Több tízezren tüntettek a Kossuth téren a kormány oktatáspolitikája ellen. Két hét alatt ez a második nagy tüntetés. Február 3-án Miskolcon ötezer ember vonult fel a Hősök terén szolidaritását nyilvánítani azzal a mozgalommal, amely a városi Herman Ottó Gimnázium januári nyílt levele után követelt változtatásokat a jelenlegi oktatási rendszer visszásságainak a felszámolásáért.

„Czunyinét vissza kéne tenni, vagy ide, vagy Lajcsi helyére a börtönbe!" - sóhajt egy szülő a Kossut téren. Ő is a rendszer ellen lázad. Mint az a több ezer szülő és pedagógus, akik esőben, kicsi gyerekekkel vonultak a Parlament elé. Ők mind azt kérdezik, miért kell, hogy ez így legyen. Miért vannak túlterhelve a tanárok, a diákok és velük együtt a szülők is, miért kell egy nyolcéves gyereknek tudnia, hogy mi az a skorbut és mely vitaminok oldódnak zsírban, miért kell saját zsebből fizetni a szivacsot, a krétát és a tantermek kifestését, és mikor lesz ennek vége?

A sajtó kizárásával tartották Kecskeméten a tankerületi fórumot, amelyet az egyik távozó iskolaigazgató "nagy átverés show"-nak nevezett.

"Mi szenvedjük meg az intézkedéseket" - mondta leszegett fejjel a Herman Ottó Gimnázium egyik diákja, aki arról is panaszkodik, hogy a megemelt óraszámok miatt szinte alig marad pihenőidejük. De nemcsak ők, hanem a tanáraik is túlterheltek. 

Ezrek vonultak végig Miskolc utcáin a közoktatási rendszer ellen tiltakozva. Az elégedetlenségi hullám első jele az a nyílt levél volt, amelyet a Pedagógusok Szakszervezete írt Orbán Viktor miniszterelnöknek az oktatási rendszer problémáiról. Januárban aztán a miskolci Herman Ottó Gimnázium által közzétett online petíciójával robbant a feszültség.

A legszélesebb nyilvánosságnak szóló közleményben fejezi ki szolidaritását a Krétakör Szabadiskola minden közoktatásban dolgozó tanárral, iskolai munkatárssal és diákkal, akik aláírásukkal csatlakoztak a miskolci Herman Ottó Gimnázium nyílt leveléhez.

A múlt szombati központi középiskolai felvételibe olyan kérdés is belekerült, amelyre az alaptanterv szerint a diákoknak nem is kell tudniuk a választ – tudta meg a Magyar Nemzet Arató Lászlótól, a Magyartanárok Egyesületének elnökétől. A szakember szerint nem lenne ördögtől való a központi vizsga eltörlése.

A tanároknak annyit kell feleslegesen körmölniük, hogy a gyerekekre már nem marad idő. Utálják az adminisztrációt, a felesleges ellenőrzéseket. A jelenlegi rendszer a gyerekeket is kizsigereli – mondta lapunknak Pilz Olivér matematika–fizika–biológia szakos tanár, a miskolci Herman Ottó Gimnázium közalkalmazotti tanácsának elnöke, az elhíresült nyílt levél szerzője.

Gond van az iskolák fenntartásával, üzemeltetésével, finanszírozásával, a diákok és tanárok terhei elviselhetetlen méreteket öltöttek, mindezek miatt nem érezzük jól magunkat – így fogalmazott lapunkhoz eljuttatott nyílt levelében Pilz Olivér, az országos is kiemelkedő színvonalon működő Miskolci Herman Ottó Gimnázium közalkalmazotti tanácsának elnöke.

A Demokratikus Koalíció szerint az Orbán-kormány egy tekintben valóban sikert könyvelhet el: sikerült tönkretennie a magyar oktatást, hiszen soha semelyik kormány nem spórolt így ezen az ágazaton.

A Magyar Nemzet csütörtöki cikke szerint korai jelzőrendszer kiépítését tervezi a kormány, amely segítene megakadályozni a lemorzsolódást a veszélyeztetett tanulók körében.

A pedagógusok kaptak ugyan fizetésemelést, de a dologi kiadásokra fordítható több 10 milliárd forint hiányzik a Klik költségvetéséből. Az államosítás után minden iskola egyformán szegény lett, és folyik a pedagógusterhek értelmetlen növelése.

Hónapok óta súlyos anyagi gondokkal küzd a Mezőcsáti Református Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola, már a havi fizetések sem érkeznek meg. A régió erős embere, Tállai András gyors segítséget ígért, de a pedagógusok most már az iskola sorsa miatt is aggódnak.

Folytatódnak a köznevelésben 2010-ben elindított, a teljes rendszert érintő változások a jövő héten kezdődő 2015/2016-os tanévben is – mondta Hoffmann Rózsa kereszténydemokrata országgyűlési képviselő csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.

Az MSZP szerint négyről öt évfolyamosra kell bővíteni 2017 szeptemberétől az alsó tagozatot, így összesen kilenc évfolyamos lenne az általános iskola.

Demonstráció lesz kedd délután a kecskeméti Bányai Júlia Gimnázium előtt. Az ellen tiltakoznak, hogy a Fidesz le akarja váltani az iskolát 22 éve vezető dr. Lukács Lajos matektanárt és igazgatót.

Szövegértésben körülbelül három évvel a többiek előtt járnak azok a 15 éves diákok, akik rendszeresen olvasnak újságot, ők hat százalékkal jobb eredményt érnek el társaiknál a PISA-felmérések adatai szerint. Az olvasásra és médiahasználatra nevelés legnagyobb hazai programja, a tíz éve indult Hírlap a diákoknak (Híd) szervezői szerint a közoktatásban is kézzelfoghatóan megmutatkoznak eredményeik.