hirdetés
Legolvasottabb
Rovatok
Címlap
Belföld
Vélemény
Gazdaság
Külföld
Videó
Sport
Kultúra
Mozaik
Tud/Tech
Autó
Friss hírek
Galéria
Nolblog
Adatvédelem
Impresszum
Hírmátrix
“lelõhely”
További friss hírek
Videók
Szilágyi Áron: Nélkülük nem sikerült volna - 10 éves a MOL Új Európa Alapítványa (X)
„Vannak ennél fontosabb dolgok is” - az ország legnagyobb szavazókörében jártunk
Videó a Teréz körúti robbantóról
Szögek borítják a Teréz körutat egy nappal a robbanás után
Koncz Zsuzsa új lemeze felér az elmúlt évek tüntetéseivel
„Megnyugtat, hogy nem lettünk mindannyian zombik” - megnyílt a 16. ARC
Így ebrudaltak ki otthonából egy újabb devizahiteles családot
Még több videó
lelőhely
Mozgalmárok olvasójeggyel
Javaslom, hunyják be egy pillanatra a szemüket, és képzeljék el, hogy 1960-at írunk. Fogalmuk sincs arról, kik a Big Brother sztárjai, mi több, a valóságshow-król sem hallottak sohasem.
N. Kósa Judit
2005. március 18.
Archívum
lelőhely
Nem vén, csak fázós
Háziasszonyi szemszögből azért nem volt túl biztató, hogy így kezdődött a Budapest Székesfőváros Elektromos Művei által 1941-re kiadott háztartási előjegyzési naptár: "Az újévi malac villanysütőben süthető igazán ropogósra, s ha az idén elmarad, ne ess kétségbe nyájas olvasó, hanem helyette a mindenki által beszerezhető bőrös pecsenyével köszöntsd az újévet.
N. Kósa Judit
2005. március 11.
Archívum
lelõhely
Könyvtárból a népkonyhára
Egy évvel azután, hogy véget ért Budapest ostroma, tulajdonképpen már majdnem rendben mentek a dolgok.
N. Kósa Judit
2005. március 04.
Archívum
lelõhely
Bérletinfláció a Műjégen
Húsz évvel a világháborús ostrom után is igencsak rossz állapotban volt a Városliget. Nemcsak az 1944 augusztusi, pusztító szőnyegbombázás hegei nem gyógyultak még be, de kopár volt csaknem minden folt, ahol korábban bokrok nőttek. A háború utáni esztendőkben annyira rossz volt ugyanis a közbiztonság - nap mint nap előfordultak fosztogatások és vetkőztetések -, hogy a hatóság egyszerűbbnek látta csökkenteni a potenciális búvóhelyek számát.
N. Kósa Judit
2005. február 25.
Archívum
lelőhely
Népkorcsolyával a Széna téren
A Budapesti (Budai) Torna Egylet - barátoknak csak BBTE - pályájára járt korcsolyázni Sissovics Sárika úrleány az 1906-1907-es idényben. A karcsú, hullámos hajú ifjú hölgy aligha unatkozott a jégen, hiszen ő volt az ezerötszáztizenegyedik, aki azon a télen kiváltotta az egylet idényjegyét. Annak rendje és módja szerint fel is ragasztotta a Schmidt Ede műhelyében készült, igen előnyös fénykép hátoldalára.
N. Kósa Judit
2005. február 18.
Archívum
lelőhely
Szappan, szaharin, zokni
Negyed kiló szappan, egy deci kézmosó, negyed kiló rizsa, két és fél mázsa szén, három tojás, egy pár flór patentharisnya, egy pár házicipő - ilyen tételek sorakoznak katonás rendben a Décsi György nevére kiállított vásárlási könyvben. A tulajdonosról annyit tudunk, hogy rendőr volt, és Rákospalotán élt. Foglalkozása dacára nem lehetett egy rigorózus ember, mert "a háztartás fejének aláírása" szöveg fölül hiányzik a szignója. Gondosan bejegyezték viszont a könyvbe a felesége, valamint újszülött gyermeke nevét.
N. Kósa Judit
2005. február 11.
