Végleg elszállhat a Gripen-ügy
A magyar ügyészség korábban vizsgálódott a Gripenek beszerzése kapcsán, ám az eljárást már tavaly májusban lezárták, mert nem találtak bűncselekményre vagy a közérdek sérelmére utaló adatokat. Így Magyarországot nem érinti, hogy az Egyesült Államok és Anglia nyomozó hatóságai megállapodtak a British Aerospace Systemmel (BAE) és a svéd Saabbal arról, hogy az érintett cégek a vadászgépek eladása érdekében kifizetett kenőpénzek miatt hajlandók büntetést fizetni.
Cserében az angol hatóságok - amennyiben az alkura az angol Korrupcióellenes Hivatal, az SFO is áldását adja - lezártnak tekintik az ügyet. Az SFO lapunknak cáfolta, hogy az angol hatóságok lezártnak tekintetnék a Gripen-ügyet. "Ez egy élő és aktív ügy, éppen ezért nem áll módunkban sajtóértesüléseket kommentálni" - válaszolta londoni tudósítónk érdeklődésére az SFO szóvivője.
Az angol törvények értelmében ezután már nem adhatnak ki adatokat Svédországnak. Christer van der Kwast, a svéd korrupciós ügyeket vizsgáló főügyész szerint - mint lapunk stockholmi tudósítójával, Staffan Pergerrel közölte - ezzel az alkuval az ő kezét is megkötötték, de üzente: a magyar, a cseh és a dél-afrikai hatóságok a saját állampolgáraik és intézményeik ellen folytathatják az eljárást tovább.
Ügyészségi források szerint erre nálunk legfeljebb akkor kerülne sor, ha az ügyben külföldről jogsegélykérelem érkezne, esetleg valamilyen kétségbevonhatatlan bizonyíték kerülne napvilágra. Könnyen lehet azonban, hogy a vesztegetés - ha egyáltalán történt ilyen - mára elévült.
Bár a svéd ügyészség többször jelezte, hogy kiterjesztik a nyomozást a budapesti szálak vizsgálatára is, ám hivatalos jogsegélykérelem nem érkezett. Annak ellenére sem, hogy például Szekeres Imre honvédelmi miniszter az idén februárban azt nyilatkozta: már "kifejezetten ingerült" a svéd ügyész "sejtelmes nyilatkozatai" miatt, és kéri, ha valamilyen sejtése van, forduljon végre a Legfőbb Ügyészséghez.
Ez máig nem történt meg, pedig nem egészen két hónapja újabb információ látott napvilágot. Az osztrák Format hetilap a brit SFO-ra hivatkozva írta: Alfred Mensdorff-Pouillyt, osztrák fegyverlobbista - az ausztriai és csehországi mellett - már Magyarországon elkövetett korrupcióval is gyanúsítják. Az angol hivatal szerint a BAE több mint százmillió eurónyi összeget fizetett ki kenőpénzként, és ennek nagy része nálunk landolt.
Ráadásul ebből a szocialistáknak is jutott hét és fél százalék - olvasható a cikkben. Az MSZP ezt tagadta, mondván, a beszerzésről az Orbán-kormány döntött, és ezt akkori ellenzékként igencsak vitatták. A két érintett céggel kötött alku miatt vélhetően ezt a szálat sem bogozza ki senki. A korrupciós vádak hatására a kormányoldal és az ellenzék még 2007-ben parlamenti vizsgálóbizottságot kívánt felállítani, ám a kutakodás tárgyát illetően nem tudtak megegyezni.
A koalíciós pártok a Gripenek beszerzéséről hozott 2001-es döntés hátterét vizsgálták volna, a Fidesz pedig inkább arra volt kíváncsi, hogy a Medgyessy-kormány 2003-ban miért változtatott a szerződés feltételein, ami további százmilliárdos kiadást jelentett.
A vizsgálóbizottságok végül nem jöttek létre, hanem Vadai Ágnes honvédelmi államtitkár vezetésével a kormány hozott létre egy bizottságot. A testület 2007 novemberében kelt jelentése szerint az Orbán-kormány 2001-ben vitatható körülmények között döntött a Gripenek mellett, figyelmen kívül hagyott katonai és gazdaságossági szempontokat, s az üzletet közbeszerzési eljárás nélkül bonyolította le. A politikai felelősséget vagy az esetleges korrupciót azonban nem vizsgálták.
