Határvonalra érkeztünk, egy fokkal emelkedett bolygónk átlagos hőmérséklete.

Ismertté vált végre a párizsi klímacsúcson képviselendő magyar kormányálláspont: a többi EU-tagállamhoz hasonlóan mi is 40 százalékos kibocsátáscsökkentést vállalunk, illetve egy jogilag kötelező, jegyzőkönyvi szintű globális klímaszabályozást támogatunk – derült ki az Európai Parlament budapesti tájékoztatási irodájának csütörtöki konferenciáján. Mint elhangzott, nem Magyarország fogja megmenteni a bolygót – a szén-dioxid-kibocsátásunk egy közepes kínai városénak felel meg –, viszont az energiahatékonyság elhanyagolásával magunkat hozzuk versenyképességi hátrányba.

Igaz, csak egy hónapig, méghozzá az ENSZ klímakonferenciája miatt, amelyet Párizsban tartanak. A francia belügyminisztérium a terrorfenyegetettséggel és a közrend megzavarásának kockázatával indokolta a döntést.

Közéleti személyiségek aláírásaival támogatott petíciót intéz a magyar kormányhoz Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért európai parlamenti képviselője annak érdekében, hogy az Orbán-kabinet vállaljon érdemi klímavédelmi kötelezettségeket a közelgő párizsi klímacsúcson.

Francois Hollande Kína támogatására számít a közelgő párizsi klímakonferencián, a francia elnök szerint ugyanis e nélkül nem érhetők el a kitűzött célok. Az elnök erről hétfőn, a délnyugat-kínai Csungkingban beszélt kétnapos kínai látogatása kezdetén.

Ahogyan közeledünk a párizsi klímacsúcshoz, úgy szaporodnak a nemzetközi sajtóban a felmelegedést érintő elemzések. Úgy tűnik, az alapállításon túl – miszerint az emberi tevékenység hozzájárul a klímaváltozáshoz – nehéz érvényes megállapításokat tenni; az sem kizárható, hogy a több szén-dioxid zöldebbé teszi a Földet.

A klímaváltozástól a migrációig, az agytérképezéstől a lézerfizikáig számtalan témát feszegetnek a világ minden részéről érkező vendégek a jövő heti Tudományos Világfórumon.

Nem szeretne nyilvánosan üzengetni az Orbán-kormánynak a lakossági energiafelújítási EU-támogatások megvonása miatt a világszinten mégoly erőteljes klímaügyi üzeneteket megfogalmazó Áder János köztársasági elnök hivatala.

Az olaj- és gázipari ágazat tíz nagyvállalata a közelgő párizsi klímacsúcsra tekintettel megegyezett abban pénteken, hogy együttműködnek a klímaváltozás elleni küzdelemben.

2007 júliusában a tíznapos hőhullám idején 98 százalékkal nőtt Magyarországon a halálozás. Idén öt brutális hőhullám volt. Mi lesz a gyerekeinkkel, unokáinkkal, ha a klímaváltozás folytatódik?

Kutatók leplezik le a színfalak mögött rejtőző ijesztő számokat: mennyi állami támogatást kap a fosszilistüzelőanyag-ipar? Az ezen munkálkodó szervezet vezetője nyilatkozik a Népszabadságnak.

Ha minden ország betartja klímaügyi vállalását, a Föld átlagos hőmérséklete 2100-ig akkor is 2,7 Celsius fokkal nő – állapította meg négy európai ország kutatóinak közös tudományos vizsgálata. A Climate Action Tracker (CAT) nevű projekt szakembereinek a párizsi klímacsúcs elé időzített mostani előrejelzése némileg jobb, mint a tavaly közzétett 3,1 fokos növekedés, és ezzel első ízben mentek 3 fok alá.

Tiltakozó nyílt levelet küldött Áder Jánosnak a Balaton életéért nevű szervezet – a civilek szerint hiba volt, hogy a köztársasági elnök Élő bolygónk kampányának helyszínein a környezetre káros hatású léggömbök tízezreit engedik a levegőbe. A levél azzal érvel, hogy környezetszennyező akciókkal lehetetlen környezettudatosságra nevelni a kampány célcsoportjának számító fiatalokat.

Szíria a központi témája az ENSZ-közgyűlés nyitónapjának. Ban Ki-Mun, a világszervezet főtitkára a nyitó beszédében tett egy oldalvágást Magyarország felé, amikor a menekültválságról úgy nyilatkozott, nem falakat vagy kerítéseket kellene építeni, hanem a problémák gyökerét kellene kezelni, hogy miért menekülnek a szírek az országukból. És jön az Alien vs. Predator, Barack Obama amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök csúcstalálkozója is.

A klímaváltozás ügye az 1992-es riói klímacsúcs óta szerepel a világpolitika napirendjén, az elmúlt 23 év azonban látható eredmények nélkül telt el. Ma sincs hatékony globális kibocsátási korlátozás, és jelenleg is minden tanácskozást szinte az alapoktól kell kezdeni.

Beláthatatlan migrációs hullámok alakulhatnak ki – jelentette ki Áder János még áprilisban, ám az államfő nem a szíriai polgárháború következményeiről beszélt Szarvason, a Szent István Egyetem rendezvényén, hanem a klímaváltozás várható hatásáról.

Az Északi-sark jege szeptemberre minden idők negyedik legkisebb felületére zsugorodott a Jeges-tengeren. A hó és jégadatokat rögzítő amerikai központ jelentése szerint a jéggel fedett sarki terület idén nyáron mindössze 4,4 millió négyzetkilométerre csökkent. A jég egy év alatt 621 600 négyzetkilométerrel csökkent, ami jelentős veszteség.

Harmincöt év múlva a jelenleginél hússzal, a század végére már harminccal több olyan nap várható egy év alatt Szegeden, amikor a maximum-hőmérséklet meghaladja a 25 Celsius-fokot – derül ki a Szegedi Tudományegyetem kutatásából.

A klímavédelemben üzleti lehetőségek is vannak, ezek kihasználása bővíti a vállalkozások piacait – hangsúlyozta Áder János köztársasági elnök kedden, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) klímaváltozás gazdaságra gyakorolt hatásairól rendezett konferenciáján Budapesten.

Minden egyes vihar elmos egy kis darabot az alaszkai Kivalina-szigetből, így a jelenleg négyszáz őslakos inuit otthonául szolgáló földdarab tíz éven belül víz alá kerül. Az inuitok lassan csomagolhatnak – a sziget pusztulását a klímaváltozással magyarázzák. Ők lehetnek az Egyesült Államok első klímamenekültjei.