Archívum
lelõhely
A jövő évtized regénye
A jövő évtized regénye - ez állt a címlapján annak a könyvnek, amellyel 1929 karácsonyán lepte meg előfizetőit a Magyar Hírlap. Az olvasók mindent megtudhattak a készülő évtizedről: hogy milyen lesz akkor az építészet, az autógyártás és a szépségápolás, hogyan fejlődik a sport, a művészet és az orvostudomány. Bleier Mór nyugállományú ezredes történetesen arról írt, milyennek ígérkezik "A jövő háború képe".
N. Kósa Judit
2005. február 04.
Archívum
lelõhely
Postatörténelem a falon
69. 11. 25. Azaz 1969. november 25. - ez áll azon a stemplin (oppardon: postai keletbélyegzőn), amely hatalmasra nagyítva látható a Hársfa utcai postahivatal falán.
N. Kósa Judit
2005. január 28.
Archívum
lelõhely
Liba a házmester- színházban
"Búskomor a liba, / Mert nála az a hiba: / Ha esik az eső, / Hát nincs kalocsnija..." - így kezdődött Erdélyi Mihály Legyen úgy, mint régen volt... című operettjének egyik betétdala, amelyet a szerző olyannyira slágergyanúsnak ítélt, hogy szövegét a műsorfüzetben is kinyomtatta.
N. Kósa Judit
2005. január 21.
Archívum
lelõhely
Kiskanál Hackertől
Evőeszközök, tálcák, kosarak, kávéskannák, tejes- éstejszíneskiöntők, cukor- és tojástartók, gyufásdobozok, hamutartók,árlaptartók, asztali csengők és gyertyatartók, nem beszélve persze azüveg tárolóedények fémburkolatairól - ezek a dolgok készültek fémbőlegy átlagos pesti kávéház felszerelésében.
N. Kósa Judit
2005. január 14.
Archívum
lelõhely
Az államosított idomárok
Meleg lehetett 1951 júniusában. Talán odakint, a Városliget fái között nem volt olyan nagy a hőség, de azt biztosra veszem, hogy bent, a Fővárosi Nagycirkusz ódon kősátrában, a nézőtéren összezsúfolódott izgatott tömeg közepén olykor elviselhetetlen lehetett a forróság. Ha máskor nem, hát akkor, amikor Ria Romez felkúszott a magas árbocra vagy a 10 Balázs légtornászcsoport belekezdett a maga egyedülálló repülőmutatványaiba. Nem csoda hát, hogy a Fővárosi Nagycirkusz 1951. júniusi műsora erősen meggyűrődött az alján, ott, ahol a gazdája tartotta. Persze így volt ez rendben: nem lehetett véletlen, hogy az igazgatóság eleve legyezőformára vágott, zöldesszürke kartonra nyomtatta a számok sorrendjét.
N. Kósa Judit
2005. január 10.
Archívum
lelőhely
Évzáró nyúl Gundelnél
Ha csak légi veszélyt jeleztek szentmise idején a szirénák, a híveket hazabocsáthatta a pap, neki magának viszont kötelessége volt befejezni a szertartást. Légiriadó esetére azonban más utasítást adott Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás. Ha kézzelfogható közelségbe került az ellenséges repülőgépek támadása, megengedhetőnek tartotta, hogy a miséző mielőbb biztos helyre meneküljön; fontosnak látta viszont, hogy a szertartást csak akkor szakítsa meg, ha a veszély még a kenyér konszekrációja előtt következne be.
N. Kósa Judit
2005. január 01.
Archívum
lelőhely
...egy kis melegségre vágyik
Azt nem tudom, hogy volt-e mit ennie Huszár Margitnak és Orbán Zoltánnak 1945/46 telén a XI. kerületi Horthy Miklós úton.
N. Kósa Judit
2004. december 17.
Archívum
lelőhely
A negyvennyolcadik tanév
"November 10-én annak boldog örömére, hogy a Felvidék egy része felszabadult a cseh uralom alól, igen bensőséges, meleg, lelkes és örömteli iskolai ünnepélyt tartottunk. Növendékeink határtalan lelkesedéssel és feltűnően élénk figyelemmel kísérték a felszabadulás minden mozzanatát.
N. Kósa Judit
2004. december 03.
