Felforrósodik a diplomácia Brüsszeltől Prágáig
Az EU soros elnöke, Fredrik Reinfeldt svéd kormányfő szombat délután Stockholmban bejelentette, hogy a következő napokban élénk diplomáciai tevékenység kezdődik. A svéd miniszterelnök szerdán Brüsszelben találkozik az Európai Bizottság újjáválasztott elnökével, José Manuel Barrosóval és Ján Fischer cseh kormányfővel. Svéd delegáció utazik Prágába, s oda készül Jerzy Buzek európai parlamenti elnök is. Reinfeldt emlékeztetett rá: a felhevült diplomáciai tevékenység célja, hogy tisztázzák a csehekkel a helyzetet, hiszen a svéd elnökség az október végi csúcstalálkozón már a lisszaboni szerződés által létrehozott két új EU-posztra, az elnökire és a külügyminiszterire is szívesen tenne javaslatot az állam- és kormányfők nevében. És persze új Európai Bizottságot is hirdetne, hiszen a jelenlegi mandátuma október végén lejár.
Ezt a dilemmát érzékeltette maga Barroso is, aki Brüsszelben rögtönzött sajtóértekezletet. Azzal érvelt, hogy az elnökségnek, illetve a tanácsnak kellene egyértelmű helyzetet teremtenie. Most a nizzai szerződés van érvényben, és ez mást ír elő a bizottság újjáalakításának folyamatára, mint a lisszaboni. Ám ez utóbbiról most már feltételezhető, hogy érvénybe lép, de nem tudni, hogy mikor. Az egyik bökkenő éppen az, hogy a lisszaboni szerződés szerint a tanácsnak uniós elnököt és külügyminisztert kellene találnia, de a fődiplomata - és ez is lisszaboni változás - az Európai Bizottság alelnöke is lesz. Amíg nem ismert, ki lesz, és melyik országból jön, addig egyáltalán nem lehet megkezdeni a bizottság összeállítását, ami október elején már sürgető feladat lenne.
Nyilvánvaló, hogy a következő hetekben nem csak kívülről nehezedik nagy nyomás a cseh elnökre. A volt külügyminiszter, Karel Schwarzenberg nemrég azt mondta, "megint nevetségessé tesszük magunkat Európa előtt". A szerződést ellenző Klaus magatartása azért okoz bizonytalanságot, mert sokan azt feltételezik, hogy a brit választásra vár. Ha ugyanis a toryk győznek a május-júniusban esedékes erőpróbán, akkor ők is referendumot ígérnek a szigetországban egyébként már ratifikált szerződésről. De a brit konzervatívok csak akkor viszik a kérdést a nép elé, ha addig a lisszaboni szerződés nem lép érvénybe.