Több magyar ügyben is döntött fellebbezési beadványokról a héten az Emberi Jogok Európai Bírósága Strasbourgban. A törvényszék szerdai tájékoztatása szerint egy ügyben elfogadták a kormány fellebbezését, két másikban viszont elutasították a fellebbviteli kérelmet.

A megszabott határidőig a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) által képviselt egyházak közül kettő állapodott meg a kormánnyal a kártérítés mértékéről, a többi hét nem fogadta el a kabinet ajánlatát - tájékoztatta a szervezet szerdán az MTI-t.

Nagyot bukott az állam Strasbourgban: az emberi jogi bíróság döntése értelmében a kormánynak az év végéig börtönfejlesztési programot kell kidolgoznia a túlzsúfoltság csökkentése érdekében. Ha ezt nem teszi meg, a magyar állam tízmilliárdos nagyságrendben fizethet kártérítést a rossz körülmények között tartott elítélteknek.

Hat magyar fogvatartott ügyében mondta ki kedden az Emberi Jogok Európai Bírósága, hogy ellentétes az Emberi Jogok Európai Egyezményével, sérti a megalázó vagy embertelen bánásmód tilalmát, hogy túlzsúfolt cellákban tartják őket fogva.

Nagy Béláné 56 éves baktalórántházi rokkantnyugdíjasnak első fokon tízezer euró kártérítést ítélt meg a strasbourgi emberi jogi bíróság. Az ok: egy 2010-es törvénymódosítás miatt megfosztották őt a rokkantnyugdíjától. Az embertelen jogszabály továbbra is életben van.

Több mint 14 ezer euró (mintegy 4,3 millió forint) kártérítést és perköltséget kell fizessen a magyar állam egy baktalórántházi korábbi rokkantnyugdíjasnak a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) első fokú, egyelőre nem jogerős ítélete szerint.

A gazdasági tevékenység folytatásához való szerzett jogot az államnak tiszteletben kell tartania az emberi jogi bíróság szerint. A trafikmutyi tehát elbukott a nemzetközi fórum előtt. Ez a magyar jogállamiság Waterlooja – állítja az alkotmányjogász.

Jogerősen is pert nyert Strasbourgban a magyar állam ellen Baka András, a Legfelsőbb Bíróság 2011-ben menesztett vezetője. Az emberi jogi bíróság a májusi, elsőfokú ítéletet fenntartva hétfőn bizonyítottnak találta, hogy a volt főbírót a kormány intézkedéseivel szemben kritikus nyilatkozatai, és nem átszervezés miatt váltották le idő előtt – írja a Népszava.

A magyar állam megsértette Császy Zsoltnak, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. egykori értékesítési igazgatójának a családi élet tiszteletben tartásához fűződő jogát, amikor nem biztosította, hogy kihallgatása után részt vehessen nevelőanyja temetésén – állapította meg a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága.

A „nukleáris opcióval”, a szavazati jog felfüggesztésével fenyegette meg Nagy-Britanniát az Európai Bizottság az EU és London közötti kötélhúzás legújabb menetében. Pedig ezúttal nem is uniós intézménnyel keménykedik a brit kormány. Chris Grayling igazságügyi miniszter azzal borzolta a kedélyeket, hogy a jövőben „tanácsadó testületté” fokozzák le az Emberi Jogok Európai Bíróságát, amelynek ítéleteit csupán tájékoztató jellegűnek tekintik.

Nem úgy tűnik, hogy változtatni akarna a képviselők bírságolásának gyakorlatán az Országgyűlés elnöke. Pedig ha minden így marad, és Kövér László kitart, akkor nagy valószínűséggel további pereket veszít az állam Strasbourgban.

Elégtételt kaptak Strasbourgban azok az ellenzéki politikusok, akik a parlamenti ülésteremben szokatlan módon, táblák felmutatásával nyilvánították ki véleményüket. Őket a házelnök megbüntette, az emberi jogi bíróság viszont Magyarországot marasztalta el.

A Kúriának hamarosan állást kell foglalnia arról, hogy miként vélekedik a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésről, amit a strasbourgi bíróság embertelen, megalázó büntetési nemnek minősített.

A brit koalíciós kormány az elmúlt hónapokban többféle lehetőséget is fontolóra vett, miként lehetne megkerülni a strasbourgi emberi jogi bíróság múlt évi, a tényleges életfogytiglani elzárást embertelen büntetésnek minősítő döntését.