A kormány engedni készül a világbankos tárgyalásokon, az MNB-t valószínűleg nem sarcolják meg.

Ugyanakkor egyre több elemző szerint inkább az újévre tolódhat a hitelmegállapodás aláírása.

A befektetők azt várják, hogy az amerikai jegybank újabb dollár ezermilliárdokkal járul hozzá a gazdaság élénkítéséhez. Bernanke elnök nincs könnyű helyzetben: az adatok nem elég rosszak, hogy a jegybank most gyors lépések mellett kötelezze el magát, de nem is elég jók, hogy ne tegyen semmi.

A Költségvetési Tanács addig mindenképp tényként kezeli a jegybanki tranzakciós adót, amíg a parlament esetlegesen másképp nem dönt - szögezte le Kovács Árpád, a testület elnöke. További adatokat is kérnek ugyanakkor, mivel a júliusban benyújtott 2013-as költségvetési tervezethez érkezett módosító indítványok immár alapjaiban módosítják az eredeti képet.

Általános meglepetést okozott a jegybank monetáris tanácsa azzal, hogy keddi ülésén 25 bázisponttal 6,75 százalékra csökkentette a tavaly december óta változatlan alapkamatot. Az elemzők előzetesen azzal érveltek a kamattartás mellett, hogy egyes javulómutatók önmagukban még nem alapozzák meg a trendfordulót, ahhoz a külső környezetnek is tartósan javulnia kell.

Az elemzők között van, aki „blöffnek” tartja Orbán Viktor hét végi bejelentését, miszerint „pillanatokon belül visszavásároljuk az E.ON-t a németektől”. A miniszterelnök a kőszegi Jurisics-vár udvarán nem tett volna ilyen figyelemre méltó bejelentést, ha annak nem lenne valóságalapja – mondta a szakértők véleményére reagálva lapunknak egy volt kormányzati tényező.

A monetáris tanács kedden 25 bázisponttal 6,75 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot – jelentette be az ülést követően Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Két javaslat: a csökkentés és a tartás szerepelt a kínálatban, s az előbbi szoros többséget kapott a tanácsban.

Csökkentette 25 bázisponttal, 6,75 százalékra a jegybanki alapkamat szintjét a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa kedden, az elemzők többsége kamattartást várt.

Az elemzők többsége szerint nem nyúl a december óta 7 százalékon álló alapkamathoz keddi ülésén a jegybank monetáris tanácsa. A piacokon ugyanakkor csalódást okozna, ha a remélt, a határidős jegyzésekbe már be is épített 25 bázispontos csökkentést július után most is elhalasztanák.

Júliusban több mint 300 millió euróval közel 36 milliárd euróra emelkedtek a jegybank devizatartalékai. Igaz, egy évvel korábban még 207 millió euróval, tavaly év végén pedig 1,9 milliárd euróval több volt.

A kormány az európai uniós kritikák nyomán kiveheti a jövő évi költségvetés tervéből a Magyar Nemzeti Bankra (MNB) vonatkozó tranzakciós adót - tudta meg a Magyar Nemzet. Az viszont még kérdés, hogy az így kieső 120 milliárdot honnan szedik össze.

Honnan szerez a kormány 100 milliárd forintot, amit az EKB vesz ki a zsebéből, amikor az MNB-t nem hagyja megsarcolni? És honnan szerez 240 milliárdot, ha le kell mondania a teljes tranzakciós illetékről? Megvizsgáltuk, milyen megoldások várhatók a kormánytól.

Az Európai Központi Bank (EKB) nem tanácsolja, hogy a kormány tranzakciós illetéket vessen ki a Magyar Nemzeti Bankra.

Nem kellene a hiteltárgyalásból politikai cirkuszt csinálni, nincs ott szükség miniszterekre, csak jól felkészült osztályvezetőkre, akik szakmai alapon tudnak vitázni a külföldi delegációkkal – mondta lapunknak a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának egyik tagja.

– Az a fideszes felfogás tükröződik Járai Zsigmond reakciójában, hogy ami kisebbségi véleménynek számít, az nincs is – mondta lapunknak Róna Péter, a jegybank felügyelőbizottságának tagja azt követően, hogy nyilvánosságra került: Járai mint az fb elnöke tegnap levelet írt az IMF magyarországi képviseletének.

A kormány nem érez olyan veszélyt, hogy az IMF-tárgyalásokat akadályozhatná az a hétfőn elfogadott törvénymódosítás, amely szerint a jegybanknak is kell tranzakciós illetéket fizetnie a legalább egynapos, legfeljebb kéthetes betételhelyezés után.

Simor András szerint a tranzakciós adót a jegybankra hárítani jogellenes, ennek ellenére az MNB azt nem hárítja át.

Az államháztartás első negyedéves hiánya a jegybank számításai szerint meghaladja a bűvös három százalékot. A GDP 79 százaléka az államadósság.

Az Országgyűlés már a jövő héten elfogadhatja a jegybanktörvény módosítását, s ezután megkezdődhetnek a hivatalos hiteltárgyalások a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval – jelezte Varga Mihály tárca nélküli miniszter. Az események felgyorsulásának kiváltó oka az volt, hogy az Európai Központi Bank (EKB) a vártnál sokkal korábban, már pénteken megküldte hivatalos – a Nemzetközi Valutaalap korábban megjelent véleményével egyezően támogató – állásfoglalását az elvárt módosításokkal kapcsolatban.