Aki ma a Zengőre tervezett radarállomás ügyében egyértelmű végkifejletről beszél, az vagy varázsgömbök fölé hajoló jós, vagy bolond, vagy a nagyközönség elől tényeket elhallgató politikus. Most ugyanis az tűnik a legvalószínűbbnek, hogy marad a bizonytalanság néhány évig. "A magyar kormány úgy döntött, hogy a Zengőre tervezett radarállomás az 1999-ben jóváhagyott, majd azt követően engedélyezett módon nem épülhet meg" - jelentette be három nappal ezelőtt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumban tett munkalátogatása után.

A Zengőn, de nem az eredeti tervek alapján épül fel a radarállomás - értesült a Népszabadság. Tudomásunk szerint a honvédelmi és a környezetvédelmi miniszter a helyszínbejáráskor talált egy olyan utat, amely fakivágás nélkül kiszélesíthető háromméteresre.

A magyar kormány úgy döntött, hogy a Zengőre tervezett radarállomás az 1999-ben jóváhagyott, majd azt követően engedélyezett módon nem épülhet meg - jelentette be Gyurcsány Ferenc a Környezetvédelemi és Vízügyi Minisztériumban tett munkalátogatását követően pénteken.

Miért érezheti úgy egy hajléktalan, hogy pont a Zengőn találta meg a hozzá hasonlóan gondolkodó embereket?

A NATO válaszolt a magyar környezetvédő szervezetek levelére, amelyben azt tudakolták, hogy valóban csak a zengői helyszínt tartja-e elfogadható helyszínnek a katonai lokátor számára.

A fideszes Illés Zoltán szerint a Zengő őreinek fel kell készülniük a fizikai leszámolásra, az MSZP-s Orosz Sándor szerint viszont köszönet jár nekik. Mindez a Zengő-hegy védőinek szombati találkozóján hangzott el.

A Civilek a Zengőért képviselői tételesen felsorolták a köztársasági elnöknek, hogy milyen alkotmányos elvekbe és nemzetközi szerződésekbe ütközik az, ha a Zengő-hegyre telepítik a katonai radart. Mádl Ferenc ígéretet tett rá, hogy amennyiben a jogköre lehetővé teszi, eljár az ügyben.

A jog több ponton is sérelmet szenvedett, amikor a Zengőre tervezett katonai lokátor építésére a honvédelmi tárca megkapta a szakhatósági engedélyeket - állapították meg egy tegnapi, a radarállomás jogi problémáiról tartott pécsi konferencián.

Greenpeace-aktivisták egy csoportja állandó őrjáratot tart a Zengőn, hogy megakadályozza fák esetleges kivágását a NATO-radarállomás egyik lehetséges helyszínén. A tucatnyi aktivista február 15-ig, a fakivágási szezon végéig nem mozdul el a hegyről. A Zengő-ügy megítélése egyértelmű az atlanti szövetségben: ragaszkodnának az eredeti helyszínhez - összegezte tegnap tapasztalatait Brüsszelben Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke, aki Jaap de Hopp Scheffer NATO-főtitkárral is tárgyalt. - Meg kell azonban érteniük, hogy környezetvédelmi szempontok is közrejátszhatnak biztonságpolitikai döntésekben, így a lokátorállomás ügyében is - fűzte hozzá Németh. (Munkatársainktól)

A NATO azt szeretné, ha a Zengő-csúcson épülne fel a radarállomás -közölte Brüsszelben magyar újságírókkal Németh Zsolt, az Országgyűléskülügyi bizottságának fideszes elnöke, beszámolva a szövetségvezetőivel folytatott hétfői megbeszélésekről.

A Zengő lokátorral kapcsolatos legújabb sajtóvitákat és kommunikációs csatározásokat szemlélve az embernek egyszerűen az az igénye támad, hogy ebben a bonyolulttá tett (amúgy egyáltalán nem átláthatatlan) kérdésben végre trükközés és taktikázás nélkül megpillanthassa, ténylegesen miről is van szó. Az alábbiakban 4 - nagyon rövid - pontban próbálnám összefoglalni, hogy az összes bizottságosdi, replikázó szakvélemény-kupac, altató és untató kommunikációs technika mellett és ellenére, mely kérdések állnak a Zengő-vita középpontjában.

Persányi Miklós környezetvédelmi és Juhász Ferenc honvédelmi miniszter tegnap közösen tájékozódott a Zengőre tervezett NATO-radarállomás helyszínének környékén.

A zengői lokátor és a bükkösdi cementgyár okán kirobbant csatákban utóbb nemtelen eszközök jelentek meg. Január közepén ismeretlen tettesek - miként megírtuk - a Zengő-hegy csúcsára tervezett lokátor közelében huszonnyolc fát átlósan átfúrtak, s a 40-60 centi hosszú lyukakba betonacélt vertek.

Lehet-e politizálni az iskolában? Be lehet-e tiltani egy nyilas tüntetést? Egyetért-e azzal a Társaság a Szabadságjogokért, hogy az adózott könnyű-drog kereskedelmet is engedélyezzék? Fórumunkon a TASZ tagjai válaszoltak az olvasóink kérdéseire.

Az elmúlt évben legenda szövődött arról, hogy a Mecsek legmagasabb pontján néhány szál bazsarózsa képezi a lokátorépítés akadályát. A valós helyzet korántsem ilyen egyszerű.

A földi élet veszélyben van. A somogyhárságyi tanár és a budapesti nyugdíjas megértően hallgatta a Zengő csúcsán, hogy a világ másik oldalán miért ásta be magát a földbe három napra egy aktivista a buldózerek előtt.

Vay Márton (Egy ökoterrorista válasza, szeptember 14.) cikkem alapján (Az agykárosító radar, szeptember 9.) sejteni véli, hogyan szocializálódtam, és minő veszélyt jelentek közlekedési dugóban autómmal a védtelen kerékpárosokra nézve. Nos, ebben az ügyben is éppoly megalapozott a véleménye, mint a Zengőében: 25 éve családilag el vagyok tiltva az autóvezetéstől, akkor nyilatkoztatta ki nejem gyermekeink előtt: "Apa lakott területen kívül a tájban, lakott területen belül a nőkben gyönyörködik ahelyett, hogy az utat figyelné." Vay úr tehát legfeljebb nejemmel keveredhet közúti konfliktusba, velem csak a Zengő ügyében.

Kovács Gyula nyugalmazott alezredes szerint (Az agykárosító radar, szeptember 9.) nagy szégyen, hogy pártunkat és államunkat így "két vállra fektette egy hosszúhetényi patológus" és "a tömegmanipulátor öko-terroristák". Nem ő az első, aki így vélekedik. Bár nem vagyok sértődékeny, válaszolnom kell.