Az alkalmazottak ellenállása miatt sok nehéz pillanata volt, de végül a politikai támogatás hiánya miatt mondott le Demeter András István (képünkön) a román rádió (SRR) elnök-vezérigazgatói tisztségéből. Személyében először volt magyar nemzetiségű csúcsvezetője román közszolgálati médiumnak. A Népszabadságnak arról is beszélt, miért veszélyes a közmédia összevonása.

Még szerencse, hogy a magyar parlament elnöke kissé felpezsdítette a hangulatot – jegyzi meg ironikusan Clarice Dinu, a Gandul című román napilap kommentátora, utalva a Kövér László romániai látogatásai nyomán kialakult diplomáciai vitára. Megfigyelők egyetértenek ugyanis: soha nem volt ennyire unalmas a helyhatósági választási kampány Romániában.

Román kollégái illedelmes óhajával ellentétben Kövér László megint elidőzött a Székelyföldön, de a csizmáját itt hagyta az asztalunkon. Amivel arra utalok, hogy innen Budapestről írta meg legalább annyira dacos, mint a tényekkel még felületen sem érintkező, elutasító levelét a bukaresti szenátus és a képviselőház elnökének, kik egyébként – fricska az orrba! – Orbán barátjának, Basescu államfőnek az emberei.

Szívesen továbbadná Mesterházy Attilának az Európai Unió legfiatalabb miniszterelnöke címet a baloldali román kormányfő, Victor Ponta, de keresi az együttműködést a többi demokratikus magyarországi párttal is. Egyelőre nem túl sikeresen: a Szociálliberális Unió (USL) alig egy hónapja tartó kormányzása alatt jócskán lehűlt a kétoldalú viszony. A miniszterelnök írásban válaszolt a Népszabadság kérdéseire, elsősorban a kétoldalú viszonyt két hete meghatározó Nyirő-temetés és Kövér László nyilatkozatai kapcsán. Ponta kijelentette, hogy Romániában nem szervezhetnek megemlékezéseket olyanoknak, akik románellenes, antiszemita és fasisztaszimpatizáns megnyilvánulásaikról ismertek.

Reakciók és vélemények Nyirő József újratemetése kapcsán kialakult diplomáciai tragikomédiáról.

Barátságtalan, civilizálatlan és barbár – ezekkel a jelzőkkel írta le Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke a román kormány magatartását Nyírő József újratemetése ügyében. A Gandul című lap ugyanakkor úgy tudja, hogy vasárnap reggel a román külügyminisztériumba ismét bekérették Füzes Oszkár bukaresti nagykövetet. A cikk sejteti, hogy a látogatás nyomán halasztották el a szervezők az író hamvainak elhantolását.

Csak néhány napig vagy hétig tudták megakadályozni Nyírő József újratemetését – mondta Kövér László házelnök azon az ökumenikus megemlékezésen, amelyen az erdélyi író tervezett újratemetése helyett tartottak Székelyudvarhelyen.

Hargita megye kormánymegbízottja megtámadta a közigazgatási bíróságon, egyúttal pedig felfüggesztette Nyírő József újratemetését. Augusta Cristina Urzica szerint a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal anyakönyvvezetője okolható az incidensért. A szervezők szerint a hivatal hibája miatt nem kell elhalasztani a temetést.

A Jobbik Nyírő József újratemetésével összefüggésben arra szólítja fel a magyar kormányt, hogy "végre álljon a sarkára és haladéktalanul lépjen fel a nyílt magyarellenes provokációval szemben".

Kiüresedett a román–magyar kétoldalú viszony. A korábbi évek gyakori találkozásai után, az Orbán-kormány által megszüntetett, korábban rendszeres együttes kormányülések helyére a gyanakvás költözött – véli Dan Dungaciu egyetemi tanár, a Román Akadémia Politikatudományi és Külkapcsolatok Intézetének igazgatója a Népszabadságnak adott interjúban.

A szórványmagyarság fogyásának mértéke a 2011-es romániai népszámlálás legmellbevágóbb eredménye – mondta a Népszabadságnak adott interjúban Horváth István, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Szociológia Tanszékének docense, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet (ISPMN) igazgatója.

Tízezerrel csökkent a Kolozsváron élő magyarok létszáma úgy, hogy a 2002-es népszámláláshoz képest most kolozsvárinak számítanak az egyetemisták és az állandó lakcímmel nem rendelkezők is.

A magyar közvélemény szeme jószerével a román határig sem ér el, ennélfogva semmit sem tud kezdeni a keleti szomszédságunkban zajló vitákkal, tüntetésekkel, sztrájkokkal.

Áll a bál Romániában, a lapok címoldalán, a tévéadók fő műsoraiban ugyanaz a téma: a múlt pénteken Csíkszeredában rendezett, magyarok elleni jégkorongmeccs előtt a házigazdák játékosai a román helyett – a közönséggel együtt – a magyar, majd a székely himnuszt énekelték tele torokból. A helyzet kétségkívül abszurd: a keleti szomszéd nemzeti csapatának huszonhatos keretében huszonnégyen erdélyi magyarok. Becze Tihamér, a román válogatott – huszonegyedik születésnapját tegnap ünneplő – gólzsákja készséggel vállalta az interjút.

Páratlan botrányként tálalja a román sajtó, hogy a pénteken Csíkszeredában lejátszott román–magyar válogatott jégkorongmérkőzésen a román válogatott magyar nemzetiségű tagjai is a magyar himnuszt énekelték.

Tulajdonosváltás történt az erdélyi Krónikánál – a hírt Rostás Szabolcs, a lap felelős szerkesztője erősítette meg a Népszabadságnak.

Sikeresen levezényelt soros EU-elnökség, a nemzeti érdekek hangsúlyos védelme, harcos kiállás a kisebbségek jogai mellett – a második Orbán-kormány hívei valószínűleg ilyen mérleget vonnának az elmúlt több mint egy év magyar külpolitikájáról. A bírálók viszont felrónák, hogy a soros elnökségre rávetült a médiatörvény és az új alkotmány körül kirobbant, rendkívül éles vita. A könnyített állampolgárság pedig Damoklesz kardjaként lebeg a magyar külpolitika mumusához, azaz Szlovákiához fűződő, korántsem felhőtlen politikai viszony felett.

A nemzetstratégiáról és a kettős állampolgárság jelentőségéről beszélt csütörtöki előadásában Semjén Zsolt Szentendrén, a Rákóczi Szövetség főiskolás táborában.