Aggályos Brüsszel szerint az egész dohánysztori, de eljárás a nagykereskedelmi mutyi ügyében még nem indult. Az utóbbi években több esetben bukott már el diszkriminatív adóelképzelés, így most is erre lehet számítani a dohányipari különadó esetében.

Nincs többé akadálya annak, hogy Magyarországon ismét beszedjék a reklámadót, lapunk értesülései szerint ugyanis érvényét veszítette az uniós versenyhatóság márciusban hozott felfüggesztő határozata. Mostantól a korábbinál több médiavállalkozásnak kell fizetnie.

Az Európai Bizottság várhatóan jóváhagyja a magyar parlament által elfogadott reklámadó új változatát, s hamarosan lezárhatja a márciusban elindított vizsgálatát – értesült a Népszabadság brüsszeli forrásokból. A parlament a héten kivételes eljárással, egy nap alatt megtárgyalta és elfogadta a törvénymódosítást, amelynek értelmében 5,3 százalék lesz a reklámadó egységes kulcsa, de a médiacégek 100 millió forint hirdetési árbevételig mentesülnek az adófizetés alól.

Módosította a parlament a reklámadóról szóló törvényt, de az nem léphet hatályba, mert az Európai Bizottság még nem zárta le az adóval kapcsolatos vizsgálatát.

Az Európai Bizottság nem hagyta jóvá a reklámadóról szóló törvény módosítását, a magyar kormány mégis a parlament elé terjesztette a javaslatot.

A kormány benyújtotta pénteken a parlamentnek a reklámadóhoz kapcsolódó törvények módosításáról szóló javaslatát.

Elhúzódhat a magyar kormány és az Európai Bizottság vitája a reklámadóról, ezért lapunk kormányzati forrásai azzal számolnak, hogy a parlament ősznél előbb nem tudja módosítani a törvényt. Brüsszel továbbra is kifogásolja, hogy a reklámadót az árbevételre és nem a nyereségre akarja kivetni a magyar kormány.

A reklámadó kikerült a törvénycsomagból, mert az Európai Unió egyelőre vitatja a kormány tervezetét. A kormány javaslata szerint a reklámadó egységes mértéke 5,3 százalékos lesz, amit 100 millió forint hirdetési árbevétel felett kell fizetni.

Jelentősen alábecsülte a kormány az új reklámadóból várhatóan befolyó bevételeit, lapunk számításai szerint a kabinet által kommunikált 7-9 milliárd helyett jóval 10 milliárd forint felett lesz a befizetés. Csak a nagy áruházláncok minimum 2 milliárd forintot fognak fizetni az ingyenes reklámújságjaik után. Ezt a kiadást pedig nyilvánvalóan beépítik majd az áraikba.

A Demokratikus Koalícióhoz tartozó független képviselők törvényjavaslatot nyújtanak be annak érdekében, hogy szüntessék meg a reklámadót - ezt a párt szóvivője jelentette be keddi, budapesti sajtótájékoztatóján.

A médiacégek reklámadóval való megsarcolása után a médiaügynökségek tönkretételére készül a kormány a bónuszrendszer eltörlésével. Ezzel az állami hirdetéseket elosztó Nemzeti Kommunikációs Hivatalt hozzák előnybe, a többiek le is húzhatják a rolót.

Az RTL Klubon és a TV2-n túlmenően az egész média- és reklámiparágat sújtja az egységes 5,3 százalékos reklámadó, a kis és közepes cégek adóterhelése akár tízszeresére is emelkedhet. Az adómentes sáv leszállítása százmillió forintra pedig a nagy és sikeres sportkluboknak fáj majd legjobban.

A reklámadótörvény tervezett módosításának elfogadása esetén a top 100 médiavállalat közé tartozó klasszikus médiacégek nagyságrendileg fele lehet adóköteles a Whitereport (WR) Ad Upgrade eddig feldolgozott 2013-as adatai szerint.

Csak 100 millió forintos bevétel fölött kellene fizetni az 5,3 százalékos sarcot egy kormányzati módosítás szerint.

A Népszabadság információi szerint Liszkay Gábor, Csermely Péter és Villányi Károly várhatóan hétfőn kezdi meg a Napi Gazdaság átalakítását egy kormányközeli politikai napilappá. Az átalakítást várhatóan egy szerkesztőségi értekezlet keretében jelentik be, ami véget vet az elmúlt hetek félinformációinak, pletykáinak, s az ezekből adódó bizonytalanságnak.

Valószínűleg 5,3- 5,5 százalékos lesz a reklámadó, a 0-ás kulcson a Lázár-Rogán páros még vitázik a Varga Mihály vezette nemzetgazdasági tárcával.

A reklámadónak várhatón két kulcsa lesz, a kisebb médiavállalkozások és a sportegyesületek megsegítésére megtarthatják a nullás kulcsot, a másikat pedig 5-6 százalék között rögzíthetik – értesült lapunk. Döntés még nincs, a kormány a törvénymódosítás benyújtása előtt egyeztet az Európai Bizottsággal és a parlamenti pártokkal.

Az RTL Klub új vezére szerint nem változik a Híradó kritikus hangneme. Interjú Andreas Rudassal.