A rendszer meghátrált – így értékelte Lovas Zoltán újságíró, a tüntetések egyik szervezője, hogy a módosított határidőre, most szombatra sem készül el a német megszállási emlékmű a Szabadság téren. A demonstrálók közben egyre-másra kapják a rendőrségi idézéseket.

A szokásosnál tovább – mintegy egy órán át – tartott és több haditechnikai eszközt vonultatott fel Moszkvában a második világháborús szovjet győzelem 69. évfordulója alkalmából megrendezett ünnepi díszszemle. A fegyveres erők 11 ezer tagja, többek között katonai főiskolások és középiskolások masíroztak végig a Vörös téren, ahol most jelent meg először több, a közelmúltban hadrendbe állított fegyver, például TOR-M2U típusú légvédelmi rakétarendszer.

Csak azt tudom mondani, hogy maradunk – jelentette be Magyar Fruzsina dramaturg a Szabadság téren. Szerdán is folytatódott a megszállási emlékmű ellen hetek óta tartó tiltakozás.

Lerohantuk Dániát (is). Vagyis majdnem. A második világháború napjainkban különösen sok vihart kavart történetének nálunk és a skandináv országban is kevéssé ismert fejezete a nyilasuralom alatt Dániába vezényelt 12 ezer magyar katona sorsa. Ott aligha a bolsevizmustól védték Európát, mint állítólag korábban a Don-kanyarban... A témáról könyvet írt Soren Peder Sorensen dán újságíró-történészt kérdeztük.

Egy kalandos életű chicagói magyar vendéglős, Szathmáry Lajos kéziratgyűjteményének irodalmi és politikai vonatkozású ritkaságai kerültek nemrég a Magyar Nemzeti Levéltárba a Szerencsejáték Zrt. támogatásával.

1943. október elején sokféle kishajó, kajak, kenu, evezős csónak, halászbárka evickélt a dán partoktól át az Oresund-szoroson az 5-10 kilométerre fekvő svéd oldalig. A különös kirajzás nem valamilyen sétahajókázás vagy sportviadal volt, hanem a szó szoros értelemben drámai versenyfutás az életért.

Bármennyire is abnormálisnak tartja a helyzetet, a legnagyobb hazai zsidó szervezet, a Mazsihisz elnöke szerint majdnem biztos, hogy április közepén nélkülük kezdődnek a holokauszt-emlékév kormányzati programjai. Heisler András reméli, hogy a parlamenti választások után eljön a normális párbeszéd ideje.

Lassan már azt is el kell magyarázni, hogy különbség van hódító és hódított, bűnös és áldozat között – mondta Szvák Gyula történész A magyar megszállás – vajúdó nemzeti önismeret című könyv bemutatóján.

A Szabadság téri megszállási emlékműnek több szempontból sem lehet létjogosultsága – mondta lapunknak Heinek Ottó, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke, aki tiltakozik a terv ellen. A szobor mondanivalója szerinte ellehetetleníti a hiteles történelmi szembenézést, a német nemzetiségi közösségben is komoly ellenérzéseket kelt. Reméli, hogy a kormány belátja a hibáját, és eláll a szándékától.

Eldőlt, hogy jövő vasárnap rendkívüli közgyűlést tart a Mazsihisz. A küldöttek arról szavaznak majd, hogy a szervezet távol maradjon-e a magyar holokauszt emlékéve alkalmából meghirdetett kormányzati programoktól.

A Miniszterelnökség környékén sokan csalódottak, amiért a konzervatív/jobboldali történészek, közéleti szereplők nem sorakoztak fel az arkangyalos-birodalmi sasos német megszállás emlékműve mellett „a nagy politikai purparléban”, és nem erősítik tudományos tézisekkel a valamennyi áldozat előtti tisztelgés szükségességét az után sem, hogy világossá vált, a tiltakozások hatására sem visszakozik a miniszterelnök a Szabadság téri emlékmű megépítésétől – tájékoztatták a Népszabadságot kormányközeli források.

Putyinnak írott levelében Joachim Gauck német szövetségi államfő "elnézést" kért a náci Németország által a Szovjetunió ellen indított háború miatt.

Nyílt levélben kérte neve eltávolítását a Holokauszt Emlékközpont Téka és Információs Központjáról Randolph L. Braham holokausztkutató vasárnap, és jelezte, visszaküldi a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét.

Szakály Sándor megköveti azokat, akiket megsértett minapi nyilatkozatával. A Veritas Történetkutató Intézet főigazgatója az ATV Szabad Szemmel című műsorában vasárnap azt is elmondta, lehet, hogy tévedett.