Kövér László egy hete elindította, Orbán Viktor pedig a maga részéről tegnap lezárta az alkotmányozás folyamatát.

A Fidesz holdudvarában lévő és a párttal szimpatizáló sok ember még mindig úgy gondolja-e, hogy Orbán Viktor a néhai miniszterelnök, Antall József politikai örököse?

Belgrádban Horthy ügynökének minősítették, a hazai jobboldali orgánumok nemrég azzal vádolták, önkéntesen együttműködött a Kádár-rezsimmel. Paul Lendvai újságíró Az eltékozolt ország című új könyvének megjelenése kapcsán múltjáról és arról beszélt, hogy az új magyar kormány a feje tetejére állította az országot. De mit kéne Orbánnak kitennie dolgozószobája ajtajára?

Íme, hát kézben az új alkotmány tervezete, amelynek megvitatását a jövő hétfőn kezdi meg a parlament, hogy még azon a héten be is fejezze. Ez, a normális esetben elviselhetetlenül szűk időkeret is lötyögni fog rajtuk.

A Fidesz egy ígéretét biztosan betartotta: az új alkotmány vitáját nem terheli meg a választójog részletszabályaival, miközben a párton belül is van ekörül némi huzakodás. Így még nem tudni, milyen feltételekkel szavazhatnak a határon túli magyarok, s jár-e majd extra voks a kisgyermekes anyáknak.

A magyar közéletben nem zajló viták közül a legfontosabb alighanem a választási rendszerről szólna, ha szólna. Azért kellene szólnia, mert 1. ennek a vitának egészen biztosan most van itt az ideje, és 2. a választási rendszer erősen befolyásolja a magyar demokráciának, a magyar törvényhozásnak és Magyarország kormányzásának a minőségét.

Rádöbbentem, hogy az elmúlt percek legpozitívabb fejleménye, hogy a hallottak kapcsán nem öntöttem nyakon magam a forró kávémmal. – Ez lenne a magyar törvényhozás?

Kezdhetnénk az ismert törpés viccel – a poén, miszerint a randin Hapci háromszor is jól érezte magát, holott Hófehérke el sem jött, abszolút ideillik –, ám a téma egy fokkal azért mégiscsak komolyabb: most az alkotmányról van szó. Persze vannak azért közös pontok: abban az alkotmányozás is hasonlít a szerelemhez, hogy egyik sem működik jól a szükségesnél kevesebb, illetve több szereplővel – hanem csak akkor, ha pont annyian vannak, ahányan kellenek hozzá.

Egyelőre csak a Fidesz és az MSZP nyújtott be javaslatot a választási rendszer reformjára vonatkozóan, az LMP még faragja a magáét. Az MSZP-s szisztéma arányos eredményt hozna, a kormánypárti javaslat pedig érdekes módon a Fidesznek kedvezne a legkevésbé. Egyik sem rendezi viszont a kettős állampolgárságot szerzők voksjogosultságának technikai kérdéseit.

Tölgyessy Péter szerint a Fidesz keletiesen viszonyul a joghoz és "szabadságharcot folytat a nyugat ellen"; a miniszterelnök személyes függőségi viszonyokban gondolkodik, az alkotmányt is ezért kell módosítgatni - mondta a politológus a Mathias Corvinus Collegium által szervezett konferencián, szerdán.

Az autokratikus hatalmi nyomulás újabb akadályba ütközött, immár a másodikba. Az elsőt, még tavaly nyáron, az a nyugati gazdasági-pénzügyi stop képezte, ami blokkolta a 3,8 százalékos költségvetési hiány túllépésére alapozó újraelosztási terveket. Az akadály áttörhetetlen volt, de megkerülhető. Gyors rögtönzés nyomán jött a B verzió: extrém adókkal és a nyugdíjpénztári vagyon rekvirálásával teremtve elő a gazdagokat preferáló adópolitika rövid távú forrásait.

A Fidesz a még el nem fogadott törvények előzetes normakontrollját is az Alkotmánybíróságra bízná. A testületnek 1998-ig volt ilyen hatásköre, de minden esetben világossá tette: nem kívánja magára venni a törvényhozó felelősségét.

A Nézőpont Intézet szerint a kormánypártok az Alkotmánybíróság "hatásköreinek csorbítatlan visszaállítására" tett ígérettel "visszacsábíthatják" az LMP-t az alkotmányozás folyamatába, és ezzel elszigetelhetik a "Gyurcsány Ferenc megalkuvást nem tűrő bojkottját" tovább támogató szocialistákat.

Kis János filozófus úgy látja, hogy Orbán átlépte a Rubicont, számára már nincs visszaút. Ugyanakkor szemben sokakkal, a jövőt tekintve Kis nem pesszimista, szerinte véget ért a kormányzás első szakasza, amikor a demokrácia hívei dermedten figyelték a jogállami intézmények elleni, szédületes tempójú rohamot, formálódóban a demokratikus ellenzék, és van is miben bíznia.

A jelenlegi magyar parlamentarizmust Orbán Viktornak találták ki. Pedig volt, amikor még azt is a fejébe vette, hogy a politikát ki kell vinni az Országház falai közül, mivel a pártok képtelenek lefedni a társadalmi érdekeket. Most az az egy (kettő?) is tökéletesen lefedi.

A Parlament előtti kordon elbontása és a választási törvényszegéseket elintéző „oszt jó napot” óta tudható: a Fidesz olykor a maga nyelvére fordítja le, átértelmezi a szabályokat. Még akkor is, ha Orbán Viktor nemrégiben azt mondta, hogy olyan országot akar a gyermekeire hagyni, ahol „a törvény szava mindenkire vonatkozik, kivétel nélkül”.

Léteznek olyan demokratikus, jogállami alapelvek, amelyekről a köztársaság semmiképpen nem mondhat le – figyelmeztet a visszamenőleges hatállyal kivetett különadó, illetve az Alkotmánybíróság hatáskörének megnyirbálása kapcsán a Pécsi Tudományegyetem három oktatója.

Elfogadta az Országgyűlés a Fidesz által kezdeményezett, a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagok védelméről szóló nyilatkozatot.

Most, hogy kiderült, a magánnyugdíjpénztárak nemhogy elherdálnák a rájuk bízott pénzt, de egyenesen 240 milliárd forint nyereséget produkáltak, az egyik pénztár már jól oda is pörkölt Selmeczi Gabriellának, hogy miket talált mondani még pár nappal ezelőtt is, már-már bűncselekményt emlegetve a magánpénztárak működésében; adódik hát a kérdés, hogyan reagál ekkora hozamra a magyar nyugdíjak védelmezője.

Van felhatalmazása a kormánynak az alkotmánymódosításra? Mennyire teljesülnek a Fidesz céljai? Mennyiben reagálnak a módosításokkal a 2006-os év eseményeire? NolNézőpont Szomszéd Orsolyával és Szalay Tamás Lajossal.