Az MSZP „rémes jeleket” lát, az LMP előállt a koncepcióval - a választójogi reformról vitatkozott ugyanis a parlament illetékes albizottsága. Pontosabban csak látszat szerint illetékes, hiszen számos jel utal arra, hogy a valódi törvénykezési folyamat nem a parlamenti keretek között zajlik majd.

Fellebbentették a fátylat a parlamenti pártok az új választási rendszerrel kapcsolatos elképzeléseikről a választójogi reformot előkészítő parlamenti albizottság keddi ülésén. A felszólalásokból az derült ki, hogy a többség fenntartaná a vegyes rendszert, amit most már a szocialisták sem elleneznek.

Kinek az érdeke? – címmel jelent meg húsz évvel ezelőtt Áder János Fidesz-képviselő tanulmánya az újkori demokráciánk választási rendszereinek kialakulásáról. Leírja, miként egyezkedtek az MSZMP-delegáció, illetve az Ellenzéki Kerekasztal tagjai, melyik oldal milyen érdekek alapján igyekezett a saját maga felé billenteni a rendszer szabályait.

Ma ülésezik ismét az alkotmányügyi bizottság választási reformot előkészítő albizottsága. Az eddigi tanácskozásokon csak technikai jellegű kérdések kerültek szóba, érdemi vita nem zajlott. A fideszes Gulyás Gergely legutóbbi nyilatkozata azonban azt vetíti előre: erre nem is nagyon lehet számítani, a Fidesz–KDNP ugyanis már kijelölte a főbb kereteket, függetlenül attól, hogy mit is gondol az ellenzék.

Vezető fideszes politikusok rendre "lobbiztak" azért, hogy Orbán hasznosítsa itthon Áder János tudását.

Várhatóan 25 törvényjavaslatot tárgyalhat a nyári ülésszak végéig a parlament. Ezek kisebb része az új alaptörvényhez, nagyobb része pedig a Széll Kálmán Tervhez kapcsolódik.

Az állampolgárságnak csak egy osztálya legyen: a magyarok lakóhelyüktől függetlenül szavazhassanak, és alakíthassák a magyar nemzet jövőjét.

A Jobbik szerint a házaspárok Országgyűlésből való kitiltása helyett a volt kommunista rendszer vezetőit kellene végleg száműzni a politika világából.

Orbán Viktor szerint az ország teljes lakosságának kell olyan alkotmányt készíteni, ami mindenkinek tetszik. Az új alaptörvény védelmet jelent a hatalommal visszaélő politikával szemben - tette hozzá. Cohn-Bendit a magyar alkotmánytervezetről alkotott véleménye kapcsán Orbán kijelentette, hogy ő sem szólt bele abba, hogy Franciaországnak milyen alaptörvénye legyen.

Elébb volt a prezidenciális rendszer bevezetése, mostanában egy előre hozott választásról szóló elemzői esélylatolgatás van műsoron, de a Fidesz szempontjából ennek sem látom túl sok értelmét.

"Fáj a szívem azért, hogy az emberek végül is kidobták a családi szavazati jog lehetőségét" - mondta a miniszterelnök hétfőn a Magyar Televízió Az Este című műsorában az új alkotmánnyal kapcsolatos nemzeti konzultáció eredményére utalva.

A KDNP kitart a gyermekes többletszavazati joga mellett: a családok és fiatalok érdekeinek a politikai döntéshozatalban való érvényesítésére az egyik lehetőség a családi választójog, a másik a választójogi korhatár leszállítása.

A KDNP rámutatott, hogy egy 14-18 év közötti fiatal vállalhat munkát és fizet adót, lehet jogosítványa, büntethető és felelősségre vonható, köthet házasságot, de közben mégsem szavazhat.

Az okosok egy egész politikai folyamatot építenek a jelképes értelemmel bíró gumicsontra, amelyet a hatalom birtokosai azért tálalnak eléd, hogy eltereljék a figyelmedet a zsírosabb falatoktól. Az elfogadandó javaslatok közé be kell dobni valami elképesztően képtelen ötletet, amelyre ráugrik az ellenzék, a sajtó: boncolják, vesézik, elemzik – közben a „surranó pályán”, szinte észrevétlenül ér célba a számukra fontos fejezet. Gumicsont megrágva, elfelejtve.

Gyenge a társadalmi támogatottsága annak az elképzelésnek, amely szerint a gyermekeik után az anyák plusz egy szavazatot adhassanak le a választásokon – ismerte el a fideszes Gulyás Gergely. Ezért a javaslat valószínűleg kikerül az alkotmány tervezetéből.

A Fidesz egy ígéretét biztosan betartotta: az új alkotmány vitáját nem terheli meg a választójog részletszabályaival, miközben a párton belül is van ekörül némi huzakodás. Így még nem tudni, milyen feltételekkel szavazhatnak a határon túli magyarok, s jár-e majd extra voks a kisgyermekes anyáknak.

Kikerülhet az új alkotmányból a gondnokság alá helyezettek választójogát korlátozó szakasz.

A kedvezményesen honosított magyar állampolgárok adatai is hamarosan szerepelnek majd a népesség-nyilvántartásban – derül ki a Magyar Közlöny legutóbbi számából. Ez a határon túliak választójogának előkészítését is szolgálhatja.

Nem lehet szembenállás az újonnan honosított magyar állampolgárok szavazati jogával kapcsolatban – jelentette ki Szili Katalin volt házelnök egy dél-szlovákiai konferencián.