Óriási nemzetstratégiai hibát követ el a kormány, ha mégsem támogatja a lakóépületek energetikai korszerűsítését a 2014-2020 időszak uniós forrásaiból – reagált közleményében az Energiaklub arra a kormányzati tervre, hogy uniós forrásból csak a közintézmények energiafogyasztását csökkentik uniós forrásból. A környezetvédő szervezet szerint ez a fajta energiapolitika tartósítja a magyar lakosság energiafüggőségét és a magas rezsiszámlákat.

November végéig valamennyi gázszolgáltatónak felül kell vizsgálnia az óránként 20-100 köbméteres gázmérőket abból a szempontból, hogy az ügyfél fogyasztása nem tesz-e lehetővé kisebb és így szerényebb havidíjas szerkezetet. Az akció az állami kézbe került Főgáznál indult, ahol az idő előrehaladtával egyre kevesebb – jelenleg néhány tucat – helyen találtak hibát; a többi szolgáltatónál még kisebb lehet a szám.

Létszámleépítés és bércsökkentés fenyegeti a regionális vízművek dolgozóit, miután a rezsicsökkentés és közműadó veszteségessé tette ezeket az állami cégeket.

A gázszolgáltatók után az áramcégek lakossági ügyfelei is hamar a nemzeti közművállalatnál találhatják magukat – az ehhez szükséges törvénymódosítást hétfőn nyújtotta be a Miniszterelnökség. Az érintett cégek az átadás időszakában mentesülnek több fogyasztóvédelmi szabály betartása alól.

Tavaly a lakossági tűzifarezsi-csökkentés után nőttek a tűzifaárak. A rezsiharc jegyében eltelt négy év során a legszegényebbek tüzelői mintegy 10-40 százalékkal drágultak. Kérdés, az idén várható farezsicsökkentés hasonló sikereket hoz-e.

Eddig összesen kilenc önkormányzat jelzett kéményseprési díjemelést a fogyasztóvédelmi hatóságoknál - közölte a szocialisták parlamenti kérdésére válaszul a nemzeti fejlesztési tárca. Ezzel már majdhogynem elismerték a januári rezsiemelést, miközben a valóság eme szeletét beismerni Fidesz-kormány-vonalon láthatólag szigorúan tilos.

Indulatos (az ügyben korábban kiadottakkal szinte megegyező), a tényekkel nem találkozó közleményben tette világossá a Fidesz-frakció, hogy továbbra sem kívánják a lakossági energiaárakban érvényesíteni a nemzetközi olajárak megfeleződését.

A világpiaci árak leesése okán, ha már tavasz elejétől a Fidesz nem engedte, októbertől 20 százalékkal csökkentené a lakossági gáz, valamint 10-10 százalékkal az áram és a távhő árát a szocialista párt - jelentette Tóth Bertalan MSZP-képviselő. A Fidesz szokás szerint ismét vagdalkozó közleménnyel reagált, amely a rezsiharc megszokott hamis állításaia csomagolva utasította vissza a felvetést.

Az Orbán-kormány belátta, hogy sem az Európai Bizottság, sem – ha arra kerül a sor – az Európai Bíróság előtt nem tudja megvédeni a rezsicsökkentés bizonyos elemeit, ezért ezekben a kérdésekben inkább meghátrál, és enged Brüsszelnek – írja e heti számában a Figyelő.

Tegnap víz-, szennyvíz- és hulladékkezelési uniós támogatási pályázatok jelentek meg, idén lakossági energiahatékonyság-javító kiírások is várhatók.

Amíg tart az energiaárakkal kapcsolatos uniós vizsgálat, a Fidesz-kabinet jegeli a további rezsicsökkentést. A katasztrófavédelem helyett négy-öt állami kéményseprővállalat veheti át januártól a kéményseprést.

A spanyol kormány a személyi jövedelemadó és az áram árának csökkentését jelentette be pénteken Madridban.

Az MSZP szerint a Fidesz szétveri a víz-, hulladék- és kéményseprőszolgáltatást; a kormánypárt reakció gyanánt azt közölte, hogy a szociálliberálisok emelték az áram- és gázdíjakat.

Nem tágít a kormány a vasfüggöny ügyében; odacsapnak a dohánycégeknek; belebegtették az újabb rezsicsökkentést.

Az állam energiapiaci erőfeszítései nyomán 2017-2018-ban várható a következő rezsicsökkentés – jelentette be Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter. A jelek szerint tehát pont a választásokra érnének be a Fidesz piaci lépései. Úgy tűnik, a lakosság pechje, hogy a nemzetközi olajárak megfeleződése nem alkalmazkodott a magyarországi választási ciklusokhoz. Így amiatt nem lesz gázárcsökkentés.

További tíz százalékkal is csökkenhetett volna a gázár, ha az olcsó nyugati gázon a kormány jóvoltából nem Fidesz-közeli cégek keresnek akár havi hárommilliárd forintot is – közölte a parlamentben a szocialista Tóth Bertalan az állami MVM és a Garancsi István áttételes résztulajdonában álló MET közötti vitatott gázszerződésekről. Az állam és a MET nem lát semmi gondot, a társaság szerint a témáról szóló cikkünk csak politikai hangulatkeltésre alkalmas.

Az Európai Bizottság által indított kötelezettségszegési eljárás miatt a kormány látszólag meghátrál a rezsicsökkentés néhány elemében. A kabinet azonban valószínűleg most is elsősorban az időhúzásra játszik.