Tényleg unalomig hajtogatták és hajtogatjuk, hogy a kétharmados felhatalmazással bármit meg lehet tenni és annak az ellenkezőjét is. Az alkotmányozó többségnek csak az alkotmányozó többség és a lelkiismeret szab határt, egyébként legitim és jogszabály szerint demokratikus módon azt tesznek, amit jónak (vagy épp rossznak) látnak. Az elmúlt egy évben megtanultuk, hogy ez így is van. Megtaníttatták velünk.

A választójogi és az igazságszolgáltatási reformról tanácskozik a hét végén a Fidesz vezérkara. Az már szinte biztos, hogy a következő parlament 200 fős lesz (noha a „húsvéti” alkotmányban ezt nem rögzítették), változatlanul vegyes, valószínűleg egyfordulós választási rendszerrel.

Az amerikai Helsinki Bizottság elnöke, egy demokrata párti szenátor szerint a kétharmad önmagában még nem rossz, az USA és Magyarország kapcsolata jó, ám minderre árnyékot vet az alkotmány és a médiatörvény körüli vita.

Rendpárti ígéretekkel népszerűséget szerezni (a szegények között is), és utána szegény ellenes politikát folytatni – ebben semmi új nincs, a jellegzetes jobboldali „stílusváltás” lényegét már a 80-as években megfogalmazták. Your claim to fame is law and order / The rich get rich, the poor get poorer (szabad fordításban: törvényt és rendet ígérsz, ám végül a gazdagok gazdagodnak, a szegények szegényebbek lesznek) – énekelte 1988-ban az Anthrax az Antisocialben.

Alighanem sok érettségi előtt álló diák csapott boldogan a levegőbe, amikor értesült Balsai István alkotmánybírói jelöléséről. A politikus mulattató talárba öltöztetése ugyanis új távlatokat nyithat a tehetségek számára. Néhányan esetleg az Alkotmánybírósághoz adják be felvételi lapjukat az ELTE jogi kara helyett. Ha a kampány idején Fidelitas-színekben osztogattak narancssárga hűtőmágneseket, akkor helyzetük minimum biztatónak mondható.

Az új alaptörvényben ez olvasható: „Hazánk 1944. március tizenkilencedikén elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát 1990. május másodikától, az első szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk”. Ehhez képest meglepő, hogy abban többször feltűnik egy, a rendszerváltozást megelőzően született fogalom, a sarkalatos törvény.

Holnap az alkotmányügyi bizottság előtt alkotmánybíró-jelöltek nyilvános meghallgatására kerül sor. Nincsenek illúzióink afelől, hogy ne a kormánypártok akarata érvényesülne az öt bíró megválasztásában. A jogállam jövője szempontjából azonban korántsem közömbös, hogyan értékeljük az ide vezető utat, és mit gondolunk a kiutakról.

Balsai István, Pokol Béla, Szalay Péter, Szívós Mária és Dienes Ohm-Egon alkotmánybíróvá választásával végletesen átrendeződnek-e a „politikai erőviszonyok” a testületben? Hatályukat vesztik-e az Alkotmánybíróság által hozott korábbi határozatok, ha a „húsvéti” alkotmány életbe lép?

A parlament környezetvédelmi bizottságának hétfői ülésén kiderült: Sebestyén László (az a fideszes képviselő, aki a napirenden lévő termékdíjtörvény-módosítást egyéni képviselői indítványként benyújtotta – van-e valaki a hulladékszektorban, aki már hallotta az illető nevét?) a legelemibb fogalmakkal sem rendelkezik arról, amit a „saját” törvényjavaslata tartalmaz.

Kövér László akciója, mellyel megvonta az alkotmányozást bojkottáló szocialista és LMP-s képviselők tiszteletdíjának egy részét, nem váltotta ki az indokolt felháborodást.

Orbán Viktor jól gondolkodik, amikor, mint Kötcsén ismét elmondta, a középosztályt akarja erősíteni. Ezt meglehetősen pragmatikusan úgy fordítja le magának, hogy lesz-e 2014-ben 2-2,5 millió olyan aktív, középosztálybeli szavazó, aki a Fideszre adná a voksát. Ha lesz, győz. Ez a hatalmi logika.

Szeptember elsejétől a jelenlegi 11 helyett 15 tagja lesz az Alkotmánybíróságnak (Ab), és ugyanekkor lép hivatalba a testület parlament által megválasztott elnöke.

Lázár János próbálja követni örökmozgó főnökét. Alighogy társszerzőként benyújtotta a rendvédelmisek előre hozott nyugdíjazása elleni törvénytervezetet, máris az élet újabb területén bukkan fel, ezúttal a hazai gyorséttermek ételkínálatát, működését regulázná meg.

Az MSZP elfogadhatatlannak tartja Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter arra vonatkozó javaslatát, hogy az Országgyűlés kétharmados törvényben rögzítse az egy kulcsos, legfeljebb 16 százalékos személyi jövedelemadót.

Orbán Viktor szerint sarkalatos - azaz kétharmados - törvényben kell rögzíteni a nyugdíjrendszer, az adórendszer és a költségvetési gazdálkodás alapvető szabályait. A miniszterelnök erről a TV2-nek adott interjúban beszélt kedden.

Konstruktív ellenzékiséget ígértek, de ebből sok nem látszik. Lendvai Ildikó volt szocialista pártelnök elmagyarázza ennek az okát, és mérleget von a második Orbán-kormány első évéről.

A kormányzati struktúra jól működik, az EU-elnökség feltételek nélküli siker - Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes nem lát kivetnivalót a kormány első évében.

Orbán Viktor, 1990 tavaszán a Fidesz informális egyeztetéseinek egyikén azt mondta, annyi szabadságunk van, amennyi hatalmunk. Nem mindenben hagyta tehát el a mai miniszterelnök az akkori énjét. Az odavetett mondat pontosan mutatja a politikus aktuális viszonyát a demokráciához.

Előrehozza június 31-ig az Alkotmánybíróság létszámának tizenöt főre emelését és a testület elnökének parlamenti megválasztását a Fidesz–KDNP kétharmados többsége. Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője és Balsai István, a parlament alkotmányügyi bizottságának elnöke pénteken nyújtotta be az erről szóló törvénymódosítást.

Ma ülésezik ismét az alkotmányügyi bizottság választási reformot előkészítő albizottsága. Az eddigi tanácskozásokon csak technikai jellegű kérdések kerültek szóba, érdemi vita nem zajlott. A fideszes Gulyás Gergely legutóbbi nyilatkozata azonban azt vetíti előre: erre nem is nagyon lehet számítani, a Fidesz–KDNP ugyanis már kijelölte a főbb kereteket, függetlenül attól, hogy mit is gondol az ellenzék.