Az USA líbiai nagykövete és három másik diplomata halt meg abban a támadásban, amelyet iszlám szélsőségesek hajtottak végre az amerikai konzulátus épülete ellen Bengáziban. Kairóban is megtámadták az amerikai képviseletet. Mindkét akció kiváltó oka egy, állítólag Mohamed prófétát sértő film, amely sokakat felháborított.

Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia szorosan együttműködött Moammer Kadhafi líbiai diktátorral a 2001. szeptember 11-ei merényletek után. Az amerikaiak Kadhafi Afrikában és Ázsiában elfogott ellenfeleit továbbszállították Líbiába, de előtte még az úgynevezett "waterboarding" módszerrel megkínozták őket. A Human Rights Watch szerint a diktátor kémfőnökének irodájában talált iratok bizonyítják, az USA hazudott, nemcsak három al-Kaida tagot kínoztak ezzel a módszerrel.

Abdullah al-Szenusszit először Mauritániában vádolták meg illegális határátlépés miatt. A lockerbie-i merénylettől a későbbi szaúdi király elleni 2003-as merényletkísérletig a keze mindenben benne lehetett.

Líbiában nem ez az első eset, hogy vallási fanatikusok szufi szentélyekre támadnak.

Szaif al-Iszlám Kadhafit, az egykori líbiai diktátor fiát szeptemberben állítják bíróság elé. Sokáig nem volt világos, hogy egy líbiai bíróság vagy a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) dönt-e majd fölötte.

A líbiai parlament az egykori ellenzéki vezetőt, Mohammed Magariefet választotta elnökéül.

Nabil Elalem épp az autójában ült egyik kollégájával, amikor két, fegyveresekkel teli kocsi megállt mellettük Tripoliban. Az emberrablók katonai ruhában voltak, és azt állították, a hadsereg tagjai.

Megnyugodhatnak valamelyest a nyugati államok, amelyek tavaly bombázásokkal és más katonai-légi tevékenységgel segítették a Kadhafi-rendszer elleni felkelőket. A jelek szerint Líbia nem követi az arab tavasz két másik országát, a szomszédos Tunéziát és Egyiptomot az iszlamisták előretörésében.

A menekültek Líbiából próbáltak Olaszországba eljutni, miután 15 napot hánykolódtak a Földközi-tengeren. A tragédiának egyetlen túlélője van.

A szombaton tartott megméretés után már számolják a szavazatokat, Tripoliban és Bengáziban a liberális szövetség vezet az iszlamista párt előtt. Visszaélés nem volt, halott is csak kettő.

Az észak-afrikai ország ideiglenes törvényhozó szervét, az Általános Nemzeti Kongresszust választják meg. Tripoli és a keleti országrész között egyre nő a feszültség az autonómiatörekvések miatt.

A hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) kémkedéssel vádolt négy munkatársa elhagyhatja Líbiát.

Hivatalosan is megkezdődött a napokban a választási kampány Líbiában. A kétszáz törvényhozói helyre 3707-en pályáznak, de közülük csak 1200-an képviselnek valamilyen politikai szervezetet – a többiek elvben függetlenek. A Kadhafi-rezsim 42 évnyi uralma után most rendeznek először szabad választásokat az olajban gazdag észak-afrikai országban.

Monszef Marzuki tunéziai államfő illegálisnak nevezte a tuniszi kormány önhatalmúlag hozott és végrehajtott döntését.

A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) ígéretet tett, ki fogja vizsgálni munkatársai ellen érkezett vádakat, ha azok eljöhetnek Líbiából. Az ICC emberei állítólag egy rejtjeles levelet akartak átadni az egykori diktátor fiának.

Abdelbaszet Ali al-Megrahi Tripoliban hunyt el 59 éves korában. 2001-ben életfogytiglanra ítélték a PanAm 103-as járatánakfelrobbantása miatt, ám később visszamehetett Líbiába. Soha nem tanúsított együttérzést az áldozatokkal szemben.

A Human Rights Watch szerint a NATO líbiai légicsapásaiban több mint hetven civil halt meg. Csak katonai célpontokat támadhattak volna, a jogvédő szervezet azt állítja, a NATO ezt nem tartotta be.

Valószínűleg egykori lázadók támadták meg az épületet, mert a kormány felfüggesztette a jutalmazásukról szóló tervezetet.

Egyelőre nem tudni, hogy természetes halállal halt meg vagy gyilkosság áldozata lett a Kadhafi-rezsim volt miniszterelnöke és olajminisztere, akinek holttestét nemrég Bécsben találták meg a Dunában.