Schmitt Pál szerint a magyar nyelv bajban van, Schmitt Pál a magyar nyelv ápolását hangsúlyozza, a köztársasági elnök – egy blogger meghatározása szerint „a nemzet golyóstola” – a magyar nyelv őrzőjeként mutatkozik meg, ezért év közben gyakran buzdít a nyelv ápolására. Jól teszi. A nyelv nagyon rossz állapotban volt az elnök pártjának színre lépése idején – az elmúlt nyóc évben pláne! –, de aztán sokat javult a helyzet. Ha nincs Schmitt Pál, mára valószínűleg kihalt volna.

Felszólítja a kormányt a Nyelviskolák Szakmai Egyesülete, hogy napolja el a szakképzési hozzájárulásról szóló törvényjavaslat elfogadását, és egyeztessen a felnőttoktatásban érintettekkel. Az elképzelések szerint a hozzájárulás egyetlen fillérje sem használható fel a jövőben nyelvtanulásra, most viszont akár 60 százaléka is.

Tíz százalékkal nőhet a jövőben annak a romániai tisztviselőnek a bére, aki egy-egy kisebbség nyelvét is beszéli.

Tizenhárom év munka után elkészült a Biblia teljes korni nyelvű fordítása. A kelta nyelvet az ENSZ még 2009-ben is kihaltként tartotta számon, ma már azonban ismét ezrek beszélik.

A magyar embereknek közérthető magyar nyelven írott törvényeket ígér a nemzeti együttműködés kormánya. Igaz, a jogszabályokat egyelőre csak akkor kell magyarítani, ha az egyes hatósági eljárások ugyancsak kilátásba gyorsítása érdekében a hatályos rendelkezések módosítására van szükség.

Az új nyelvoktatási stratégia tervezetének több pontja is felborzolta a kedélyeket. A kötelezően tanított nyelvek száma, a nyelvek fontossági sorrendje megosztja a szakembereket és a közvéleményt egyaránt. Megnéztük, mit szólnak a tervhez a diákok, a nyelvtanárok, oktatási és munkaerőpiaci szakemberek. Készítette: Ónody-Molnár Dóra, Takács Mária, Vörös Eszter

Akár tetszik, akár nem (sokaknak nem), mára az angol lett a globális világnyelv. Egész pontosa az általunk angolnak nevezett kommunikációs eszköz, amely már nem azonos a különböző angol nyelvű országokban beszélt nyelvekkel.

A nyelv minden igaz gondolat és érzés kifejezésére, de a gondolat és érzés hiányának elleplezésére is tökéletesen alkalmas – mondja Wacha Imre főiskolai docens a most harmincadszor megrendezett Kazinczy Anyanyelvi Táborban, a nyelvújítóról elnevezett győri gimnáziumban. Hozzáteszi: a nyelv mindig olyan, amilyen a társadalom.

A sorozatban összedobált, nem egyeztetett törvényjavaslatok egyik csúcsa az oktatási államtitkárság tervezete, amely az angol nyelv háttérbe szorítását célozza.

Július 21-én a figyelemfelkeltő Megszűnt Grúzia cím alatt egy az MTI-től átvett összeállítást közölnek arról, hogy két parlamenti képviselő a Georgia elnevezés bevezetését sürgette, valamint hogy kérdésükre Martonyi János külügyminiszter adott választ, amelyben az MTA Nyelvtudományi Intézetét is megemlítette.

A közkeletű brüsszeli történet szerint egy multinacionális cég nyelvtanfolyamra küldte született brit alkalmazottait, hogy szót tudjanak érteni más nemzetbéli kollégáikkal.

Magam sem tudom hogyan, Németh László magyar „irodalomtörténete”, Az én katedrám című esszékötet kerül a kezembe. Egy antikváriusstandon találom, itt, a Kálvin tér sarkán, ahol a butikvilág és a foszló kulturális emlékezet összeér.

„Nyelvvizsga nélkül senki sem mehet egyetemre.” Ezt nyilatkozta a napokban, a felvételi ponthatárok nyilvánosságra kerülése után az oktatási államtitkár. Hoffmann Rózsa szerint „erre a változtatásra azért van szükség, mert van olyan felsőoktatási intézmény, ahol a végzős hallgatók harminc százaléka azért nem veheti át időben a diplomáját, mert nem szerzett nyelvvizsgát”. Hozzátette: reményeik szerint néhány éven belül a kétszeresére nőhet a nyelvvizsgával rendelkező diákok száma.

Fürge járású, idős ember nyit ajtót a Pozsonyhoz közeli Cseklészen (Bernolákovo). Aztán huszonhét nyelven üdvözöl. – Életemben ennyit tanultam meg – mosolyog a hetvennégy esztendős Milan Odran, aki évtizedeken át a Comenius Egyetem szlavisztikai tanszékének professzora volt.

Kilencvenévi munkával elkészítették el a Chicagói Egyetem tudósai az ősi mezopotámiai nyelv, az akkád, annak babiloni és asszír dialektusa huszonegy kötetes szótárát. Ezt a nyelvet kétezer éve senki sem beszéli, de agyagtáblák és kőbe vésett feliratok megőrizték, és az elmúlt kétszáz évben sikerült megfejteni a szövegek jelentését.

Mitől kicsi vagy nagy egy nyelv? –tette fel a kérdést Bakró-Nagy Marianne, az MTA Nyelvtudományi Intézetének munkatársa az Akadémián tartott előadásában. Amit most tudunk: a beszélt nyelvek hat százalékát (395 nyelvről van szó) értik legalább egymillióan a világon.

Hová tűnt a Margit hídból a kötőjel? Cappuccino vagy kapucsínó? Meddig vegzálják az elemistákat az ly-nal? Mennyire vegzál majd minket a legfrissebb helyesírási szabályzat, amely a hírek szerint már jön, jön, jön...? A legtöbbünknek zegzugos, setét útvesztőnek tűnő magyar helyesírás folyamatos változásairól, ezek okairól és a várható módosulásokról a Magyar Nyelvi Bizottság társelnökét, Balázs Géza egyetemi tanárt faggattuk.

Soha ilyen szép és gazdag nem volt a magyar nyelv, mint most, ugyanakkor a magyar nyelv bajban van, mint általában minden nyelv - mondta Schmitt Pál köztársasági elnök Széphalmon, a magyar nyelvi szervezetek összefogásával megrendezett első anyanyelvi juniálison szombaton.

Életének 90. évében elhunyt Deme László nyelvész, az Anyanyelvápolók Szövetségének alapító társelnöke - tudatta Deme Péter, a kutató fia pénteken.

Eddig több mint háromezren tanultak kínai nyelvet Magyarországon az ELTE Konfuciusz Intézetének keretei között.