Újabb per indul a strasbourgi eljárás után, Kiss László alkotmánybíró szerint az őt ügynökváddal illető történésznek "felelnie kell a félretájékoztatásért".

Ungváry Krisztiánnak és az ÉS hetilap kiadójának adott igazat a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága, amely szerint sérült az Európai Emberi Jogok Egyezményének szabad véleménynyilvánításról szóló cikke a magyar bíróságok ítélete nyomán.

Magyarországon számos derék baloldalinak és liberálisnak bizonyára nehéz, a „nemzeti” oldal számos tagjának viszont könnyű elhinnie, hogy így igaz: Svájcban 1978-ban – tehát nem is olyan régen – Bern kantonról azért vált le a mai Jura kanton, mert területe egykor a bázeli püspökséghez, vele a Német–Római Császársághoz tartozott, nem pedig az allemann többségű Svájchoz.

Matolcsy György ismét történelmet írt. Minisztériumi közleményben nevezte hazugnak Ungváry Krisztiánt. A történész ugyanis egy reggel megjelent interjúban róla mondta, hogy hazug. Egyébként meg azt állította róla, hogy a nagybátyja antiszemita kijelentést tett.

Magyarországon a demokratikus időszakok a rendszerváltozásokhoz kötődnek, és átmenetiek. 1918 novembere és 1919. március 21-e között, 1945 után (látszólag) jó két évig, 1989 után pedig több mint két évtizedig tartottak. Van fejlődés. Utánuk mindig tekintélyelvű, antidemokratikus visszarendeződés játszódott le, mindig a társadalom állapotával összhangban. A 2010-es visszarendeződés egyértelműen a tényleges választók többségének szája íze szerint zajlott le. Az ismét jogállamtalanodó rendszer támogatottsága sok hónappal a választások után is töretlen. Ennek oka van.

A közösségi oldalon azután kezdődött gyűjtés, hogy a kutatót és a cikkét megjelentető Élet és Irodalom című hetilapot Kiss László alkotmánybíró személyiségi jogainak megsértése miatt kártérítésre kötelezte a bíróság.

Ungváry Krisztián régebb óta tetszeleg a purifikátor szerepében. Legutóbb a nagy honvédő háború 65. évfordulójára emlékező írásomat (Jaj a győztesnek, május 7.) „vizsgálta felül”, amely cikkem a divatban lévő történelemhamisításokkal is foglalkozott.

Jogerősen pert nyert Ungváry Krisztián történész Kiss László alkotmánybíró ellen. Előbbit felmentették a rágalmazás és becsületsértés vádja alól. Kiss azután indította perek sorozatát a történész ellen, hogy az többször is tudatta, az alkotmánybíró az 1980-as években besúgó volt.

Becsületsértés és rágalmazás miatt elítélte Ungváry Krisztiánt a Fővárosi Bíróság kedden, mert a történész besúgónak nevezte és a pártállami állambiztonsággal hozta összefüggésbe Kiss László alkotmánybírót.

Elítélte becsületsértés és rágalmazás miatt Ungváry Krisztián történészt a Fővárosi Bíróság, mert "besúgónak" nevezte és a pártállami állambiztonsággal hozta összefüggésbe Kiss László alkotmánybírót.

1945-ben Magyarországot nem demokratikus államok szállták meg, hanem a Szovjetunió. Nem felszabadulás történt, csak puszta megszabadulás. A néhány éven belül kialakult szovjetbarát tekintélyuralom, a kommunista társadalommegváltás ellentmondást nem tűrő eszméje és a vezérelv ázsiai változata (a pártvezérek személyi kultusza) lehetetlenné tette, hogy a nemzet jobboldala a demokrácia szabad nyilvánosságának politikai terében szembenézzen saját történelmi tetteivel, baloldala és liberálisai pedig saját gyengeségükkel. Aminek a felszínre kellett volna jutnia, közel fél évszázadra a lelkek mélyébe rejtőzött.

A Fővárosi Ítélőtábla megváltoztatta az elsőfokú ítéletet és megállapította, hogy Ungváry Krisztián és a lap nem állított valótlan tényt Kiss László alkotmánybíróról az Élet és Irodalom 2007. május 18-i számában megjelent: "Egy eljárás genézise: a Dialógus Pécsett" című cikkben.

Nincs tudomása a titkosszolgálati miniszternek arról, hogy a hírszerzés birtokában is lenne egy - a rendszerváltás előtti nyilvántartást tartalmazó - mágnesszalag. Ungváry Krisztián történész viszont állítja, hogy kezében volt a tekercs.