Az MSZP nettó 100 ezer forintos minimumkereset bevezetését sürgeti Magyarországon, mert a csehek, lengyelek és szlovákok is többet keresnek.

A cégek és az iskolaszövetkezetek is versengenek a diákokért. A munkaerőhiány miatt egyre több olyan posztot is tanulók töltenek be, amikben korábban teljes állású szakemberek dolgoztak.

Miközben az emberek egyre rosszabbul élnek és azt beszélik, hogy a kormány "szétlopja és szétrombolja" az országot, egyre kedvezőbb statisztikák készülnek a jólét növekedéséről és a munkanélküliség csökkenéséről – mondta Gúr Nándor.

A Fidesz 26 százalékos minimálbér-emelésre készül – véli Font Sándor fideszes képviselő egy beadványa alapján a Párbeszéd Magyarországért (PM). A kormánypárt szerint az irat nem erről szól: az emelés mértékéről később, az érdekeltekkel folytatott tárgyalások után döntenek.

Az ideihez hasonlóan öt százalékkal, azaz nettó 3700 forinttal emelkedhet jövőre a minimálbér – szakszervezeti források szerint ez olvasható ki a költségvetés tervezetéből.

A magyar minimálbér a negyedik legalacsonyabb az uniós tagországok rangsorában. Lettország, Horvátország, Észtország is megelőz bennünket. Vásárlóerő-paritáson kicsit jobb a helyzet, mert viszonylag olcsó itt az élet.

A kormányzati sikerpropagandával ellentétben kudarc, hogy a nettó minimálbér továbbra sem éri el a létminimum szintjét - állítja a Lehet Más a Politika (LMP) társelnöke.

A kormány jövőre indítja el a Nők 40+ programot, amellyel elősegíti az álláskeresőként nyilvántartott és döntően koruk miatt elhelyezkedési esélyekkel nem bíró nők foglalkoztatását, ezzel együtt a nyugdíjba vonulásukhoz szükséges hiányzó jogosultsági idő megszerzését - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerdán az MTI-vel.

A minimálbérnél 5,6, a garantált bérminimumnál 5,7 százalékos reálbér-emelkedés valósulhat meg.

Nem sikerült a szociális partnereknek megegyezésre jutniuk a jövő évi minimálbérről, így a kormánynak kell kimondania az utolsó szót. A számokat illetően nagyjából egyetértés alakult ki, de a Magyar Szakszervezeti Szövetség a megállapodást nem írja alá, mert a bérfelzárkóztatási program – vagyis az, hogy a minimálbér érje el a létminimumot – nem kerül bele a megállapodás szövegébe.

Több kárt okozhatnak a dolgozók a vasútnak egy munkabeszüntetéssel, mint amennyibe a jövő évi fizetésemelés kerülne – figyelmeztet a Vasutasok Szakszervezete. Az érdekképviselet úgy tudja, a MÁV 2016-ra nem tervez általános bérfejlesztést, s emiatt sztrájkhangulat kezd kialakulni.

Újabb tárgyalási forduló zárult eredménytelenül a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) hétfőn: a feleknek továbbra sem sikerült megállapodniuk a jövő évi minimálbérről és a garantált szakmunkás bérminimumról. A vita egyébként két-háromezer forintról folyik. A bérajánlás kapcsán sem tudtak a felek közös nevezőre jutni.

A legkisebb munkabér megállapítása során figyelembe kell venni a megélhetési költségeket – mondja ki a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet egyik egyezménye. Az MSZP most azt szeretné, hogy ehhez Magyarország is csatlakozzék. Nálunk a minimálbér csaknem húszezer forinttal marad el a létminimumtól.

A szakszervezeteknek a minimálbér nyolc-kilenc, a szakmunkás bérminimum 13 százalékos emelésére vonatkozó javaslata a vállalkozók szerint tárgyalási alapnak sem jó. A korábban ajánlott három százalék viszont tudnának többet is adni, ha a munkavállalói oldal enged. A kormány továbbra sem mondott be semmilyen számot.

A közép-kelet-európai államok nagy részében két-három, míg északnyugat-európában öt-tizenöt euró a minimálbér óránként – hangzott el egy hétfői tanácskozáson. Az alacsony jövedelmek miatt visszafogott a belső kereslet, ami visszahat a foglalkoztatásra is. Négy szakszervezeti konföderáció egységes álláspontja: jövőre tíz százalék körüli béremelésre van szükség.

Négy nagy szakszervezeti tömörülés egységesen a minimálbér 9 százalékos és a garantált bérminimum 13 százalékos emelését támogatja.

Továbbra sincs egyetértés a jövő évi minimálbérről és a garantált szakmunkás-minimálbérről – derült ki a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs ­Fóruma (VKF) pénteki ülésén. A munkáltatói oldal három százalékot javasol, ami azonban messze van az érdekképviseletek – a Liga Szakszervezetek, a Magyar Szakszervezeti Szövetség és a Munkástanácsok – elképzeléseitől. A kormány egyelőre nem mondott semmilyen számot, de talán a következő fordulóra – tehát a jövő hétre – előáll valamilyen javaslattal.

A minimálbérnek a következő három évben el kell érnie a létminimumot – ez összességében 25 százalékos emelést jelentene –, és ha erről nem sikerül megegyezni, a Liga nem írja alá a jövő évi bérmegállapodást, s minden törvényes eszközzel fel kíván lépni e cél elérése érdekében.

A minimálbér jövőre valószínűleg nem nő jelentősebb mértékben, viszont könnyen elképzelhető, hogy a kormány „választási fegyverként" 2017-re és 2018-ra időzítve magasabb béremelést fog majd szorgalmazni.