Csaknem ötven éve szervezték meg az első Kodály-szemináriumot, amelyet egy hangversenysorozat kísért. Ebből nőtte ki magát a kecskeméti Kodály Művészeti Fesztivál. 

„Két szék között a pad alá" címmel írt tanulmányt az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet felkérésére Kiss-Csapó Gergely, a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Szakközépiskola – népszerűbb nevén a Konzi – földrajztanára arról, mennyire fontos a közismereti tárgyak oktatása még az ilyen speciális profilú művészeti szakközépiskolákban is, mint az övék

A felső középosztály aránytalanul túlreprezentált a művészvilágban, míg a munkásosztálybeli fiataloknak esélyük sincs oda bekerülni – állítják az angol viszonyokról. Ugyanez érvényes a hazai gyerekek lehetőségeire is. Végveszélybe került-e a modern világ egyik legfontosabb vívmánya, a társadalmi mobilitás?

Az orosz állami atomcég, a Roszatom és nukleáris fűtőanyagokkal foglalkozó leányvállalata, a TVEL szervez exkluzív koncertet június 30-ra a Zeneakadémián. A gálakoncerten fellép a Bolsoj 4 szólistája is.

A könnyűzenéről rendeztek politikai kerekasztal-beszélgetést Mesterházy Attila, Schiffer András, Karácsony Gergely és Nyitrai Zsolt részvételével pénteken Egerben. A fideszes képviselő szerint 2005-ben hiba volt bírálni a Gyurcsány alatt beindult PANKKK-ot, míg az MSZP-elnök arra volt kíváncsi: hol tartana a magyar zene, ha Orbánnak az lenne a hobbija, és nem foci.

Az optimista forgatókönyv szerint 2012. november 30-ig be kell fejeződnie a Zeneakadémia még el sem kezdődött felújításának - derült ki egy mai sajtótájékoztatón, Budapesten. Lakatos Gergely, a projekt főmérnöke elmondta, az európai uniós támogatási szerződést összesen ötször módosították, legutóbb idén áprilisban, ekkor tűzték ki a jövő évi, egyszersmind új céldátumot, hiszen az eredeti tervek szerint már 2011. október 22-ig, Liszt Ferenc kétszázadik születésnapjáig el kellett volna készülnie a rekonstrukciónak. Az újságírók véletlenül azt is megtudták: a Liszt Ferenc Zeneművészeti egyetem további, körülbelül 35 millió forintos forráselvonásra számíthat a közeljövőben.

Enyhe vizsgadrukk a folyosón. Gyerekek toporognak a bejárat előtt. 10-13 évesen már tudják, zenészek lesznek, világjárók. Engedtek a szülői nógatásnak, adtak a játék- és internetidejükből heti sokszor sok órát a hangszerükért. Zeneiskolások, akik a Fischer Iván vezette Fesztiválzenekar versenyében szerepeltek, és nyertesként együtt játszhatnak a világhírű együttessel.

Sok a tehetséges zenész, de egyre kisebb a zenéhez értő, a tehetséget megbecsülő közönség. Kinevelése az ének-zene tanárok feladata lenne, de ők ritkán hajlandók beépíteni a tananyagba a könnyűzenét, amellyel megnyerhetők lennének a diákok - erre jutottak nemrég egy szakmai beszélgetésen.

Minősítési rendszert vezetnek be a művészeti iskoláknál: 2008-ban már csak az az intézmény kapja meg a teljes támogatást, amelyik megfelelt a "vizsgán". A pontos kritériumokat még nem tudni.

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem vezetősége aggódik. A művészetoktatásra szánt pénz csökkentése végzetesnek látszik. Ha továbbra sem veszik figyelembe a zenei ág sajátosságait, tönkremegy a zeneiskolai képzés, a ma még világhírű magyar zeneoktatás alapja.

Jótékonysági koncertet szerveztek a hétvégén a törökbálinti zeneiskola javára. Meg is telt a sportcsarnok, ünneplőbe öltözött emberek ültek a bordásfalak között felállított széksorokban. Érezhető izgalommal várták, hogy fellépjen többek között Kocsis Zoltán, Gulyás Dénes, meg az Országgyűlés tagjaiból és munkatársaikból alakult Szená-torok énekkar.

Az élénk visszhangból - amely a Rockzenét az iskolákba! (szeptember 13.) dolgozatomat e lap hasábjain s egyebütt kísérte - két tanulságot is le lehet szűrni. Az egyik az, hogy valóban sokakat foglalkoztató problémáról van szó. Az elmúlt negyven év bebizonyította, hogy a gyerekek (felnőttek) döntő többségének érdeklődése nem terelhető a komolyzene irányába, s az ének-zene tantárgy ma nem képes a gyerekek ízlését, értékítéletét fejleszteni, eligazítani őket abban a zenei közegben, ami érdekli őket. A komolyzene egyeduralmához ragaszkodók elérték, hogy ezt a szerepet ma a média "bitorolja". (Az eredmény látható.) Elérték azt is, hogy az ének-zene óraszáma és presztízse a minimálisra csökkenjen, mert nem tudták képviselni érdekeit a többi tantárgyi lobbival szemben.

Garamvölgyi Zsolt cikke (Rockzenét az iskolákba!, szeptember 13.) először felháborított, de a cikket újraolvasva, felismertem, hogy mondanivalójának egy pici része iskolai énektanításunk komoly problémáját veti fel.

Nehéz indulatok nélkül reagálni Garamvölgyi Zsolt Rockzenét az iskolákba! címmel (szeptember 13.) megjelent írására. Bár nem vitatom, hogy - az általam egyébként kedvelt - rockzene is képvisel(het) művészi értékeket, csak annyiban értek egyet vele, hogy zenetanításunk valóban megújításra szorul.

A hatvanas évek közepén a Magyar Ifjúság című KISZ-hetilap hirdetési rovatában felfigyeltem rá, miként jellemzik magukat a havert, barátot, jóbarátnét vagy mást kereső olvasók. Az önjellemzés meghatározó eleme volt: "szeretem a modern zenét, kedvencem az" Illés, Omega, Express ez, az, amaz énekes.