Nagyinterjút olvashatnak a Népszabadság Hétvége mellékletében a Radnóti Színház éléről hamarosan leköszönő Bálint Andrással. Most ebből közlünk részleteket.

Karácsonyra jelenik meg Ferencz Győző szerkesztésében és jegyzeteivel Gyarmati Fanni tíz naplója, amelyeket tizenkét éven át, 1935 és 1946 között vezetett. Radnóti Miklóssal kötött házassága elején kezdte, azért, hogy nyoma maradjon a távolinak tűnő hétköznapoknak.

Az éjjel 102 éves korában elhunyt Gyarmati Fanni, Radnóti Miklós özvegye.

– Ezt újra kell faragni – állapította meg Melocco Miklós, amikor megmutatták neki Győrben a megrongált abdai Radnóti-szobrot. – Mintának tökéletesen össze lehet rakni, egy múzeumban meg is állná a helyét, de a szobor nem múzeumi tárgy.

Minden jel arra utal, hogy nem szélsőséges politikai erők törték össze a korábban már vörös festékkel is leöntött abdai Radnóti-szobrot. A rendőrség szerint egy autó vezetője relatív gyorshajtás miatt letért az útról, és a gránitműnek ütközött.

Vélhetően egy fekete Mercedesszel hajtottak neki Radnóti Miklós abdai szobrának. A műalkotás összetört, s már tervezik a helyreállítását.

Kultúrharc, világnézeti indoktrináció, hideg polgárháború, alattvalói mentalitás, széthúzó társadalom – lesújtó véleményt fogalmaztak meg a kultúra és a társadalom mai állapotáról a baloldali Táncsics Alapítvány szerda esti kerekasztal-beszélgetésének résztvevői: Radnóti Sándor filozófus, Schilling Árpád rendező, Szilágyi Ákos író, akikkel Váradi Júlia kulturális újságíró beszélgetett a kultúra mai helyzetéről.

A faji megkülönböztetés elleni küzdelem világnapján, március 21-én adják át a Radnóti Miklósról elnevezett Antirasszista-díjat Budapesten. Az ünnepséget az utóbbi években kitiltották a magyar Parlament épületéből.

Csepel Csillagtelepen június 15-én bemocskolták Radnóti Miklós emlékét, és a nevét jó fél évszázada viselő művelődési házat, mert az intézményben a nyilasbarát, a költőt legyilkoló politikai rendszer mellett élete végéig kitartó Nyirő Józsefnek „szentelt” irodalmi estet tartottak.

Napközben emlékmenettel, a kora esti órákban pedig fáklyás demonstrációval emlékeznek Budapesten a nácizmus és a nyilasterror áldozataira november 9-én, a nemzetközi antifasiszta napon.

Bálint András lerombolná polgári imidzsét, a reggelit inkább újságok nélkül fogyasztja, szappanoperákban pedig egyelőre hiába is szeretnénk látni. A Nol Presszóban azt is megkérdeztük, hogy szokott-e utazni irodalmi élmények nyomán, és mit gondol a Magyar Kétfarkú Kutya Pártról. Készítette: [url=http://www.noltv.hu/search/?w=cikk&find=j%E9ssy+g%E1]Perjéssy Gábor[/url], [url=http://www.noltv.hu/search/?w=cikk&find=szemere]Szemere Katalin[/url]

Írásom (Bűnösökről, sírokról s a tényekről, január 9.) kellő visszhangot váltott ki, már ezért is érdemes volt megírni. Úgy vélem, a történelem vitás kérdéseiben is csak a szakmai eszmecserének van értelme.

Szakály Sándor (Bűnösökről, sírokról – s a tényekről, január 9.) szerint: „ha valaki veszi a fáradságot és alaposan tanulmányozza” Tálas András peranyagát, akkor „erős kétségek fogalmazódhatnak meg a vele szemben felhozott vádakkal, a tanúk szavahihetőségével és az ítélet tisztességével kapcsolatban”.

Az Abda felé vezető úton Melocco Miklós Radnóti-szobra jelzi, merre van a falu, ahová „erőltetett” menetben vezetett a költő utolsó útja. Az 1980-ban felavatott alkotás azért került éppen ide, Győr közelébe, hogy a városból akkoriban évenként induló emlékmenet résztvevőinek ne kelljen egészen Abdáig, a gyilkosság helyszínéig gyalogolniuk.