A fokozott koffeinfogyasztás negatívan befolyásolhatja a gyermekáldást, ugyanis a petevezetékekben fékezi az izmok összehúzódását, ezáltal akadályozhatja a petesejt petefészekből méhbe vezető útját - derítették ki amerikai kutatók egereken végzett kísérletek segítségével.

Az autisták agyában más a gének és az általuk kifejezett fehérjék mintázata, mint az egészséges emberek agyában - idézte egy nemzetközi kutatócsoport eredményét a BBC hírportálja.

Brit kutatók új módszert fedeztek fel az immunrendszer sejtjeinek újraprogramozására, hogy azok saját testük részének tekintsék a beültetett szervet. A fejlesztés lehetővé teszi, hogy a transzplantáción átesett pácienseknek a költséges és sok mellékhatással járó kilökődésgátló szereket kelljen szedniük hátralévő életük minden napján.

Fehér Anna színésznő idén februárban jelentette be, hogy 53 évesen lesz anya. Azaz, hetvenéves is elmúlik, mire gyermeke nagykorú lesz. Ilyen idős korban nagyon kevesen vállalják az anyaságot, ugyanakkor mind többen tolják ki az első – s emiatt az utolsó – szülést harmincas éveik végére, negyvenes éveik elejére.

Szenzációs felfedezést tett egy magyar középiskolás: Molnár Anna, a budapesti Fazekas gimnázium tanulója kutatásainak eredményeképpen a jövőben a kellemetlen végbéltükrözés helyett egy egyszerű vérvétellel is kiszűrhető a végbél-daganat.

A magyar fejlesztő csapat módszere azon alapszik, hogy minden daganatban megállapítható: a százféle, erre hajlamos gén közül melyik hibásodott meg.

A Laron-szindróma (vagy Laron-törpeség) Zvi Laron izraeli tudósról kapta a nevét, aki a kórképet két munkatársával 1966-ben írta le. A betegség lényege az alacsony termet. Ezek az emberek törpék.

Egy magyar fejlesztésű szabadalom forradalmasíthatja az orvosképzést. A tegnap bemutatott módszer szellemi atyja, Balogh Attila idegsebész szerint a boncasztali gyakorlatnál és az anatómiai atlasznál hatékonyabban használható programmal álltak elő.

Angliában egy 2500 éves emberi koponyát találtak, és a kutatók legnagyobb meglepetésére a koponyában megőrződött az agyvelő is. Szinte érthetetlen, miként maradhatott meg megsárgulva, összezsugorodva, de mégis igen jó állapotban egy ennyire romlékony emberi szerv. Ezzel Európa egyik legrégibb agyveleje került napvilágra.

Kórházas filmekben sokszor látjuk, hogyan szólítják fel a balesetest, mozgassa a lábát. Ha nem sikerül, alapos a gyanú, hogy megszakadt a gerincvelő, ami az alsó végtagok végleges bénulásával egyenlő.

Eddig a rosszindulatú ráksejtek felismeréséhez a szervekből ki kellett venni egy kis szövetmintát. A jövőben talán nem kiszednek, hanem betesznek a szervezetbe: a rákot egy aprócska beültetett mérőeszközzel fogják diagnosztizálni.

Év végén akár humán műtéteket is végezhetnek a magyar fejlesztésű, intelligens onko-késsel. Jelenleg az ország három pontján tesztelik az eszközt, amely műtét közben tájékoztatja az orvost, hogy ép vagy rákos sejtettel találkozott-e. Az innovációs források befagyasztása miatt félő azonban, hogy az onko-kés másutt kerül piacra.

Természetesen csak mese, hogy a francia forradalomban a guillotine-nal levágott fejek még szemrehányó pillantásokat vetettek hóhérukra. Ám tény, hogy az agyban egy perccel a lenyakazást követően élénk elektromos aktivitás mérhető.

A cukorbetegségről általában az inzulin jut eszünkbe. Meglepő lenne, ha kiderülne, hogy még sincs rá szükség, elhagyhatók a rendszeres vércukorszint-ellenőrzések és az injekciók. Texasi kutatók a múlt héten bejelentették: kezdhetünk meglepődni.

Az ereket burkoló endotélsejteknek igen fontos feladatai vannak. A szervezetet úgy látják el a vérben szállított oxigénnel és tápanyagokkal, hogy közben szigorú gátként is szolgálnak, megszabják, mi juthat rajtuk át mindkét irányban és mi nem. Szerepük van az erek összehúzódásában és elernyedésében, és olyan molekulákat bocsátanak ki, melyek befolyásolják a véralvadás, a szövetgyógyulás vagy a gyulladásos folyamatok lejátszódását.

A legújabb diagnosztikai és terápiás módszerek révén az epilepsziások háromnegyede tünetmentesen élhet, minden második közülük teljesen meg is gyógyulhat, ezért idejét múlt a velük kapcsolatos sok előítélet – mondta Halász Péter professzor a Magyar Tudományos Akadémián tartott konferencián. – Ez olyan, mintha minden szemüveges embert vaknak tartana a társadalom.

Az úgynevezett transzszexuális (transznemű) egyéneken az ellenkező nemhez való tartozás érzése sokszor már gyermekkorban jelentkezik. A jelenség mögött MRI-vizsgálattal felismerhető, jellegzetes agyi elváltozások húzódnak meg.

Emlékeznek Walt Disney halhatatlan rajzfilmfigurájára, Popeye, a tengerészre? Csak felhajtott egy konzervdoboznyi spenótot, és e csodafegyvertől rögvest olyan muszklissá vált, hogy pillanatok alatt leverte az ellent. Tudósok szerint joggal: ugyanis a spenót izmosít.

A trippert okozó baktériumban találtak emberi gént a tudósok. Ez az első olyan eset a tudomány történetében, amikor baktériumot kaptak rajta, hogy az emberből DNS-t "lopott".

Tévedünk, ha azt hisszük, legyőztük: a tüdőgyulladás ma is a tíz leggyakoribb halál ok egyike. Az antibiotikumoknak köszönhetjük, hogy az egykor végzetesnek számító fertőzés egyelőre nem jelent ránk olyan nagy veszélyt, mint 50 évvel ezelőtt. A kórokozók ellen bevetett új antibiotikumok és védőoltások azonban maguk is hozzájárulnak a bevált kezeléseknek ellenálló, rendkívül veszélyes, új baktériumtörzsek kialakulásához. Egy nemzetközi kutatócsoport elsőként követte nyomon, milyen genetikai változásokon esett át az elmúlt évtizedek során a tüdőgyulladást okozó Streptococcus pneumoniae baktérium az antibiotikum-kezelések és az oltóanyagok hatására.