A klímaváltozás elleni harc igazi háború: nem egyszerűen sok pénz kell hozzá, hanem lényegében nem is szól másról, csak a pénzről. Ez a párizsi klímacsúcson is bebizonyosodott, igaz, közben sok szépet mondanak az összefogás erejéről és a kölcsönkapott Földről.

Pásztor János az ENSZ-főtitkár klímaügyi helyetteseként készítette elő a párizsi csúcsértekezletet. A szakember szerint már a csúcs előtt is látni lehetett, hogy mi az egyes országok hivatalos vállalása, az azonban csak a tárgyalások közben derül ki, hogy ebből a megegyezés érdekében mennyit engednek.

Megegyezés még nincs, formálódó megállapodástervezet azonban már van a Párizsban második hete zajló klímacsúcson. A cél eredetileg az átlaghőmérséklet-növekedést a kétfokos küszöb előtt megállító egyezmény lett volna, de formálódik egy csoport, amelyik inkább 1,5 foknál húzná meg a felső határt – nem kizárt, hogy ennek a nukleáris lobbi örülhet majd a végén.

Az éghajlatváltozás elleni harc jegyében heti egy-két húsmentes napra buzdít mindenkit Arnold Schwarzenegger, aki az ENSZ múlt héten megkezdődött klímavédelmi csúcstalálkozója alkalmából érkezett Párizsba.

Lázhoz hasonlította a globális felmelegedés hatásait Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár Leonardo Di Caprióval tartott megbeszélése során a párizsi klímacsúcson.

Hamarosan a kávé, a narancs, a banán és a mogyoró elérhetőségének és árának változásában is érezhetőek lesznek a klímaváltozás hatásai a Természetvédelmi Világalap (WWF) jelentése szerint.

Magyarországra nem fog begyűrűzni a klímaváltozás – ez a magyar kormány nem hivatalos álláspontja a párizsi klímacsúccsal és az ­uniós klímavédelmi törekvésekkel kapcsolatban. A valódi cél nem a felmelegedés megállítása, hanem annak megakadályozása, hogy az EU vállalásai számunkra is kötelezettséget jelentsenek.

Soha ennyi állam- és kormányfő nem gyűlt össze egyetlen cél érdekében, mint hétfőn a párizsi klímacsúcs első napján. A megegyezésre nagyobb az esély, mint bármikor, ám még sok a nyitott kérdés. Ki kell találni például azt is, ki fizesse meg a bolygó megmentésének az árát.

Ausztráliától Paraguayig több mint félmillió ember csatlakozott vasárnap az éghajlatváltozás ellen küzdő aktivizmus történelmének legnagyobb megmozdulásához, hogy üzenjenek a hétfői párizsi klímacsúcson résztvevő vezetőknek: a globális felmelegedés elleni küzdelemben nincs „B terv".

Megkezdődött az ENSZ-klímacsúcs Párizsban, ahol az ENSZ illetékes tisztségviselője, Christian Figueres hangsúlyozta, hogy annak, hogy a helyszín Párizs, szimbolikus jelentősége lett. Minden megszólaló történelmi jelentőségűnek látja az eseményt, amelynek tétje a bolygó jövője.

Látszólag jelentéktelen, valójában a Föld jövőjét meghatározó tételről kezdődik ma egyezkedés a párizsi ENSZ-klímacsúcson: a részt vevő államok által eddig felajánlott kibocsátáscsökkentés 2,7 fokos fölmelegedést valószínűsít, a túléléshez viszont 2 fok alatt kellene tartani a globális átlaghőmérséklet-növekedés mértékét. A valódi vita ugyanakkor a pénzről szól.

2015. november 30-án Párizsban klímacsúcsot tartanak. 190 ország vezetői olyan megállapodást kötnek, amely meghatározza majd a résztvevő országok energiapolitikáját és végső soron a civilizációnk jövőjét. A világ több nagyvárosával  párhuzamosan Budapesten is tartottak figyelemfelkeltő demonstrációt.

A francia rendőrség mintegy száz embert előállított, miután összecsapások törtek ki vasárnap délután Párizs belvárosában a rendfenntartó erők és a klímacsúcs ellen tüntető aktivisták között – közölte Michel Cadot párizsi prefektus.

Szeretnék optimistán tekinteni a közelgő párizsi klímacsúcsra, de attól tartok, a környezetvédelem szempontjából nagyobb haszna lenne, ha meg se tartanák. Így a résztvevőknek legalább nem kellene odamenniük, és az utazásukkal nem okoznának környezeti terhelést – mondta Sallai R. Benedek, a Lehet Más a Politika (LMP) parlamenti képviselője, az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának elnöke ma este egy debreceni zöld fórumon. 

A brit trónörökös szerint az éghajlatváltozás is a szíriai konfliktus fő okai között van.

Több tényező is optimizmusra ad okot az ENSZ párizsi klímakonferenciája előtt Áder János köztársasági elnök értékelése szerint.

Van, aki a profitját, van, aki a jó hírnevét félti.

Nem tűnik valószínűnek a katasztrofális antarktiszi jégolvadás, de így sincsenek túl jó híreik a klímakutatóknak.