A korábbi teniszcsillag egy elképesztő ingatlanvita miatt kap kártérítést.

Szokatlan, de az átláthatóság érdekében ketten nyilvánosan vállalják, hogy megpályázták a strasbourgi emberi jogi bíróságon megüresedő – amúgy igen jól fizető, nagy szakmai presztízsű – posztot. Hogy kik jelentkeztek még, arról az igazságügyi tárca egyelőre nem adott tájékoztatást. Ha mutyiznak, az Európa Tanács elutasíthatja a jelölteket.

Az Európai Szakszervezeti Szövetség is beállt a magyar férfi mellé, aki a nyugdíjaskorú, de még dolgozó közszolgák nyugellátásáért harcol.

Korábbi szándéka ellenére pályázatot írt ki a kormány a strasbourgi emberi jogi bíróság magyar bírói posztjára. Ennek oka: az Európa Tanács nem fogadja el a kabinet jelöltlistáját.

Könnyen lehet, hogy nem a kormány favoritja lesz az emberi jogi bíróság magyar tagja. Már ha nem dobják vissza a jelölteket.

A strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordul egy exrendőr, aki hat évre került a rácsok mögé, s nem elégedett a börtönkörülményekkel.

Nem tudni, mely körből és milyen eljárásban választotta ki a magyar kormány azt a három személyt, akit a strasbourgi emberi jogi bíróságba jelöl. Egyébként azt sem, kik ők. Civil szervezetek ezért azt kérik, az Európa Tanács utasítsa vissza a titokzatos körülmények között született magyar listát.

A strasbourgi bíróság ítélete alapján miniszter nem járulhat hozzá többé, hogy a TEK bekukucskáljon a hálószobánkba. A kormány dolgozik a törvénymódosításon – tudta meg lapunk.

A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul a Társaság a Szabadságjogokért a Parlamentből kitiltott újságírók, köztünk lapunk két munkatársa ügyében. A remélt jogorvoslat helyszíne annyiban szimbolikusnak is tekinthető: az Európai Parlamentben nem képzelhető el az újságírók olyan mértékű korlátozása, mint az Országházban.

Ellehetetleníti a sajtó munkáját és alkotmányellenesen korlátozza a sajtószabadságot a hat újságíró kitiltása a parlamentből a Társaság a Szabadságjogokért szerint. Ezért a szervezet ingyenes jogsegélyt kínált a NOL, a HVG, a 24.hu és az Index munkatársainak, akik ezzel a lehetőséggel élve az Alkotmánybírósághoz és a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai bíróságához fordulnak.

Akár milliárdos nagyságrendű kártérítést is fizethet a magyar állam azért, mert 2013-tól a közszférában elvette a nyugdíjkorhatár betöltése után továbbfoglalkoztatottak nyugellátását. Akár ötezren is lehetnek, akiket az intézkedés hátrányosan érintett.

2016 és 2019 között összesen mintegy 103 milliárd forintot költene a kormány a büntetés-végrehajtási intézetek férőhely-bővítésére. Ezt a Magyar Közlöny csütörtöki száma közli.

Az Index és a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete javára döntött a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága kedden egy 2010-ben kezdődött ügy kapcsán.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) egy román panaszos ügyében hozott ítélete szerint nem jogsértő, ha a munkáltató megfigyeli egy alkalmazott munkahelyi levelezését - közölte szerdán az EJEB keddi döntését ismertető Hotnews.ro román hírportál.

Kártérítést ítélt meg az emberi jogi bíróság Zuschlag János volt szocialista politikusnak is csütörtökön, amikor a hazai börtönviszonyok miatt több mint negyven panaszos ügyében marasztalták el a magyar államot. Emiatt az érintetteknek összességében csaknem negyedmilliárd forintot kell kifizetni, és ebből az összegből Zuschlagot – aki tavaly márciusban szabadult – csaknem 16 ezer euró, tehát a mostani árfolyamon mintegy ötmillió forint illeti meg.

A strasbourgi bírósághoz fordul segítségért a móri vérengzés miatt ártatlanul elítélt Kaiser Ede.

Késedelmi kamatként csaknem 160 millió forintot fizet a magyar állam az Iványi Gábor vezette Magyarországi Evangéliumi Testvérközösségnek. Az egyházi státuszától jogsértően megfosztott közösség összesen több mint 1,2 milliárd forintos kártalanítást kap. Így sem sikerült minden vitatott kérdésben megállapodni a kormánnyal, a testvérközösség – másokhoz hasonlóan – újra Strasbourghoz fordul.

Kártérítést ítélt meg kedden az Emberi Jogok Európai Bírósága egy nyugalmazott magyar tábornoknak, mert megítélése szerint fogva tartásánál sérelmet szenvedtek - az Emberi Jogok Európai Egyezményében lefektetett - jogai.