Az Orbán-rendszer bukása után a magyar államnak haladéktalanul vissza kell vennie a Műcsarnok tulajdonjogát – hangsúlyozza a 4K!. A párt kifogásolja, hogy az intézmény egy Fideszhez lojális művészi kör birtokába kerül.

„Ez komédia!” – ezt a műfaji meghatározást adta Székely Csaba trilógiája középső részének (Bányavakság) Csizmadia Tibor. A rendező szerint a definíció túlmutat a darabon, a körülöttünk lévő világot tükrözi. Csizmadiát egyébként üldözik a trilógiák, vagy ő üldözi ezeket. Még az egri színház igazgatójaként Márton László A nagyratörő című drámai ciklusát állította színpadra, amelynek utolsó darabja, A törött nádszál pont annyira Báthory Zsigmond búcsúja, mint amennyire az övé volt Egertől.

A kormány kistafírozta, vagyonnal és hatalmi jogokkal ruházta fel a magánalapítású Magyar Művészeti Akadémiát (MMA). Hivatalosan fogalmazva: a művészeti akadémia „kultúrstratégiai szerepének megerősítéséről döntött”. Indoklást nem közöltek.

A Magyar Művészeti Akadémiának (MMA) adja át a magyar állam a Műcsarnok és a Pesti Vigadó tulajdonjogát 2013. január 1-jén; az MMA több művészeti testületbe is tagot delegálhat, illetve dönthet a létrehozandó Nemzet Művésze díj odaítéléséről.

Át lettünk verve. Ezt nem én állítom, hanem az őszes úr, aki megszólít az Országos Idegennyelvű Könyvtárból (OIK) kifelé jövet, de igaza van, valóban át lettünk verve. Nem grandiózus csellel – pofonegyszerűen. Nem sorskérdések lettek elcsalva tulajdonképpen, csak egy szimpla, esős, őszi hétfő este. Nem mintha az OIK ne lenne kellemes hely, mindenki előzékeny, és nyugalom van, csend; az OIK egészen olyan, mint egy könyvtár.

Tegnap este előadás után a Kamra színpadán Szabó Réka, az Alibi című darab rendezője és a Tünet Együttes vezetője sírva közölte a közönséggel, hogy az újabb pénzügyi elvonás valószínűleg a társulat végét jelenti.

A közönség segítségét kéri a Bethlen Téri Színházban játszó Közép-Európa Táncszínház, a KET: a társulatot a megszűnés fenyegeti.

Útját keresi az Európai Filmakadémia (EFA) – ezt bizonyítja legalábbis az Európai Filmdíjak jelöltjeinek minap nyilvánosságra hozott listája. Ha a papírformát tekintjük ugyanis, akkor a legjobb film elismerésért versenyző hat mű között egyértelműen ott kellett volna lennie Fliegauf Bence Csak a szél című alkotásának, amelynek kapcsán már számos sikerről beszámolhattunk.

Egy egész havi állami támogatást vonnak el az idei büdzsében a kultúrától, így aztán komoly zavarok várhatók az intézmények decemberi működésében – állítja a Demokratikus Koalíció. Az ellenzéki párt szerint számos más területről is el lehetett volna vonni forrásokat, amit főként az akadályozott meg, hogy Orbán Viktor nem színházba, hanem focimeccsekre szeret járni.

A kormány a Magyar Tudományos Akadémia mintájára kiszervezi a művészetek, a kultúra támogatását a Magyar Művészeti Akadémiába (MMA) – jelentette be az emberi erőforrások minisztere.

Lehet-e sikeres, ha a politika meg akarja változtatni az irodalmi művek és szerzők kialakult értéksorrendjét (kánonját) a maga szája íze szerint? Ez a kérdés hangsúllyal szerepelt egy nemrégiben megtartott vitán. Hangsúllyal, hiszen az utóbbi hónapok eseményei éppen azt mutatják, a jelenlegi jobboldali-konzervatív kormánypolitika és értelmiségi holdudvarának egy része törekszik az irodalmi közízlés, értékrend átfazonírozására. Ennek jelét mutatta már az új Nemzeti alaptanterv-javaslat (NAT), de megnyilvánult ez a tokaji írótábort előkészítő nyilatkozatban és a Kerényi Imre miniszterelnöki megbízott vezetésével készülő, több százmillió forintos Nemzeti Könyvtár-sorozat elindításakor.

Egy kerek évtizeddel azután, hogy a bontásáról döntöttek, teljesen megújult a belső-erzsébetvárosi Mika Tivadar-ház. Az értő műemléki helyreállítás élő példájaként áll most a Kazinczy utca 47. alatt, lehet a csodájára járni, hogy lám, nem kellett belebontani, nem kellett ormótlan toldalékot építeni hozzá, és mégis korszerű, látványában és felszereltségében egyaránt XXI. századi. Magyarán: lehet örülni. Kár, hogy ez a tíz év nem szült több ilyen példát.

Szeptemberben még elfogadta a Magyar PEN Club által alapított Janus Pannonius nemzetközi költészeti nagydíjat Lawrence Ferlinghetti amerikai költő, aki október közepén mégis azt közölte az amerikai sajtóval: emberi jogi aggályok miatt nem veszi át az először neki odaítélt elismerést - közölte az MTI-vel vasárnap Szőcs Géza, a Magyar PEN Club elnöke.

A friss irodalmi Nobel-díjas Mo Yan első sajtótájékoztatóján sok más mellett arról is beszélt, hogy reméli, Liu Xiaobo, a két évvel ezelőtt Nobel-békedíjjal kitüntetett irodalomkritikus és emberi jogi aktivista minél előbb kiszabadul a börtönből. Egyes kínai ellenzékiek részéről folyamatos támadások érik Mo Yant és kitüntetését.

Lawrence Ferlinghetti amerikai költő visszautasította a Magyar Pen Club által idén februárban alapított, ötvenezer euróval járó Janus Pannonius-díjat, mivel a vele járó pénzjutalmat részben az a magyar kormány fedezi, amely a költő szerint korlátozza a szabadságjogokat.

A román kabinet augusztusi sürgősségi határozatával új vezetőket neveztek ki a 17 külföldi román kulturális intézet élére, és egyetlen tollvonással megvonták az intézetek programfinanszírozását.

A Victor Ponta miniszterelnök és Traian Basescu államfő közötti politikai harc kihat a külföldi román kulturális intézetek, így a fennállásának éppen huszadik évfordulóját ünneplő budapesti működésére is.