Archívum
lelőhely
Ízletes hadititkok
Anyám szokta mesélni, hogy egyszer, sok-sok évvel ezelőtt, megkérdezte apámat meg a bátyját, mit kérnek reggelire. A testvérek egymásra néztek, és vágyódó hangon, egyszerre mondták: rántott levest. Aztán boldogan ették, tányérszám a sós, köménymagos, paprikás lét. Azt az ételt egyébként, amely miatt nagymamám élete végéig képes volt elpityeredni: mert hát micsoda idők voltak azok, amikor ő semmi mást nem tudott reggelire adni a kamaszodó fiainak, csak rántott levest.
N. Kósa Judit
2004. november 19.
Archívum
lelőhely
Vízgyógymód a Liget szélén
"Az Andrássy út környékét ékesítő villanegyednek a legpoétikusabb része. Gyönyörű, tágas kertek követik egymást, a modern kertészet művészetével gondozva. A pompás villákat e kertekben pázsitos rétek, százados fák, gondosan ápolt fenyőcsoportok és élénkszínű virágos ágyak váltakozva veszik körül. Az útvonal maga is páratlan szépségű."
N. Kósa Judit
2004. november 12.
Archívum
lelőhely
Munkával biztos...
Gyerekkoromban még erősen dívott a faliújság. Az általános iskolai osztályterem falára rendszerint valamelyik barkácshajlamú apuka tette föl a puhafa lécekből összerótt szerkezetet, amelyre ősszel száraz falevelek festői kompozíciója, Mikuláskor piros dekoráció, karácsonykor fenyőgally került. Itt volt a helyük az őrsi híreknek (nem mintha annyira záporoztak volna a szenzációk a kisdobosmozgalomban, mégis, ilyen felirat emlékeim szerint minden faliújságra jutott); és akkor még nem beszéltünk az állami és nemzeti ünnepekről. Ha a faliújság-felelős valakivel igazán ki akart szúrni, a november hetedikét bízta rá. Elég talán, ha annyit mondok: piros dekorkartont már szeptemberben is hiába keresett az ember lánya a budapesti ÁPISZ-okban.
N. Kósa Judit
2004. november 05.
Archívum
lelőhely
Bizonyára sok a tandíj?
Korábban sosem gondolkodtam azon, volt-e valaha hazánk kesztyűnagyhatalom. Most viszont, hogy a Révai Nagylexikonból megtudtam, "a kesztyűkészítés nálunk nem nagy iparág", kicsit elcsodálkoztam. Hiszen akkortájt, amikor a Révai vonatkozó kötete megjelent, Méhes András, a Társalgó - azaz Az ildom tankönyve az élet minden viszonyaira - szerzője még így fogalmazott: "Semmi sem lehet hátrányosabb a benyomásra, mint a rossz lábbeli és a rossz keztyű."
N. Kósa Judit
2004. november 04.
Archívum
lelőhely
Egy igazán rossz állatkerti év
1912-ben, az Állatkert megnyitásakor a gyerekek öt, a felnőttek tíz koronát fizettek a park látogatására feljogosító bérletért. Ez igazán méltányos árnak volt mondható, hiszen a felnőttek napijegye egyébként kerek egy koronát kóstált. Igaz, aki csak este kereste föl az éjjel kettőig nyitva tartó kertet, attól mindössze húsz fillért kértek. Később aztán, a világháborús infláció idején a jegyárak is szépen kúsztak fölfelé.
N. Kósa Judit
2004. november 04.
Archívum
lelőhely
Asszonydicséret, 1949-ből
"A munka érdemes hőseit, az élmunkásokat az ország, az egész nép megbecsülése kíséri. Marosvári Jenőné Hutter-gyári élmunkásnő kényelmesen berendezett új otthonában" - ezt a szöveget közölte a mellékelt fotó aláírásaként a távirati iroda. Az orosz és francia fordításból arra következtethetünk, hogy a felvételt a világ más országaiba is - de a demokratikusabbjába mindenképp - eljuttatták.
N. Kósa Judit
2004. november 04.
Archívum
11
hirdetés
Top cikkek
hirdetés
NOL Piactér
TOP 50 megfizethető étterem
1290 Ft
Sportfogadás + Nemzeti Sport
11970 Ft
Manager Magazin előfizetés
9800 Ft
Auto-Motor előfizetés
590 Ft-tól