Akárcsak két hónappal ezelőtt, most is állíthatjuk: a rendszerváltozás óta nem volt ilyen kedvezőtlen a magyar politikai elit megítélése (A kampánycsend miatt a szeptemberi felmérés adatai nem jelentek meg lapunkban. - A szerk.) Ilyen alacsony pontszámmal - a 100 fokú skálán 53 ponttal - még nem lehetett listavezető senki, a politikusi értékelések átlaga is minden eddiginél alacsonyabb: már csak 40 pont. A szavazók az ellenoldal politikusaival szemben markánsan negatív érzéseket táplálnak, de - új jelenségként - a sajátjaikkal kapcsolatban is mérséklődnek a pozitív érzelmek. - néhány érdekesség a Szonda Ipsos által 2006. október közepén, a politikusok népszerűségéről készített közvélemény-kutatásaiból.

Az éleződő konfliktusok a Fidesz politikusain kívül valamennyi párt vezetőinek népszerűségét koptatták. Még az MDF-eseket is büntetik a választók - ez derül ki a Mediánnak a HVG megbízásából készült hétvégi felméréséből.

A rendszerváltozás óta nem volt ilyen kedvezőtlen a magyar politikai elit megítélése. Már a legkedveltebb személyiségek is csak közepes pontszámokat kapnak, és egyre többen tartoznak a negatívan értékeltek közé.

Nem szükséges agysebésznek lennünk ahhoz, hogy a legfrissebb politikusi népszerűségi index tanulságait megfejtsük. A csomagpolitizálás népszerűtlen dolog, a megkésett őszinteség és a temérdek csetlés-botlás nem imponál, ugyanakkor a reflexből érkező fanyalgás és az üres népszerűsködés milliószor elsütött patronjai is egyre kevesebbet hoznak már a konyhára.

Szili Katalinnak több mint egy éve nem volt ilyen magas pontszáma, általában 55 és 57 között mozgott a rokonszenvmutatója.

A választások első fordulója némileg felforgatta a politikusok népszerűségi rangsorát. Alapjában véve kedvezőbb lett az összkép, s a legnagyobb mértékben Gyurcsány Ferenc, Hiller István és Herényi Károly megítélése javult 4-4 pontot.

A fiatal demokrata politikusoknak nem tettek jót az elmúlt hetek, kedvezőtlenebbé váltak a róluk kialakult vélekedések, és hátrébb csúsztak a népszerűségi rangsorban.

Az MSZP és a Fidesz szoros versenyt fut az elsőségért, s várható listavezetőik népszerűségért vívott párharca is izgalmas, kiélezett. Ezúttal Gyurcsány Ferencnek minimális előnye van Orbán Viktorral szemben: 51, illetve 48 ponttal rendelkeznek. Mindketten a rangsor élvonalába tartoznak, s a mezőny felső részében található a két kisebbik parlamenti párt frontembere, Dávid Ibolya és Kuncze Gábor is.

A virtuálisan létező magyar átlagpolitikus jelenleg 45 pontot kap az őt figyelő közvéleménytől. A konkrét személyek többsége is nagyon hasonló értékkel rendelkezik, zömüket az átlag körüli, 42 ponttól 48 pontig terjedő intervallumban találhatjuk. Sok esetben a helyezéseiket csak apró különbségek, tized pontszámok döntik el. E szoros tartományban lévő politikusok megítélésének egyik jellegzetessége a közepes osztályzatok túlsúlya, a nagyon kedvező (5-ös) és a nagyon kedvezőtlen (1-es) értékelő mutatók relatíve kis aránya.

Október és november a politikusok fekete hónapja volt, szinte mindenkinek esett a rokonszenvmutatója. Decemberben valamelyest helyreállt megtépázott tekintélyük, s a többségnek javult a megítélése. Elsősorban a kormánypárti személyiségekről lett kedvezőbb az emberek véleménye. Különösképpen Lendvai Ildikónak hozott sikert az elmúlt egy hónap, neki ugyanis öt pontot emelkedett a népszerűségi indexe. Az MSZP frakcióvezetője főképpen az ötven év alattiak körében tudott az átlagosnál kedvezőbb képet kialakítani magáról. Nála, de a többi kormánypárti politikusnál is megfigyelhető, hogy nem a saját táboruk szimpátiája erősödött meg az elmúlt hetekben, hanem az ellenzéki pártok támogatói lettek toleránsabbak.

