Bár az utazók többsége nyáron keresi fel, Norvégia ősszel is gyönyörű: aki látta már, ahogy Bergennél a vöröses-sárgás hegyoldal visszatükröződik a fjord kék vizében, aligha fogja elfelejteni. A Duna Televízió keddi Norvég napja - a Változatok északi fényre sorozat keretében - dokumentumfilmekkel, portrékkal, mesékkel ezt az ismeretlen Norvégiát igyekszik bemutatni, amelyik a turisták előtt a legritkább esetben tárul fel.

Myrtisz 11 éves volt, amikor 2500 évvel ezelőtt tífuszos lázban, szörnyű fájdalmak közepette Athénban meghalt. A várost pusztító járvány dúlta, az athéniak egyharmada meghalt, maga Periklész, Athén vezetője is a tífusz áldozata lett. A kislány koponyáját 1994-ben találták meg 150 ember – felnőttek és gyermekek – csontjaival egybekeveredve egy athéni építkezés alkalmával. A feltáráskor a kutatók úgy vélték, pestistemetőt találtak, de később a csontmaradványokban DNS-vizsgálatokkal kimutatták a tífuszt kiváltó Salmonella enterica serovar Typhi jelenlétét, vagyis kiderült, hogy az elhunytak halálát valójában az Athént sújtó éhínség miatt bekövetkezett tífuszjárvány okozta.

Kísérletes videoblog – ezt a műfajt is csak kevesen űzik, pedig garancia a komoly közönségsikerre. Zsiros László Róbert már harmadik éve kísérletezik a Szertár nevezetű blogon, hogy egyszerű, többnyire otthon is elvégezhető kísérleteken keresztül népszerűsítette a természettudományokat.

Lassan azok is kezdhetnek megbarátkozni a felhőalapú számítástechnika (cloud computing) gondolatával, akik eddig azt hitték magukról, hogy őket az elmélet nem érdekli, egyszerűen csak gépezni (játszani, internetezni, szórakozni) szeretnének. Az idei évben megjelennek azok a készülékek, amelyeknél a képességek és a tudás egy része nem magán a gépen, hanem „valahol a felhőben” van. A komputervilág egyértelműen ebbe az irányba halad. Már csak az olcsó széles sávú és egyenletes lefedettségű mobilinternet hiányzik hozzá.

Mi a legnagyobb gátja a szólás szabadságának az interneten, és te mit tennél, hogy át tudd lépni? – kérdezte a Google a budapesti Közép-európai Egyetem konferenciája előtt. A válaszadók a kormányokat, a szolgáltatókat, a jogvédettséget, a cenzúrát (Kína), sőt magukat az internetező embereket nevezték meg a háló korlátozójaként.

Az autógyártás fejlődése szinte a kezdetektől párhuzamosan haladt a szórakoztatóelektronika evolúciójával: az utóbbi fontosabb vívmányai idővel beköltöztek az autókba is. A trendnek meglepő módon éppen az internet állt ellen: a kocsikba épített online eszközök és alkalmazások egyelőre ritkaságszámba mennek. Figyelemre méltó próbálkozások persze azért akadnak: a Ford például – kissé előreszaladva – rögtön a közösségi médiát kívánta meghonosítani az autózásban.

Két sokat ígérő mobiltelefont is kivezetnek a piacról a közeljövőben a gyártók: a KIN után a Nexus One is befejezi rövid földi pályafutását. Így kénytelenek leszünk leszámolni azzal az illúzióval, hogy a telefoniparban is elterjed az Apple-modell, és hamarosan a szoftvert és a hardvert is egy kézből (ugyanattól a vállalattól) vásárolhatjuk. A nagyszabású kísérlet bukásra áll, ám túlzás lenne azt állítani, hogy a Microsoft és a Google készülékei nyom nélkül tűnnek el a világból.

Néhány nappal ezelőtt jelentették be, hogy a világ egyik legjelentősebb tudományos elismerésének, a Kiotó-díjnak az egyik idei díjazottja Lovász László matematikus, a Nemzetközi Matematikai Unió elnöke, szinte valamennyi jelentős szakmai díj nyertese.

Az alábbiakban egy szót sem ejtünk a politikai korrektségről, viszont megpróbáljuk felvázolnia személyi számítógépek korszaka utáni komputerjövőt. Ami valójában már a jelen: a számítógép-evolúció látványosan felpörgött, a főirányok is látszanak, csak még nem tudható, hogy melyik lesz az, amit visszatekintve mainstreamnek fogunk nevezni. Egy azonban biztos(nak tűnik): érintőképernyő mindenképpen lesz benne.

Nagy változás készül a játékiparban: jönnek a mozgás- és gesztusérzékelő játékvezérlők, amelyek látszólag mindenféle segédeszköz és periféria nélkül teszik lehetővé a számítógépes játékok irányítását. A minap véget ért Los Angeles-i Electronic Entertainment Expón (E3) kiderült, hogy mindehhez a hardver már rendelkezésre áll, és valóban zseniális, a játékválaszték viszont még szűkös.

Kezdetektől érdekelték az internet jövőjéről megjelent szélsőséges vélemények és érzelmek. Butít, vagy okosabbá tesz? Egy globális aggyá kapcsol össze, vagy mindannyiunkkal végez? A két szélsőség között egy harmadikkal rukkolt elő Douglas Rushkoff amerikai médiaguru.

Az extrém empátiával rendelkező emberek olyan erősen együtt éreznek embertársaikkal, hogy akár ők maguk is erős fizikai fájdalmat élnek át mások szenvedése láttán.

Néhány éve még apró, a felhasználók helyett inkább a divat felé tett gesztusnak tűnt a tartalommegosztó alkalmazások beépítése az elektronikai eszközökbe, ma a fogyasztói piac leggyorsabban bővülő szegmenseiben ez vált az egyik fő iránnyá. Kiderült ugyanis, hogy a telefonba szerelt egyre okosabb kameráknak meg a nonstop fényképezésnek-videózásnak célt és értelmet ad, ha a felvételeken rögzített élményt azonnal megoszthatjuk másokkal.

Évtizedek óta éles vita folyik a globális felmelegedésről és az ezzel összefüggő klímaváltozásról. Egy idő óta már ennek az ellenkezőjét is hallani lehet. Egy szentpétervári obszervatórium tudósai szerint már 2014-ben egy „kis jégkorszak” alakulhat ki a Földön.

Kedden került forgalomba az első cirill betűs domain név annak a folyamatnak a lépéseként, amellyel a webcímek kiadásával foglalkozó szervezet (ICANN) a nem latin betűs címek körét igyekszik bővíteni.

Mostantól az azeri, a baszk, a grúz, az örmény és az urdu nyelven íródott híreket is egy gombnyomással olvashatjuk magyar fordításban a Google Translate segítségével, így már 57-re nőtt azoknak a nyelveknek a száma, amelyek között ingyenes első megközelítő fordítást kaphat bárki, aki az internetet használja. Az öt most hozzáadott nyelvet összesen 100 millióan beszélik a világban.

Napjaink egyik legfontosabb médiapiaci szereplője minden kétséget kizáróan a Google. A keresőprogram dominanciája egyelőre kezelhetetlennek tűnik piaci vetélytársai számára. Ideáltipikus online hérosz, vagy „végzetszerű” médiadiktátor?

Történelmi nap volt a csütörtöki a világhálón: életre keltek az első nem latin betűs hivatkozási címek.