Egyelőre nem jelentek meg pályázati kiírások az 1956-os szabadságharcés forradalom 50. évfordulójának megünneplésére és nem lehet tudni,milyen programsorozattal készül a kormányzat az eseményre - közölteSchmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója kedden Budapesten.

1956 címere nem a lyukas nemzeti zászló volt, hanem a Kossuth-címer. A régi dokumentumfilmeket, fotókat nézegetve is szembetűnő, hogy szinte elborítja a forradalom nyilvános tereit: ott látható tankok oldalára pingálva, plakátokon, újságok címoldalán, ezt viselik (és nem a lyukas zászló emblémáját) civilek és katonák. Még a Life magazin magyar forradalomnak szentelt korabeli különszámának címoldalát is - fekete alapon piros és zöld színekből kirakva - a Kossuth-címer foglalja el.

Tisztelt Képviselőtársam, Kedves Imre! Ötvenhat novembere óta mi, magyarok két halottak napját tartunk, mert egy ünnep kevés annyi gyászhoz.

Ha valamennyi meghívott ott lesz, Csapody Miklós MDF-es politikus is részt vesz azon a koszorúzáson, melyre korábban Mécs Imre SZDSZ-es képviselő hívta meg a négy parlamenti párt képviselőit november 4-ére, egy, a 301-es parcellában közösen tartandó 1956-os megemlékezésre.

Lehetséges az 1956-os forradalom pártoktól független, közös megünneplése, de nem a közeljövőben - mondta Donáth László, az MSZP és Mécs Imre, az SZDSZ képviselője egy sajtóbeszélgetésen.

Hihetetlennek tűnik, hogy én egykor tényleg ezekkel ültem egy asztalnál. Egyáltalán: ugyanezek az emberek voltak már akkor is, ilyenek, csak én nem vettem észre?

Tudta-e a kormányfő vasárnap délután, hogy mit mond majd Orbán Viktor pár órával később a Műegyetem előtt? Kellett-e tudnia? Ez is téma volt tegnap az Országgyűlésben.

A miniszterelnök szerint nem volt megtévesztő, hogy a vasárnap kora délután felvett televíziós interjúban múlt időben szóltak az aznap esti operaházi beszédéről.

Jeles ünnepeken általában azt szokás mondani, ránk hárul a feladat, hogy a történelmi esemény alapvető céljait maradéktalanul valóra váltsuk - így volt ez most, 1956. október 23-ra emlékezve is.

Szemtanúk visszaemlékezései, élőszobor-kompozíciók, korabeli gépjárművek bemutatója és rongylabdázás - ezek voltak a fővárosi '56-os megemlékezés civil részének fontosabb eseményei a Lánchíd környékén.

Veteránok és ausztriai magyarok és politikusok gyűltek össze tegnap a Rákoskeresztúri Újköztemetőben, a hagyományos ötvenhatos megemlékezésen. Az elhunyt rokonok sírjainál virágokat rendezgető nagymamák mellett elhaladó politikusok és kíséretük célja a 301-es parcella volt, hogy leróják kegyeletüket az 1956-os forradalom mártírjainak, Nagy Imrének és társainak sírjánál.

"Vádolunk..." feliratú táblával és közbekiabálással kívánta magára vonni a figyelmet tíz-tizenöt idős ember a Kossuth téren szombat este, amikor Gyurcsány Ferenc miniszterelnök jelenlétében fellobbant a forradalom lángja. Bozóki István kulturális miniszter beszédébe a Műegyetemen szombaton fiatalok többször is belefütyültek.

Első alkalommal ünnepelték meg vasárnap Erdélyben nyilvánosan az október 23-i nemzeti ünnepet. Kolozsváron, a Farkas utcai református templom előtti téren sok százan gyűltek össze a Kolozsvár Társaság és a Duna Televízió közös rendezvényére - jelentette kolozsvári tudósítónk. A magyar forradalommal való szimpatizálás miatt, annak erdélyi megismétlése okán 1956-ban és 1957-ben Erdélyben és Románia más régióiban sok ezer személyt tartóztattak le. Diákokat, értelmiségieket, munkásokat és földműveseket - magyarokat és románokat egyaránt. Az ünnepi program délután a Kolozsvári Magyar Operában folytatódott, ahol a Kolozsvár Társaság és a Kolozsvári Magyar Opera együttes szervezésében került sor az 1956 - Moszkvától Kolozsvárig című emlékünnepségre és hangversenyre.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 49., valamint a Magyar Köztársaság kikiáltásának 16. évfordulója alkalmából Sólyom László köztársasági elnök Nagy Imre Érdemrend kitüntetéseket adott át vasárnap a Sándor-palotában.

A szokásos zászlófelvonás, koszorúzás hivatalos részről, sok kis megemlékezés a kormánypártok szervezésében, a baloldal éles hangú bírálata jobbról - ez a mérlege az 1956-os forradalom és szabadságharc 49. évfordulóján megrendezett ünnepségeknek.

Kölcsönös gyanakvás és félelem árnyékolja be ünnepünket, hiányzik a bizalom, az összefogás és az egyetértés, mondta Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke vasárnap a budapesti Széna téren. Beszélt arról is, hogy a Kádár-rendszer alatt kevesek titkos ünnepe volt 1956, a többség gyakorta meg is feledkezett róla, a sajtó pedig szokásához híven teljesen másról beszélt, például 1970. október 23-án a Népszabadság arról adott hírt, hogy Apró Antal hazatért Moszkvából, a KGST tanácskozásáról - jelentette az MTI.

Október 23-án még mindig nem lehet ünnepelni Magyarországon. Már szabad, de még nem lehet. Nem a politikai karácsony hangulata hiányzik, hiszen olyan eseményről kell ilyenkor megemlékezni, amelynek szereplői készek voltak ölni és meghalni. Ebből sosem lesz csengettyűs, dalolós ünnep. De hogy a nyilvánosság alig kapjon mást belőle, mint a mai ellenségeskedés historizálóvá butított változatát! Önáltatás volna mást remélni.