Amíg júniusban szűkült a különbség a Fidesz és az MSZP támogatottsága között, addig júliusban nem történtek lényegi változások a két párt táborának méretében. A szocialisták megőrizték a népesség 18 százalékának rokonszenvét, s nagyjából az ellenzék is maradt ott, ahol volt - ebben a hónapban 32 százalékot ér el. A biztos szavazói körben is maradtak a múlt havi százalékos arányok, a Fidesz előnye 60-28 - egyebek mellett ez áll a Szonda Ipsos legújabb pártpreferencia-fölmérésében.

Utoljára tavaly decemberben fordult elő, hogy 50 alatti pontszámmal lehetett a politikusok népszerűségi rangsorát vezetni. Akkor és azóta folyamatosan Sólyom László állt-áll az első helyen, s most is ő foglalja el ezt a pozíciót. Mostani, 5 pontos visszaesése nem köthető valamely társadalmi, politikai csoporthoz, egy kicsit mindenhol kopott a reputációja.

A köztársasági elnök tavaly október óta vezeti a politikusok népszerűségi rangsorát. Sólyom László megítélése továbbra is erősen függ a párthovatartozástól. A Fidesz táborában Orbán Viktor után ő a második (66 ponttal). Az MSZP-sek ugyan kedvezőbben értékelik őt az ellenzéki politikusoknál, de a 37-es pontszám alapvetően kritikus véleményeket takar.

A népszavazás után, akárcsak pártja, Orbán Viktor is előbbre lépett. Négy pontot emelkedett a népszerűségi indexe, s így a második legnépszerűbb politikussá vált. A Fidesz elnökét a listán a köztársasági elnök előzi meg, közvetlenül mögötte a házelnök található.

Nem változott lényegesen a pártok támogatottsága az elmúlt hónapban - tudható meg a Tárki március közepén - a népszavazás után - ezer ember megkérdezésével készített felméréséből, amelynek eredményeit szerdán tette közzé az intézet.

A népszavazási kampány keveset módosított a politikusok megítélésében. A közelmúltban megszokottnál valamivel nagyobb Sólyom László előnye, és Orbán Viktor megelőzte Göncz Kingát.

Az MSZP számára a szimpatizánsi kör kismérvű bővülését hozták az elmúlt hetek. Ezzel egy féléves, csökkenő tendencia állt meg, s fordult a visszájára. A szocialisták gyarapodása szimbolikus változásokat hozott a fiatalok és az alacsony iskolázottságúak körében, a párt támogatottsága a 10 százalék fölé került. Továbbra is csak két társadalmi közegről jelenthető ki, hogy tartja pozícióját az MSZP: a 65 év felettiek körében 27 százalék voksolna rájuk, az ellenzéki pártra 25 százalék, míg Budapesten a párharc aktuális állása 26:24 a Fidesz javára.

A januári parlamentmentes időszak használt a politikusoknak, többségüknél - ha csak minimális mértékben, a statisztikai határértékeken belül is, de - emelkedtek a pontszámok.

Mind a választókorú népesség egészén belül, mind az aktív szavazói körben a Fidesznek több mint kétszer annyi szavazója van, mint a szocialista pártnak. Az MSZP-t a választások óta elhagyó egymillió szimpatizáns továbbra sem igazán az ellenzék legnagyobb pártját erősíti - oda csupán 100-150 ezren pártoltak át. Nagyjából 100 ezren sodródtak időközben kisebb pártokhoz, többnyire az MDF-hez.

A Századvég és a Forsense 2007. szeptember 18. és 27. között végzett telefonos közvélemény-kutatást a két potenciális miniszterelnök-jelölt imázsprofiljáról.

Nagyon szoros a politikusi rangsor élvonala, öt politikusnak majdhogynem azonos a megítélése. A házelnökön kívül még három kormánypárti politikus szerepel a felső harmadban.

A rendszerváltozás óta nem volt ilyen kedvezőtlen a magyar politikai elit megítélése, mint most. Az átlagpolitikus jelenleg - egy százfokú skálán - mindössze 36 pontos rokonszenvindexszel rendelkezik. További bizalomvesztésre utal, hogy ilyen alacsony pontszámmal még soha nem vezették a rangsort (Sólyom László 48 pontos). Az idei évben eddig egyébként 4 pontot esett a politikusok összesített népszerűségi mutatója - derül ki a Szonda Ipsos által 2007 augusztusának második felében, a politikusok népszerűségéről készített közvélemény-kutatásból.

Folytatódik Sólyom László, Szili Katalin és Dávid Ibolya versengése a listavezetői posztért. Ebben a hónapban a házelnök pozíciója valamelyest javult vetélytársaival szemben, ő ugyanis nem veszített pontot. Az idén - népszerűségi mutatóik statisztikailag szinte azonos mértéke mellett - Szili három, Sólyom és Dávid két-két alkalommal állt az első helyen.

Lezárult a parlament első éve, s ahogy a politikusok mindegyike, a házelnök és a kormánypárti frakcióvezetők is vesztettek népszerűségükből. Ugyanakkor az ellenzéki képviselőcsoportok vezetőinek megítélése lényegében változatlan maradt.

Pontegyenlőség a lista legelején: Dávid Ibolya, Szili Katalin és Sólyom László egyaránt 49 pontot kapott májusban a közvéleménytől. A három politikus megítélésében nemcsak az összmutatók azonosak, hanem a vélemények szerkezete is hasonló. Harmadnyi a közepes értékelések aránya, s ugyanakkora a rokonszenvet, illetve az ellenszenvet megfogalmazók csoportjának mérete is.

Továbbra is a hónapok óta az élvonalban szereplő politikusok vezetik a népszerűségi listát, némi változást azonban érzékelhetünk. Ilyen például a Szili Katalin-Dávid Ibolya helycsere - derül ki a Szonda Ipsos által a politikusok népszerűségéről készített kutatásból.

Az idei év első két hónapjában összességében nem romlott tovább a politikusok megítélése. A tavalyi hatalmas presztízsvesztés után már ezt a hírt is kedvező fejleményként könyvelheti el a közélet, még akkor is, ha a bizalom növekedésének kevés jele van, legfeljebb Gráf József agrárminiszter felzárkózása figyelemre méltó, illetve Molnár Lajos "lemaradása" - ez derül ki a Szonda Ipsos 2007 februárjában, a politikusok népszerűségéről készített közvélemény-kutatásából.

Minden idők legnépszerűtlenebb politikusa, akit a magyar föld valaha is a hátán hordott - írta Molnár Lajos egészségügyi miniszterről pénteken a Pozsonyban megjelenő SME, melynek cikkírója szerint Magyarország elhúzódó nyugtalansággal kényszerül szembesülni.

A magyar politikusok ugyan nem szerezték vissza május és október között jócskán megtépázott tekintélyüket, de novemberben legalább nem folytatódott a negatív tendencia.