„Nem egyszerűen a hatodik magyar parlament, hanem alkotmányozó nemzetgyűlés és rendszeralapító parlament is vagyunk” – jelentette ki nemrég Orbán Viktor miniszterelnök országgyűlési expozéjában, és azóta alkotmányoznak is. De vajon ennek ez a megszokott módja? A válasz érdekében áttekintettük, miként születtek az első, máig mintaként szolgáló alaptörvények, s mikor, milyen történelmi feltételek között alkották meg az alaptörvény-jelentőségű magyar történelmi dokumentumokat. Mindezek tükrében: mi történik most?

Az elmúlt két hét az orbáni katasztrófapolitika dicséretétől volt hangos. Hogy a divatos politikai elemző „nem tudta másnak nevezni” a kormányfő működését, „mint példamutatónak” (Török Gábor: A bajban ismerszik meg?), az a legkevésbé sem lepett meg. Ám hogy Andrassew Iván (igaz, fenntartásokkal, de mégis) ezt írta a Népszavában: „Orbán Viktor a múlt héten államférfi módjára viselkedett” – ettől padlót fogtam.

A parlament hétfőn véglegesíti, majd a rá következő héten fogadhatja el a médiaalkotmányt. A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény tervezetét szakmai körökben felháborodással fogadták – megnéztük, volt-e hatása a tiltakozásnak.

„A szólás- és a sajtószabadság érvényesítésére törekszem, részrehajlás nélkül. Isten engem úgy segéljen.” Az ünnepélyes parlamenti eskütétellel hivatalosan is megalakult az ORTT jogutódja, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa.

Szakmai döntés történt – nyilatkozta a Médiatanács tagjait jelölő parlamenti bizottság fideszes elnöke. Cser-Palkovics András nyilván igazat mondott, hiszen nem szakadt rá az Országház plafonja.

Négy fideszes jelölttel és fideszes elnökkel alakulhat meg a Médiatanács. A közmédiumokat felügyelő kuratóriumban – vigaszágon – ellenzékiek is bekerülhettek.

Öt fideszes és nulla ellenzéki taggal létrehozta az Országgyűlés a Médiatanácsot, az ORTT jogutódját. Az LMP kivonult a szavazásról.

Az LMP képviselői nem vesznek részt a parlament mai szavazásán, amelyen a képviselők a Médiatanács összetételéről döntenek.

Látszat szerint a vasárnapi választás fő kérdése az, hogy az MSZP megfogalmazásával élve, megfékezik-e, az LMP szerint korrigálják-e a Fidesz túlhatalmát, illetve a velük szemben lévő oldalról tekintve: sikerül-e totálissá, immár 4/3-ossá tenni a tavaszi győzelmet. Az LMP lábjegyzetes óhaja még, hogy a szocialisták most már lassan rommá lehetnének. Ennek az ésszerűsége vitatható az ő szempontjukból is, ha kicsit is kiegyensúlyozott közéletben szeretnék felépíteni magukat.

A választási kampányban szó sem esett új alkotmányról, és erről a Fidesz választási programja sem tett említést – hívja fel a figyelmet az ellenzéki pártoknak, társadalmi szervezeteknek és szakértőknek címzett nyílt levelében az Eötvös Károly Intézet.

A Fidesz a több mint kétharmados parlamenti többség birtokában jelentős átalakítást hajtott végre a magyar közjogi rendszeren az első száz nap alatt. Megváltoztatta a választási rendszert, növelte a parlamenti többség hatalmát, szélesítette az Orbán-kormány hatáskörét, és a rendszerváltás óta elsőként visszamenő hatállyal büntetőintézkedéseket vezetett be.

Száz napja alakult meg Orbán Viktor második kormánya. A miniszterelnök ma Kötcsén, a Balog Zoltán által vezetett Polgári Magyarországért Alapítvány rendezvényén tart előadást Nemzeti Kormányzás mottóval, szeptember 7-én pedig a Professzorok Batthyány Körének kezdeményezésére értékeli kabinetje eddigi tevékenységét. A Népszabadság politikai, közjogi és gazdasági elemzést készített a kormány május 29-i megalakulása óta eltelt száz nap intézkedéseiről.

Ismét ülésezett az új alkotmány koncepcióját kidolgozó testület - tette közzé Orbán Viktor miniszterelnök egy közösségi honlapon szerdán.

Két jogtudós, Hack Péter és Halmai Gábor fogalmazta meg az elmúlt napokban szokatlan élességgel, hogy a Fidesz kétharmados többségével élve a magyar jogállam felszámolásán dolgozik.

A házelnöknek a törvényalkotásban nincs érdemi szerepe: a parlament által elfogadott előterjesztéseket csupán postásként továbbítja az államfőnek. Az ideiglenes házelnöknek ehhez most két hétre van szüksége, miközben az elmúlt két hónapban megszavazott törvények ennyi idő alatt szinte kivétel nélkül hatályba is léptek. Az ok: Sólyom László eddig három alkalommal „borsot tört” a Fidesz orra alá, ezért most már inkább kivárják, míg távozik.

Továbbra is kétharmados támogatottsága van Orbán Viktornak, és a Fidesz-KDNP-nek a Nézőpont Intézet szerdán közzétett felmérése szerint.

Az új parlament a héten befejezte első ülésszakát, a képviselők őszig pihennek. Az ellenzék eddigi teljesítményére tekintünk vissza.