Gyors, határozott korszakváltás történik – nyilatkozta tegnap Lezsák Sándor, a parlament alelnöke az Országgyűlés rendkívüli ülésszakát értékelve. Ennél azonban több történt: bebizonyosodott, hogy valójában a miniszterelnöknek van parlamentje. Egyetlen esetet leszámítva minden úgy történt eddig, ahogy a kormányfő akarta.

A Fidesz elnöke élt azzal a lehetőséggel, amit a sors és az MSZP, illetve az SZDSZ teremtett számára. Az elmúlt három hónapban az ellenzéket demokratikus díszletként használva magára szabta a közjogi és a politikai rendszert. E törekvésében segítségére volt maga a díszlet is.

A magyar Országgyűlésben világrekord készül, száz órán belül állítják elő alkotmányunk őreit a semmiből. A kormánypártok által delegált jelöltállító bizottság hétfőn összeül, ekkor tudja meg a nyilvánosság, kik lesznek a hivatalos jelöltek. Kedden a jelölteket meghallgatja az Alkotmányügyi Bizottság, és szerdán vagy csütörtökön már meg is választják őket.

Orbán Viktor miniszterelnöki alkotmánytervező testületének egyik tagja, Schöpflin György azt javasolja, kerüljön ki az alkotmányból a konstruktív bizalmatlansági indítvány,amely a parlamenti ellenzék egyik komoly fegyvere. A parlamenti alkotmány előkészítő bizottság elnöke végiggondolandónak tartja ezt a kérdést, Hack Péter alkotmányjogász szerint a konstruktív bizalmatlansági indítvány beteljesítette történelmi küldetését.

Előre megmondtuk: kis többség, kis változás, nagy többség, nagy változás. Így Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter, akit az alkotmányozásról és a politikai nyilatkozat kifüggesztéséről is kérdeztünk. De mire gondol a választó, amikor behúzza az x-et, és mikor fog kollégánknak SMS-t küldeni a miniszterelnök-helyettes?

Ez a nyár tömény unalom. Minden héten egy alkotmánymódosítás, mert nem a törvényalkotók igazodnak az alkotmányhoz, hanem az alkotmányt igazítják a teljhatalmi törekvéseikhez.

Assisi Szent Ferenc hajdanán azért fohászkodott az Úrhoz, hogy tegye őt az isteni béke követévé. „Hogy ahol széthúzás van, oda egyetértést, ahol tévedés, oda igazságot, ahol kétség, oda hitet, ahol kétségbeesés, oda reményt vigyek” – szól nevezetes imája.

Hamarosan megválaszthatják a Független Rendészeti Panasztestület elnöki tisztségéről lemondott Kaltenbach Jenő utódját. Mint azt lapunk megírta, Kaltenbach azért vált meg posztjától, mert nem akarta megvárni, hogy a kétharmados többségével a Fidesz-KDNP menessze.

Az ellenzék szerint a rossz emlékű diktatórikus rendszereket idézi, hogy ki kell tenni a közintézmények falára a Nemzeti együttműködés nyilatkozatát. A kormány erre vonatkozó – pénteken megjelent – határozatát az MSZP szerint vissza kell vonni. Az LMP mérlegeli, hogy Alkotmánybírósághoz fordul. „A nyilatkozattal a parlament az emberek akaratát ismerte el, ott a helye, ahol az emberek gyakran megfordulnak” – ez Orbán Viktor szóvivőjének a válasza.

Erőltetett menetet diktál a kormány a parlamentnek Orbán Viktor 29 pontos akcióterve miatt. Már történt egy malőr: a kormányszóvivő a múlt héten közölte, hogy július 1-jével megszűnt az öröklési illeték, holott a gazdasági törvénycsomagot csak kedden kezdi el tárgyalni a T. Ház. „Ez a roham nem válik hasznára a nemzeti együttműködésnek” –mondják a szocialisták.

Hogy ezt a nép akarta? Igen, kétharmadrészt. Hagyta magát becsapni? Ilyen butácska? Vagy éppen erre vágyott, ez az ízlése? Így élt az egész huszadik században? Horthy alatt is, Kádár alatt is? És én ezt az országot és ezt a világlátást szeretem? De tudom, hogy csúszkál a hangulata, most beemel a hatalomba, aztán váratlanul kiejt onnan. Egyik hangom azt mondja: gyerekes még, meg lehet etetni, nagy kortyokban nyeli a szervezett demagógiát. Tetszéssel fogadja a tömegmozgalmi radikalizmus nyelvezetét és hangulatát?

Valamennyi ellenzéki párt úgy viselkedik, ahogy elvárható tőle, s ez ideális a Fidesz számára. A kétharmados többség alap, amire építhetnek, ráadás a szituáció, amely a parlamentben kialakult – és nem pusztán azért, mert az ellenerő izomsorvadásban szenved, hanem amiatt is, mert mindhárom pártnak létfontosságú az önazonosság megtalálása, illetve megőrzése és felmutatása. Ez pedig keresztülhúzza azt, hogy bármilyen kérdésben érdemben együttműködhessenek.

A demokráciaromboló hatalomgyakorlás elleni fellépésnek a kilencvenes évek elején volt igazán hitele és ereje. Akkor, amikor olyan ellenzék állt mögötte, amely még nem gyakorolt hatalmat demokratikus keretek között.

Az Alkotmánybíróság (AB) tagjaira nyolctagú jelölőbizottság tenne javaslatot a fideszes Lázár János és Mátrai Márta indítványa szerint. A testület konkrét összetételét a tervezet nem szabályozza, de az előterjesztők szerint abban öt kormánypárti és három ellenzéki politikus kapna helyet. A grémiumba a jelenlegi alkotmány szerint a parlamenti pártok egy-egy képviselőt delegálhatnak, és ezzel a húszéves gyakorlattal szakítana most a Fidesz. Az előterjesztésről várhatóan a jövő héten szavaz a parlament.

A következetes elvtelenségből előbb-utóbb elv lesz. A köztársasági elnök-választás esetében most lett az. A mi alkotmányunk szelleme és logikája szerint az államfői pozíció nem a többség zsákmánya.

Lövétei István szerint egy megerősítő népszavazás adna valódi legitimitást egy új alkotmánynak.

Nem engedett a Fidesz és a KDNP: az eredeti előterjesztéshez képest csak minimális változtatásokkal lép hatályba az önkormányzati képviselők választásáról szóló törvény. Ez azt jelenti, hogy a tízezer főnél népesebb településeken a kisebb pártok és a civil szerveződések ősszel alig jutnak majd mandátumhoz.

A cél, hogy a nyertes vigyen mindent, és lehetőleg már a törvényalkotás során dőljön el az őszi önkormányzati választás – így látja a Fidesz javaslatait az MSZP. Az LMP szerint az ellenfelek kiszorítására irányuló törekvések utóbb akár vissza is üthetnek.

Az eddigi hetvenkettő helyett hatvannapos lenne a kampány, a jelöltállítás időszakát pedig harmincötről szűk tíz napra korlátozná a Fidesz. Vagyis: a kisebb pártoknak szinte esélyt sem adnának a választásokon való részvételre.