Újabb kötelezettségszegési eljárás van a láthatáron Magyarországgal szemben. A kormány úgy fogadta el a múlt héten a magyartermék-rendeletet, hogy nem vették figyelembe az unió kritikáit, dacára, hogy az Európai Bizottság lapunk birtokába került levelében konkrétan közölte a magyar döntéshozókkal: kötelezettségszegési eljárást indít, ha nem változik meg a jogszabály szövege.

Amilyen simán átment az új jegybanktörvény szilveszter előtt, olyan gördülékeny volt a módosítása tegnap a parlamentben. Amit akkor a kormánypárti képviselők elvetettek, annak egy részét az MSZP és az LMP támogatásával most kigyomlálták a sokat kritizált törvényből, hogy megkezdődhessenek a tárgyalások az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 15-20 milliárd eurós hitelkeretéről.

A kormány által tervezett jövő évi 2,2 százalékos GDP-arányos hiánycél nem teljesül – erre a következtetésre jutott a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a költségvetési tervezet elemzése után. A jegybank szerint alapesetben 2,8 százalék lehet a hiánymutató, de a szabad tartalékok eltörlésével ez 2,4-re szorítható le.

A magyar kormány előrejelzéshez képest fél százalékkal eltér, és 0,4 százalékos GDP-arányos gazdasági zsugorodást jósol idén Magyarországnak a Világbank kelet-európai EU-tagokkal foglalkozó, immáron Horvátországot is kutató tanulmánya, amit csütörtökön mutattak be a brüsszeli Bruegel Intézetben.

– Ez akkora ostobaság, hogy foglalkozni sem érdemes vele – reagált lapunknak Oszkó Péter azokra a kormányhoz közeli sajtótermékekben megjelent, a kabinet tagjai által is előszeretettel hivatkozott elemzésekre, amelyek a 2008-ban felvett IMF-hitel törlesztésének ütemezését támadják.

Drámaian rontotta a márciusi előrejelzéséhez és az Európai Bizottság nemrégiben közzétett prognózisához képest is a magyar gazdaság idei kilátásait az OECD, amely immár 1,5 százalékos visszaesésre számít. A helyzetet mindazonáltal érdemben javítaná, ha mihamarabb megállapodna a magyar kormány az EU-val és az IMF-fel. Közben az eurózóna is szenved, a megszorítások számos országban elérték a társadalom tűréshatárát, így drámai fejlemények sem zárhatók ki.

Kamatostul szedi vissza a kormány azt a pénzt, amit a minimálbér-emeléssel és a bérkompenzációval az embereknél hagyott.

Öt százalékkal csökkent a fizetések vásárlóértéke márciusban Magyarországon: a statisztikai hivatal adata azt bizonyítja, hogy hiába erőszakolt ki a kormány a gazdaság teljesítőképességét meghaladó béremelést az alacsonyabb jövedelmi kategóriákban az év elején, az adóemelésekkel gerjesztett infláció lényegében elvitte a bérek vásárlóértékét.

Csaknem 290 milliárd forinttal javult az államháztartás helyzete áprilisban, jórészt az adó- és járulékbevételek emelkedésének köszönhetően. A költségvetés hiánya az éves előirányzat 45 százalékán áll, míg a teljes államháztartás deficitje 39,4 százalékosra teljesült az év első négy hónapjában.

A társaság 1,4 millió eurós beruházással Lembergben alapít polisztirollap-gyárat.

Az eurózóna megannyi gondja elhatalmasodik a világgazdaságon is, amely az IMF előrejelzése szerint idén 3,5 százalékkal bővülhet – a feltörekvő országoknak köszönhetően. A fejlett gazdaságok szerény, a tavalyinál lassúbb növekedési ütemét hat százalék körüli irammal ellensúlyozzák. A magyar gazdaság viszont stagnálni fog, s jövőre sem támad fel.

A hazai össztermék (GDP) fél százalékának megfelelő értékű idei megszorítást vár el Brüsszel Magyarországtól, ennek a részleteit júniusig kell kidolgoznia az Orbán-kormánynak.

Az ipari államokat átfogó Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Magyarországról szóló jelentésének kedd reggeli bemutatója után hamar kiderült: az ajánlásokat köszöni a kormány, de többnyire nem kér belőlük. Kivéve persze azokat, amelyek megkerülhetetlenek, mint a megállapodás az IMF-fel és az EU-val, vagy a közösségi közlekedés átszervezése.

Két időtávon, hét területen húsz javaslattal állt elő kedden reggel a magyar gazdaságról szóló és Budapesten nyilvánosságra hozott jelentésében a párizsi székhelyű Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD). Szerintük sürgető a hiteles és kiszámítható politikai környezet helyreállítása a gazdaság stabilizálása érdekében, s a bizalom visszaszerzésének szükséges feltétele, hogy a kormány megállapodjék a nemzetközi szervezetekkel.

A gyáriparosok szerint Magyarország nemzetközi megítélése mára a gazdasági mutatók által indokoltnál is rosszabbá vált, ez pedig a bizalom hiányának jele.

A magyar gazdaság mindössze 0,3 százalékkal bővülhet jövőre, lassabban, mint ahogy a Kopint-Tárki szeptemberben gondolta. A cég borús prognózisa is csak akkor áll, ha létrejön az IMF megállapodás.

Negatív kihatású megfigyelés alá vette Magyarország devizában és forintban fennálló szuverén adósságának befektetési ajánlású, "BBB mínusz/A-3" szintű osztályzatait szombaton a Standard & Poor's, arra a véleményére hivatkozva, hogy a külső pénzügyi és gazdasági környezet gyengülésével növekszenek a magyar hitelképességet terhelő, lefelé ható kockázatok.

Nem szerepel hivatalosan a kormányülés napirendjén, de kormányzati források szerint nem zárható ki, hogy a kabinet ma elszánja magát, és mérsékli a 2012-re tervezett másfél százalékos gazdasági növekedési előrejelzést. Munkatársunknak már hétfőn, a Fidesz–KDNP-frakcióülés után ezt valószínűsítették kormánypárti képviselők, miután meghallgatták Orbán Viktor kormányfő gazdasági-költségvetési helyzetértékelését. Akkor lapunknak azt mondták: a kormány kalkulál azzal, hogy a Brüsszelben, az EU-pénzügyminiszterek tanácskozásán részt vevő Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter azzal tér haza: Magyarország korrigálja az előrejelzést.

A versenyhivatal 15 millió forintra bírságolta az Aldi diszkontláncot, mert az több száz, főleg élelmiszertermékét „magyar minőség” felirattal és nemzeti trikolórral látta el.