Utódaik sorsát pecsételték meg a kilépéspárti idős brit szavazók.

Enyhén szólva történelmi jelentőségű népszavazáson van túl Nagy-Britannia, amelynek csütörtökön kellett döntenie, hogy maradjon-e az ország az Európai Unió tagja, vagy kilépjen a tömbből. A többség a kilépésre szavazott. A font zuhanórepülésbe kapcsolt, káosz jöhet a szigetországban és az Európai Unióban is. David Cameron miniszterelnök valószínűleg lemond, csak az a kérdés, mikor. Népszavazást követel a holland és a francia szélsőjobb is, az Európai Néppárt elnöke pedig a lehető legrövidebb idő alatt megválna Nagy-Britanniától.

Kiélezett viták után különös kampánycsend közepette zajlott a voksolás. Exit pollokat nem tehettek közzé, de a szakértők magas részvételre számítottak.

A parlament a legszebb demokratikus hagyományokat elevenítette fel, miközben a felmérésekben erősödik a „maradás” támogatottsága.

A magyar kormányfő a Daily Mailben 21 millióért hirdetett Nagy-Britannia uniós tagságának megtartásáért. A cél az EU decentralizációja.

Sok brit megkönnyebbülésére finisébe fordult az ország uniós tagságáról döntő referendumot megelőző kampány. Hetven évvel azután, hogy Winston Churchill egyfajta európai egyesült államok létrehozását javasolta, június 23-án, csütörtökön Nagy-Britannia arról szavaz, bent maradjon-e az Európai Unióban.

Több százezer magyar családhoz hasonlóan a miénket is közvetlenül érinti, hogy Nagy-Britannia megy vagy marad. Ami húsz vagy akár csak tíz évvel ezelőtt megmaradt volna a lapok külpolitikai oldalán, most betüremkedik a magyar hétköznapokba. Személyes ügyünk is, hogyan döntenek a britek.

Exkluzív közvélemény-kutatást közölt az Independent brit lap, két héttel a kilépésről szóló népszavazás előtt. Ha most hétvégén tartanák a voksolást, 55%-kal győznének a Brexit támogatói.

Boris Johnson, London volt polgármestere szerint az Európai Unió a Római Birodalom „aranykorának” újjáélesztéséről álmodozik, ugyanúgy, ahogy mások mellett Napóleon és Adolf Hitler is tette.

Élete talán legnehezebb EU-csúcsára érkezik ma Brüsszelbe David Cameron brit kormányfő, a tagállamok vezetői ugyanis most foglalnak állást az EU-t érintő brit reformjavaslatokról. Szerdán még számos kelet-európai ország nehezményezte azt a brit ötletet, amely négy évre felfüggesztené a szociális juttatásokat.

Szombati brit sajtóértesülés szerint David Cameron miniszterelnök elismerte, hogy kénytelen lenne Nagy-Britannia EU-tagságának feladásáért kampányolni a tervezett népszavazáson, ha az Európai Unió reformjával kapcsolatos követeléseinek nem tud érvényt szerezni.

Nem Brexit (vagyis Nagy-Britannia távozása), vagy Grexit (Görögország kizárása az eurózónából), hanem Vrexit jöhet, azaz a visegrádi országok egyike-másika léphet ki az Európai Unióból – a vs.hu egyik forrása szerint ezzel viccelődött mások füle hallatára egy EU-csúcson Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák kormányfő.

Hosszú évek óta először többségbe kerültek azok, akik Nagy-Britannia kilépésére szavaznának a brit EU-tagság sorsáról tervezett népszavazáson.

A Goldman Sachs amerikai befektetési bank igazgatója szerint Nagy-Britannia az Európai Unió tagja kell maradjon, hogy London továbbra is a világ komoly pénzügyi fővárosa legyen.

Srí Lanka legnagyobb muszlim politikai ereje, a Muszlim Kongresszus (MC) vasárnap bejelentette, hogy elhagyja Mahinda Rajapaksa elnök táborát, hogy az ellenzék jelöltjét támogassa a jövő januári elnökválasztásokon.

Nagy többséggel elfogadta a romániai magyar érdekvédelmi szervezet ellenzékbe vonulását az RMDSZ szövetségi képviselők tanácsa (SZKT).