A német nagykoalíció tervei szerint 2012-től a jelenlegi 65 évről fokozatosan 67 évre emelik a nyugdíjkorhatárt. Az új nyugdíjtörvény-tervezetet még karácsony előtt beterjesztik a Bundestagban. A kormánypártok között az elvi megállapodás már létrejött, bár a korhatáremelés a CDU/CSU és az SPD soraiban is óriási vitát váltott ki, miután ez gyakorlatilag egyet jelent a nyugdíj összegének csökkentésével. A változás elsőként az 1947-es korosztályt érinti, ők a 65. születésnapjuk után egy hónappal mehetnek csak nyugdíjba, az 1964-ben születettekre és a náluk fiatalabbakra már egységesen a 67 éves nyugdíjkorhatár lesz érvényes.

Annak érdekében, hogy a tényleges nyugdíjazási életkor közelítse a 62 évet, módosítják a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényt, amelynek tárgyalását megkezdte az Országgyűlés.

A jövőben a munkáltatók fizetik az egészséget károsító foglalkoztatás "árát". Közpénzből - az érdekegyeztetés mai napirendjén szereplő kormány-előterjesztés szerint - 2011-ig fedezik, csökkenő mértékben a korkedvezményes nyugdíjazás járulékait.

Hét-nyolc százalékkal kisebb lehet a járandósága annak, aki 2008 januárjától megy nyugdíjba - derül ki az Országgyűlés előtt lévő kormányzati javaslatból. Szigorítják a korkedvezményes nyugdíjba vonulás szabályait (2009-től kevesebbet kapnak, akik ezt választják), és a nyugdíj mellett legfeljebb a minimálbért lehet majd megkeresni.

- Ha minden igaz, 2006 és 2007 költségvetési és gazdasági mutatói kedvezőbben alakulnak majd, mint amivel a kabinet számolt - mondta az Országgyűlésben Gyurcsány Ferenc, annak tulajdonítva ezt, hogy a kabinet négy hónap alatt levezényelte az egyensúlyteremtő intézkedéseket, illetve elindította a közigazgatás és a nagy ellátórendszerek reformját - közöttük a nyugdíjrendszerét.

A kormány a napokban jóváhagyta a nyugdíjrendszer átalakításáról szóló törvényjavaslatot. Eszerint a nyugdíj mellett dolgozóknak keresetük után 8,5 százalékos járulékot kell fizetniük január elsejétől. Aki ezt nyugdíjasként legalább egy évig fizeti, annak a nyugdíja minden évben keresetének 0,4 százalékával nő.

Az előre hozott nyugdíjazás szabályainak 2009-től történő változtatását, a nyugdíj melletti munkavállalás feltételrendszerének 2008-as módosítását, a korkedvezményes nyugdíjra új jogosultság szerzésének jövő évi megszüntetését javasolja egy kormány-előterjesztés a nyugdíjalap hiányának csökkentésére.

Az ötvenes évek elején született "Ratkó-gyerekek" közeli nyugdíjba vonulása is hozzájárul ahhoz, hogy Magyarországot a közfinanszírozás vonatkozásában "magas kockázatúként" kezeli az Európai Bizottság. Brüsszel figyelmeztet: 2050-ben már két foglalkoztatottra jut egy eltartott az EU-ban.

A jelenlegi nyugdíjrendszer "túl sokat" ígér a jövő nyugdíjasainak, az államháztartási hiány jelentős részéért már ma a nyugdíjkiadások a "felelősek", a nyugdíjrendszer fenntarthatóságához pedig az emberek mentalitását is meg kell változtatni - eddig a pontig értettek egyet a Pénzügykutató Rt. és az Alianz Biztosító által rendezett konferencia előadói.

Eddig legföljebb pár ezren nyitottak nyugdíj-előtakarékossági számlát, ráadásul pénzüket többnyire itt is a kevéssé kockázatos befektetési alapokban fialtatják. Ez a kedvezményes megtakarítási forma tehát egyelőre nem vált a tőzsde motorjává.

A nyugdíjrendszer beharangozott reformjáról egyelőre meditálás folyik - tudtuk meg kormányközeli körökből -, a konkrét szakértői munka még nem kezdődött meg. A kutató szerint a problémát nem a - sokak által sürgetett - korhatáremelés vagy éppen a nyugdíj csökkentése oldja meg.

Megállapodást írtak alá pénteken Balatonőszödön az MSZP és az SZDSZ vezetői a két párt budapesti együttműködéséről, amelynek egyik pontja az, hogy Demszky Gábor lesz a szocialisták és a szabad demokraták közös főpolgármester-jelöltje.

Két hónapon belül másodszor gyűlnek össze Balatonőszödön a döntéshozók, de míg május elején a koalíciós tárgyalások helyszíne volt a kormányüdülő, addig most a kabinet ül össze két napra, hogy "formát adjon" a beharangozott reformoknak.

Az államadósság jellemzőiről szóló jelentésében az Állami Számvevőszék azt állítja: az eladósodás növekedésének mintegy negyedéért az elmúlt hat évben a tb-alapok a felelősek.

Változatlan feltételekkel és teljesítménnyel kevés nyugdíj várható a második pillérből - jelzik előre a világbanki szakértők, akik szerint a pénztárak drágák, teljesítményük pedig gyenge. A pénztárszféra szereplői szerint változtatásra szükség van, ám korai félreverni a harangokat.

Többet befizetni, tovább dolgozni és kevesebb nyugdíjat kapni - így foglalhatók össze a portugál társadalombiztosítás tervezett reformjának következményei.

A mai középkorúak korosztálya 10-15 év múlva nyugdíjas lesz, ami egyszerre okoz problémát (a munkaerő kiesése miatt) a társadalomnak, s egyben maguknak az érintetteknek, hiszen ha a mai nyugdíjrendszer nem változik, tömegeknek lesz megélhetési problémája aktív életszakaszának befejezése után.

GDP-arányosan Magyarország az egyik legnagyobb nyugdíjkifizető lesz 2050-re - állítják Brüsszelben. Az EU nem támogatja a korengedményes nyugdíjazást.