Amikor meghallottam, hogy Ove Berglund, a magyar költészet avatott tolmácsolója Radnóti Miklós-kötetet készül kiadni, megborzongtam. Ugyan hogy értheti meg egy svéd Radnóti világát? Egy olyan ország fia, ahol több mint másfél évszázada nem volt háború? Képes lesz-e azonosulni a tömény borzalommal, vagy megelégszik majd a tartalmi hordozók pontos tolmácsolásával, a verstani elemek és a hangzás hiteles közvetítésével?

Mackó Dodó volt Baranyi Ferenc élete első könyvének máig feledhetetlen főszereplője, s mivel a Mackó Dodók nem szoktak nyomtalanul elmúlni az ember életéből, kapásból felidézi az első strófát, amely azzal az örvendetes kijelentéssel végződik, miszerint „jó lekváros gombócot főz anyukád ebédre”.

Német tudósok végérvényesen lemondtak arról, hogy megtalálják Friedrich Schiller német költőfejedelem koponyáját, a kutatások ugyanis zsákutcába jutottak. A német klasszicizmus kimagasló alakjának sírjában - vagyis abban, amelyet annak hittek - nem Schiller maradványai nyugodtak, de nem tudni, hogy hol vannak a költő csontjai.

Botrányról, abszurditásról, szűkszavúságról és az incifinci halról beszélgettünk a hatvanéves Kántor Péter költővel.

Híres poéták sírjait látogatja végig és életművüket népszerűsíti Amerikában a Holt Költők Társaságának alapítója, Walter Skold, aki a napokban fejezte be három hónapos, 15 ezer mérföldes egyesült államokbeli körútját az Edgar Allan Poe tiszteletére elnevezett Poemobilján.

Megfosztotta A Verskultúra Lovagja címtől a Magyar Versmondók Egyesülete az áprilisban, a Költészet Napján kitüntetett Hídvégi-Vernyik Projektház Kft.-t. A cég milliós nagyságrenddel tartozik az egyesületnek, amit nem hajlandó kifizetni.

Életének 75. évében elhunyt Györe Imre költő. Nevét a Tűz-tánc című, 1958-ban közreadott antológia tette ismertté. A versei mellett verses drámáiról is ismert, József Attila-díjas alkotó egy időben a Népszabadság versrovatában is rendszeresen publikált.

Baráti és bensőséges estét ígér Mélykuti Ilona szerkesztő, műsorvezető a Radnóti szubjektív című költészeti rendezvény előtt, a Holokauszt Emlékközpont udvarán. Mi mégis másra számítunk. Szolid unalomra, kötelező tisztelgésre a költészet előtt. Aztán mégse.

A Kortárs magyar költészet című héber nyelvű antológiát holnap mutatják be Tel-Avivban, az izraeli könyvhét apropóján.

Ritka az olyan költő, aki előtt még a BKV is meghajol. Pedig a pad az Arany János nevét viselő metróállomáson akkor is a költészet hatalmát hirdeti, ha amúgy nem is hinnénk az efféle hatalomban. Persze a népszerűség bizonyos fokig csalóka, ám azon felül már nem lehet véletlen. Kányádi Sándort nyolcvanadik születésnapján háromteremnyi olvasó, valamint 15 író- és kulturális szervezet köszöntötte.

Mécsesek égnek a bejáratnál, és végig a Petőfi Irodalmi Múzeum lépcsőfokain, egészen az emeletig. A lépcsőkkel szembeni falra arcképeket, kéziratokat vetítenek sejtelmes fények. Az egyre sűrűsödő félhomályban minden árnyéknak tetszik: a látogatók és a rebbenő emlékek is. Csönd van, pedig a Triton nevű zenekar különös jazz-taktusokat csempész most ide. De ez másfajta csönd. A megnyugvásé, a virrasztásé, amit semmi sem képes megzavarni.

Hetedik alkalommal rendezték meg az Europoetica Költészeti Fesztivált a Ráday utcában. A szerdától vasárnapig tartó irodalmi rendezvénysorozat utolsó előtti napján többek között kiderült, csak tiszta költészet létezik, de még az sem tudja lenyomni a diktátorokat.

A költészet napja, április 11. alkalmából számos megemlékezést és irodalmi programot tartanak pénteken és szombaton országszerte. A költészet napját József Attila születésnapjára emlékezve 1964 óta minden évben ezen a napon ünneplik Magyarországon.

A jó slammer olyan, mint Hofi és Latinovits - állította Ponza, a négy megkérdezett slammer egyike a Budapest Jazz Clubban megrendezett Tilos Slamen, ahol a műfaj hazai legjobbjai azt mondták el, mi jut eszükbe a szóról: felszabadulás. Nem elsősorban április 4-ről szólt az ének.

Radnóti 100 éve címmel műsor indul a költő születésének 100. évfordulója alkalmából a Magyar Televízióban; a kilenc részes sorozatban neves színészek, írók, közéleti személyiségek idézik meg Radnóti Miklós személyét és költészetét. Az m1-en szombaton látható első rész a költő születésének körülményeiről, gyermekkoráról szól.

Senki sem lehet próféta a saját hazájában? József Attila egyre népszerűbb Svédországban és Franciaországban.