A tiszai ciánszennyezést okozó Aurul cég jogutódja, a nagybányai Transgold SA a magyar féltől eltérően majdhogynem győzelemként értelmezi a ciánperben született budapesti bírósági döntést.

Egymásnak ellentmondó nyilatkozatok láttak napvilágot azzal kapcsolatosan, hogy milyen ítéletet is hozott a budapesti Fővárosi Bíróság a tiszai ciánperben - derül ki a Krónika keddi számából.

Drasztikusan, 85 százalékkal vissza kell fognia a termelését a 2000-es tiszai ciánszennyezést okozó román vállalatnak - döntött tegnap ideiglenes intézkedés formájában a Fővárosi Bíróság. A kártérítési per akár még évekig is elhúzódhat.

A tiszai ciánkatasztrófa miatt beperelt romániai Transgold SA-nak 85 százalékkal vissza kell fognia termelését - erről döntött ideiglenes intézkedés formájában a Fővárosi Bíróság a ciánper hétfői tárgyalásán.

Bár számos biztonsági intézkedést tettek az újabb ciánszennyezésmegakadályozására a nagybányai Aurul cégnél, ezek nem elegendőek ahhoz,hogy kizárják egy újabb katasztrófa lehetőségét - ezt a következtetéstvonta le Turi-Kovács Béla, az Országgyűlés KörnyezetvédelmiBizottságának elnöke a helyszínen szerdán tett látogatás alapján.

Környezetvédők a legnagyobb szakmai elismerésnek tekintik a Goldman Környezetvédelmi díjat, amelyet idén mások mellett a harmincnégy éves, francia és svájci állampolgár Stephanie Roth kapott.

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium a civil szervezetek és az állampolgárok javaslatait is figyelembe véve mintegy hatvan kérdésre vár részletes választ a Verespatakra tervezett bányászati projekt beruházójától. Mint ismert, Románia január közepén felkérte hazánkat, hogy vegyen részt a verespataki beruházás esetleges környezeti hatásait vizsgáló eljárásában.

- Sikerült Verespatak ügyére felívni a sajtó figyelmét, s egyre több emberhez jut el a film üzenete - mondta az MTI-nek Kocsis Tibor, az Új Eldorádó című film rendezője.

A Fővárosi Bíróság május másodikára halasztotta el a tiszai ciánszennyezés ügyében indított kártérítési per tegnapi tárgyalását. A magyar államot képviselő ügyvédi iroda vezetője, Szecskay András lapunknak azt mondta, a halasztás indoka elsősorban az, hogy a román bíróság által kirendelt szakértő véleményének magyarra fordításával még nem készültek el.

Sulfina Barbu román környezetvédelmi miniszter Gyulafehérváron közölte: a verespataki aranybányatervvel kapcsolatban tárcájához eddig mintegy háromezer óvás érkezett, köztük magyarországi környezetvédelmi szervezetektől is. Barbu elmondta: nem nyilatkozhat a tervről mindaddig, amíg az érintettek a szükséges dokumentációt be nem nyújtják, és azt át nem tanulmányozza. Egyelőre a tervben érdekelt Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) kanadai-román bányavállalat mindössze egy bemutató tervet tett le a tárcához.

Bármely pillanatban katasztrofális következményekkel járó környezeti baleset következhet be a Nagybánya környékén található 17 ipari derítő valamelyikénél - jelentette ki Calin Crisan, a Máramaros megyei Környezeti Őrség főfelügyelője.

Nem születhet az idén Romániában döntés a verespataki aranybányaprojektről - közölte Korodi Attila, aki a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) javaslatára lett a bukaresti környezetvédelmi minisztérium államtitkára.

A Tisza napjainkban szakemberek szerint - kis túlzással ugyan, de - tiszta. Már nyomaiban sem emlékeztet arra a Tiszára, amit néhány éve elöntött a szenny.

Megoldást jelenthet a verespataki bányaterv ügyére - az új román művelődési miniszter szerint - az a bírósági határozat, amely a verespataki Kirnyik-hegy régészeti védettségét helyreállította. A gyulafehérvári ítélőtábla a tárca előző gazdájának döntését felülbírálva a verespataki Alburnus Maior Egyesületnek adott igazat.

A verespataki aranybánya megnyitásának tervéről a magyar és a román környezetvédelmi miniszter külön megbeszélést is folytatott. Persányi Miklós és Sulfina Barbu sajtótájékoztatóján a magyar miniszter elmondta: Budapest nem szeretné, ha a tervezett beruházás megvalósulna.

2000. január 30-án éjjel szakadt át az Aurul romániai bányavállalat zagytározójának gátja. Mintegy 100 ezer köbméternyi, cianidos szennyvíz folyt a Szamoson át a Tiszába. A méreg a Szamos alsó szakaszának élővilágában közel 100, a Tiszáéban 80 százalékos pusztítást okozott.