Ha kíváncsiak vagyunk rá, hogy mi teszi a politikust, miben különbözik a par excellence politikai auktor a hétköznapi szakembertől, menedzsertől vagy bármi más emberfajtától, kínálkozik a hazai pályán egy érdekesnek ígérkező összehasonlító vizsgálat lehetősége.

Felzárkózott az elmúlt fél évben népszerűbb Orbán Viktor mellé Gyurcsány Ferenc. A holtverseny úgy állt elő, hogy a miniszterelnökkel kapcsolatos szimpátia a nyáron erősödött, a Fidesz-elnöké viszont nem változott. Mindketten saját táboruk sztárjai: Orbán 85 pontot kap a fiatal demokratáktól, Gyurcsány 84 pontot a szocialistáktól.

Két férfi a lista alján - ketten a hajdani rendszerváltók nagy generációjából. Szegény Magyar Bálint! Ha még egy kicsit erőlködik, lezuhan a népszerűségi listáról, amelynek aljára épp most küzdötte föl magát, mert jön majd egy újabb arc, akit mérni kell, mert már mérhető helyre ért a mérhetetlenből, a semmiből fölbukkanva tör az élbolyba mérhetetlen távlatokat nyitva maga előtt, például csak azért, mert Göncz Kingának hívják és rendes ember.

Sólyom László elődjeihez hasonlóan, már hivatalba lépése első hónapjában a legnépszerűbb magyar politikus lett. A 67 pontos rokonszenvindexével jelentős mértékben megelőzi a második Dávid Ibolyát (56 pont) és az őt követő Szili Katalint és Göncz Kingát (55-55 pont). Az új köztársasági elnök konszenzusos politikusként indul, a társadalom különböző csoportjaiban hasonlóan vélekednek róla.

A hónap egyértelmű nyertese Gyurcsány Ferenc, akinek hat pontot emelkedett a rokonszenvindexe. Azt, hogy kihívta Orbánt, és azt, ahogyan a vita során szerepelt, díjazták a választópolgárok. A miniszterelnök népszerűségének növekedése nehezen köthető valamely társadalmi csoporthoz, majdnem mindenhol azonos mértékben, jellemzően négy-nyolc ponttal javult a megítélése. Még az egyes pártok szavazótáborain belül sincsenek markáns, az átlagost meghaladó növekmények, hiszen az MSZP hívei körében 76-ról 81-re, a Fidesz támogatóinál 25-ről 28-ra változott a rokonszenvpontszáma.

A köztársaságielnök-választás körüli események nem borították fel a politikusok ranglistáját, sőt számottevő pontszámváltozások sem voltak. A legtöbbet Szili Katalin veszítette, bár hárompontos visszaesése - túl azon, hogy statisztikailag nem jelentős - nem módosította pozícióját: továbbra is ő a második helyezett a népszerűségi rangsorban.

Churchill, Napóleon, Martin Luther King karizmatikus politikusok voltak. De mit jelent az, hogy valakinek karizmája van? Egy brit tudós a végére járt a dolognak.

Bár a koalíciós pártok nem értenek egyet a köztársaságielnök-jelölt személyében, a két szavazótábor tagjai nagyjából hasonlóan gondolkodnak Szili Katalinról. Sőt, az ellenzék támogatói sem utasítják el, közepes rokonszenvet mutatnak. Ennek köszönhetően a házelnök megtartotta az előző hónapokban megszerzett második helyét a népszerűségi rangsorban. Mádl Ferencnek pedig jót tett a Fidesz aláírásgyűjtése, májusban az ő pontszáma emelkedett legnagyobb mértékben, és így tovább erősítette vezető pozícióját - néhány érdekesség a Szonda Ipsos által a politikusok népszerűségéről 2005 májusának második felében készített közvélemény-kutatásból.

Az elmúlt pár hónapban átrendeződött a politikusi népszerűségi rangsor élmezőnye. Mádl Ferenc ugyan megtartotta vezető pozícióját, de a mögötte lévők sorrendje megváltozott. Szili Katalin a múlt évben jellemzően 51-53 közötti rokonszenvpontszámokat kapott a választóktól, az idén januártól viszont ennél magasabb, 55-57 pont közötti népszerűségi indexeket regisztráltunk. Ezzel szemben év eleje óta folyamatosan gyengül Dávid Ibolya pozíciója, összesen 5 pontot és a régóta birtokolt második helyét veszítette el.