldenek Ausztráliába, akik a férfit majd Budapestre szállítják. Ám erről még korai beszélni, mert Zentai az ausztrál belügyminiszter határozatát az ottani bíróság előtt még megtámadhatja. Höltz Lipót, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium főosztályvezetője kérdésünkre elmondta: ha a kiadatást esetleg megtagadnák, a magyar igazságügyi szervek csak annyit tehetnének, hogy a nemzetközi elfogatóparancsot hatályban tartják.

A nyomozást Magyarországon Zentai ellen az általános szabályok szerint folytatnák le. Vagyis: amikor a kiadatását követően Budapestre érkezik, az ügyében eljáró Budapesti Katonai Ügyészség döntene arról, hogy kéri-e a gyanúsított előzetes letartóztatását vagy más, a személyes szabadságot korlátozó intézkedést. Erről a végső szót a bíróság mondja majd ki.

Az eljárást egyszerűsíti, hogy a bűncselekmény elkövetését valószínűsítő bizonyítékok zömében rendelkezésre állnak, hiszen enélkül a kiadatási kérelmet sem lehetett volna megalapozni. Zentai bűnösségét azonban csak az 1946-47-es népbírósági eljárás iratai alapján lehet igazolni, mert az esetnek már nincs élő szemtanúja. Ám Zentai felelősségét több, egymástól független vallomás támasztja alá, bár az ügyben életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt két másik katona közül csak az egyik vallott ellene.

A rendelkezésre álló adatok alapján az ügyészség akár néhány hét alatt beterjeszthetné a vádiratot, ám az eljárás során a gyanúsított is tehet mindenféle indítványt. Ezért nehezen jósolható meg, hogy egy ilyen - ma már igencsak szokatlan - pert mennyi idő alatt lehetne lezárni.