A viszketés egyfajta ősi, emberi szenvedés, számos babona is kötődik hozzá. Gyakran kínzó, elviselhetetlen, „az őrületbe kergeti” az embert. A viszketés a fájdalomérzéstől ugyan különbözik, de a két érzés speciális idegrostok révén szoros kórtani kapcsolatban van, amit a különböző fájdalomcsillapítási módszereknél, pl. a gerincvelői érzéstelenítésnél mellékhatásként fellépő viszketés miatt eddig is sejtettek. Ezt a kapcsolatot most kísérletekkel bizonyították.

Sir George K. Radda, a világ egyik legismertebb tudósa és tudománypolitikusa vehette át pénteken a Semmelweis Egyetem legrangosabb tudományos díját, a Semmelweis Budapest Awardot.

Freund Tamás és Nusser Zoltán akadémikusok által vezetett két idegtudományi kutatócsoport (MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézete) együttesen 5,2 ötmillió eurós (1,58 milliárd forint) támogatást nyert az Európai Kutatási Tanács (ERC) tapasztalt kutatók számára kiírt pályázatán (Advanced ERC Grant).

Húsboltba nagyon szeret járni, csak a hentesek riadnak meg, ha betér, s nyúlnak azonnal a mesterlevelük után, hogy összetépjék, mert képtelenség, hogy ez a vevő szemre szinte grammra pontosan megmondja, milyen súlyú az általuk levágott comb vagy karaj. Magyar Lóránt szakmájának mellékterméke ez a hentesbosszantó tudás. Magyar Lóránt ugyanis igazságügyi orvos szakértő. Ő a magyar Dr. Csont.

Apró kalitkában egy egér rohangál, meglehetős empátiával figyelik izmozását az emberek, másként nem is tekinthetnénk erre az apró rágcsálóra, hiszen egyik kulcsfigurája az MTA Kísérleti Orvostudományi Intézetében most indult közös magyar–koreai kutatásnak.

A 2011-es orvosi-élettani Nobel-díjat Bruce A. Beutler, Jules A. Hoffmann és Ralph M. Steinman kapták az immunrendszerrel kapcsolatos kutatásaikért. A tízmillió svéd koronás díj fele Beutlernek és Hoffmannnak jár az úgynevezett természetes, vagy veleszületett immunrendszer kutatásáért. A díj másik felét Steinman a dendritikus sejtekkel kapcsolatos felfedezéseiért kapta. Immunológiai felfedezésekért tizenkettedik alkalommal osztottak orvosi Nobel-díjat. Nem sokkal a bejelentést követően kiderült, Ralph Steinman szeptember 30-án hasnyálmirigy rákban elhunyt. Munkahelye, a New York-i Rockefeller Egyetem is csak tegnap reggel, a családtól értesült a szomorú hírről, ahogy a díjat odaítélő stockholmi grémium sem tudott a halálesetről. Miután a Nobel-díjat az alapszabály szerint nem lehet poszthumusz odaítélni, s ilyen helyzet még nem történt a Nobel-díjak több mint száz éves történetében, érdekes helyzet állt elő. A Nobel-Alapítvány tegnap esti nyilatkozata szerint a díjat nem vonják vissza, minthogy a döntéskor nem tudtak róla, hogy a kanadai tudós néhány órával korábban elhunyt. Még kérdéses, a 10 millió svéd korona felét, amelyet neki szántak, ki kapja.

Bejelentették az idei orvosi Nobel-díj nyerteseit. Egy amerikai, egy luxemburgi és egy kanadai immunológusé a dicsőség. A hírt három nappal megelőzően egyikük hasnyálmirigy rákban elhunyt. A Nobel-Díjat nem lehet posztumusz kiadni, így a helyzet feloldása a Nobel-Alapítványra vár.

Egy szemüveg a látást javítja, a hallókészülék a hallást, egy amerikai kutatócsapat legújabb találmánya pedig a tapintást. Az eszköz a sebészek munkáját segítheti nagymértékben, mert több információt ad a feltárandó szövetekről, mint a gumikesztyűbe bujtatott ujjbegyek.

Amikor egy szép fiatal nő arca eltorzul valami ismeretlen nevű betegségtől, vagy csak szerencsével sikerül időben helyesen diagnosztizálni a bajt, mielőtt levágnák valakinek az ujját, akkor lehet csak érzékelni, mennyire nehéz helyzetben vannak az úgynevezett ritka betegségektől szenvedők, akiknek 75 százaléka gyerek, köztük a rákos gyerekek, akiknek 80 százalékát gyógyítani lehetne, ha időben kezelnék.

Egyetlen gyógyszer az összes vírus ellen? Nemcsak az influenzát felejthetnénk el általa, hanem a ma még tömegpusztító betegségek nagy részét is. Sőt kivennénk vele a bioterroristák kezéből a legveszélyesebb fegyvert.

Korabeli csontvázakból igazolták, hogy 650 évvel ezelőtt az Európa lakosainak egyharmadát kiirtó járványért tényleg a pestis baktériuma felelős. Mondhatnánk, nagy ügy: csupán letűnt rettenetek evidens okát találták meg.

Spermabotrány van kibontakozóban az Egyesült Államokban. Pontosabban spermabankbotrány.

Figyelemfelkeltő céllal szervezi meg szeptember 12. és 17. között a Magyar Urológusok Társasága az Urológiai Hét 2011 elnevezésű felvilágosító- és szűrőprogramot, a hetedik alkalommal megtartott eseménysorozaton ezúttal nem csak a prosztata betegségeire összpontosítanak.

A fogak szépészeti célú fehérítése mára az egyik leggyakoribb fogászati rutinbeavatkozássá vált, olyannyira, hogy (az otthon használatos szereknek köszönhetően) olykor már fogász sem kell hozzá. Bár az eljárások és a készítmények reklámjai mindig a kockázatmentességet hangsúlyozzák, némi utánjárással kiderítettük, hogy a fogfehérítésnek igenis vannak végiggondolandó kockázatai.

Bár a közbeszéd delíriumnak az ittas állapotban, vagy éppen az alkoholelvonó kúrán kialakuló tudatzavart nevezi, nemcsak erről van szó.

Megfelelő gyógyszerkoktélokkal a rák krónikus betegséggé tehető, akár a HIV vagy a cukorbaj.

A beteg saját csontvelejéből származó sejtek felhasználásával kilenc centit képesek növelni egy csonton.

A tömeges gyógyítás eszközévé válhat az őssejttechnika, és megoldhatja a szervátültetés kérdését – vélik a legutóbbi sikeres eredményekről szóló beszámolók kapcsán a szakemberek. Közeleg az idő, amikor nem kell a beültethető szervre várni, hanem legyártják a beteg számára.

A gonorrhoea (magyarul tripper vagy kankó) máig a legelterjedtebb nemi betegség.

A rákos betegek leghatásosabb gyógyszereinek gyors kiválasztásához, a gyógyszerfejlesztés klinikai vizsgálatainak felgyorsításához, az állatkísérletek kiváltásához egyaránt felhasználható a csipre ültetett, funkcionáló – légző, mozgó stb. – emberi szövet. Pláne, ha sikerül több szervet is egymás mellé tenni a műanyag lapocskákon.