Nyolc pártlistára lehet voksolni a június 7-i európai parlamenti (EP) választáson. Szerdán letelt az Országos Választási Bizottság lista-nyilvántartásba vételi határozataival szembeni jogorvoslat lehetősége. A szavazócédulákon a Fidesz-KDNP, a Jobbik, a Lehet Más a Politika-Humanista Párt, MCF Roma Összefogás, MDF, MSZP, Munkáspárt és az SZDSZ neve szerepel majd.

A Magyar Nemzet ma Régi-új főbírójelölt Sólyom Lászlótól című cikkében azt írta: „Várhatóan ismét Baka Andrást jelöli a Legfelsőbb Bíróság (LB) elnöki tisztségére Sólyom László köztársasági elnök. Szakmai körökből származó értesülésünket az államfő hivatal nem erősítette meg, de nem is cáfolta.” A Köztársasági Elnöki Hivatal főosztályvezetője erre reagált.

Sólyom László köztársasági elnök csütörtökön a Sándor-palotában bemutatta Havasiné Orbán Máriát, az új főbírójelöltet a parlamenti pártok képviselőinek.

Ömlenek a bírálatok, és ezekre nem zsigerből kellene válaszolni, hanem célszerű meggyőződni azok valóságtartalmáról - jelentette ki tegnap a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese, aki minőség-ellenőrzési rendszert szeretne kialakítani az igazságszolgáltatásban.

Elírta a Fővárosi Bíróság bírája, a móri ügyben is eljáró Varga Zoltán a vesztegetésért elítélt Székely Zoltán egykori kisgazda képviselő kegyelmi kérvényét - a fölterjesztésben Székely úgy szerepel, mintha emberölés bűntettében marasztalták volna el. .

Az Országgyűlés hétfőn elutasította a köztársasági elnök jelöltjét a Legfelsőbb Bíróság elnökének posztjára, Baka András nem kapta meg a szükséges kétharmados többséget.

Kisebb csetepaté követte Baka András főbírójelölt korábbi meghallgatását: az érintett szerint az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) zárt ülésén kifejezetten ellenséges légkör fogadta, és nem kapott módot koncepciója kifejtésére sem.

Sajátos gyakorlatot követett a strasbourgi emberi jogi bíróságon a köztársasági elnök főbírójelöltje: mintha inkább az emberi jogok korlátozását, mintsem azok kiterjesztését helyeselné.

A bírósági szervezeten belüli törésvonalakra, az ítélőtáblák és a megyék közti ellentétekre is utal, hogy az államfő főbírójelöltjéről, Baka Andrásról e két körben eltérően vélekednek.

Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) nem biztosított lehetőséget elképzelései átfogó ismertetésére, az "elhibázott" meghallgatás légkörét pedig "hidegnek és barátságtalannak" érezte - állítja Baka András, a köztársasági elnök főbírójelöltje, akit kedden az OIT titkos szavazása során a tizenöt tag közül csupán hatan támogattak. Kijelentette: ennek ellenére nem lép vissza. A testület tegnap közleményben fejezte ki tiltakozását, mert Baka - részben kérdésekre válaszolva - mintegy másfél órán át beszélhetett, így a jelöltnek lehetőséget adtak koncepciójának kifejtésére.

Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) közleményben tiltakozott Baka András nyilatkozatai ellen, melyekben a főbírójelölt szóvá tette: nem kapott lehetőséget koncepciójának kifejtésére a testület ülésén, az OIT ilyen kérdésekben nem rendelkezik gyakorlattal, s a meghallgatása elhibázott volt. Az egyik OIT-tag az MTI-nek elmondta, hogy nincs tudomása a távirati irodához eljuttatott OIT-közleményről, Baka András pedig nem kívánta azt kommentálni.

Az SZDSZ nem támogatja a köztársasági elnök jelöltje, Baka András megválasztását a Legfelsőbb Bíróság elnöki posztjára - közölte a párt hétfőn.

Túlélőtúra kezdőknek és haladóknak - így lehetne a jövőben invitálni a nagyobb érdeklődésre számot tartó nyilvános tárgyalásra az érdeklődőket. Legalábbis ez szűrhető le a Magyar Gárda perének tárgyalása után. A Fővárosi Bíróság közleménye szerint a gárdisták nem befolyásolhatták a terembe való bejutást.

Sajnálatosnak nevezte egy pénteki rádióműsorban a Fővárosi Bíróság elnökhelyettese, hogy a Magyar Gárda feloszlatásának ügyét tárgyaló  bírósági peren megjelentek olyanok is, akik nem értenek egyet a  gárdával, mert emiatt alakultak ki botrányos körülmények a bírósági  tárgyalóterem előtt.

Ha bárkinek kétségei lettek volna, miféle "szebb jövőt" kínál a Magyar Gárda, az ízelítőt kaphatott belőle szerdán, a Fővárosi Bíróságon, ahol a Fővárosi Főügyészségnek a Magyar Gárda Egyesület feloszlatására tett indítványát tárgyalta a bíróság. Lökdösődés, "Nem vagyunk kíváncsiak Tel-Avivra" beszólások, újságírók falhoz préselése, inzultálása, lökdösődés a cigány önkormányzat képviselőivel, teremfoglalás, kiszorítósdi.

Én meg fogom kellő időben tenni a jelölést - mindössze ennyit mondott az államfő arra a hírre, hogy Baka András lehet Sólyom László jelöltje a Legfelsőbb Bíróság (LB) elnöki posztjára. Más források viszont úgy vélik, a HVG tegnapi híre korántsem légből kapott, és az emberi jogi bíróság első magyar tagjának jó esélye van rá, hogy a strasbourgi három ciklus után a Markó utcában folytassa pályafutását.

A Fővárosi Bíróságon ítélkező Cserni János neve szitokszóvá vált a jobboldalon, tüskévé az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsban. Nyíltan hangoztatja óhaját, hogy a mostani mandátum lejárta után a Legfelsőbb Bíróság új elnökét ne Lomnici Zoltánnak hívják.

Magyarországon tavaly egymillió 343 ezer bírósági eljárás volt folyamatban, vagyis a 2860 kinevezett bíróra személyenként átlagosan 470 ügy jutott. Ezeknek a 34 százaléka peres eljárás. Át lehet-e látni ennyi ügyet, vagy a túlterheltség óhatatlanul hibák elkövetéséhez vezet?

Civilek megelőző csapást mértek az ünnepinek szánt igazságszolgáltatási nyílt napra. Sikerült elérniük, hogy ne csak a reformok sikereitől visszhangozzék az Országház.