A volt jobbikos Szegedi Csanád felkereste Köves Slomó rabbit. Az EP-képviselő megerősítette információnkat. A Károly körúton, az EMIH (Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség) központjában péntek délelőtt találkoztak.

A Kaposvári Zsidó Hitközség elnöke egyértelműen rasszista indíttatású cselekedetnek tartja a helyi zsidó temetőben történt sírrongálásokat, Róna László szerint ugyanakkor lényegtelen, hogy milyen temető halottjait gyalázták meg, hiszen bárhol teszik ezt, az felháborító és céltalan tett.

Hosszú hallgatás után megszólalt Egri Oszkár, a Mazsihisz (Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége) jogi képviselője, az a hitközségi elöljáró, akinek azért kellett megválnia posztjától, mert a rabbik szerint nem számít zsidónak. Lapunknak nyilatkozva úgy vélte, hogy személyi konfliktusok állnak az ellene indított támadás hátterében.

Nem az én személyem a lényeges, hanem az, hogy ilyen jelenségek ne fordulhassanak elő a társadalomban – mondja Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi az őt ért inzultusról. A csaknem kilencvenéves, köztiszteletben álló tudós elleni atrocitás az antiszemita gyűlölködés jelképes megnyilvánulása. Az eset hatalmas felháborodást váltott ki. Schweitzer József lapunknak adott interjújában az elmúlt napok tanulságairól beszél.

A magyar kormány a leghatározottabban elítéli, hogy inzultálták Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbit, a magyar értelmiség egyik legmegbecsültebb tagját – hangsúlyozta állásfoglalásában a Kormányszóvivői Iroda.

Húsz magyarországi és határon túli zsidó hitközség, illetve szervezet összefogásával Debrecenben megalakult a Közép- és Kelet-európai Zsidó Hitközségek és Szervezetek Szövetsége.

Hosszas vita folyt arról, hogy legyen-e feltüntetve a vallási hovatartozás a népszámlálás kérdőívein, és ha igen, milyen részletezettséggel. Végül is egy szégyenlős kis rubrikányi hely jutott ennek a jelentős kérdésnek. Azóta vallási közösségek sokasága – magunkat is beleértve – folytat kampányt azért, hogy híveik vallják meg eme kérdőíveken is vallási hovatartozásukat.

Reklámkampányt indítottak a hazai egyházak, hogy a népszámlálás során minél többen válaszoljanak a vallási hovatartozásukat firtató kérdésre. Erre ugyanis nem kötelező felelni. A katolikusok óriásplakátokkal, a reformátusok internetes kampánnyal, az evangélikusok a lelkészeik bevonásával készülnek a népszámlálásra, a Mazsihisz megbízottjai pedig laptopokkal keresik fel a zsidó hitközségek tagjait.

Jeff Levine ügyvivő, aki April Foley és Eleni Tsakopoulos Kounalakis nagykövetasszonyok budapesti tartózkodása közti időszakban látta el az Egyesült Államok képviseletét, meglepődve vette tudomásul, hogy a roma és zsidó közösségek még a Jobbik növekvő népszerűsége ellenére sem tudnak együttműködni, sem egymással, sem saját közösségeiken belül - derül ki egy a WikiLeaks által pénteken nyilvánosságra hozott diplomáciai táviratból.

Mikor épült Budapest első nyilvános vécéje? Hol árulták a millennium évében a legjobb fogsorokat? Milyen mérlegen adagolták a barhesz hozzávalóit a Dob utcai kóser Fröhlich cukrászdában? Ha nem szokványos(an unalmas) várostúrára, hanem a nyüzsgő pesti zsidó negyed színes, szagos, néhol vicces, időnként dermesztő 200 évére vagyunk kíváncsiak – a Wesselényi utca 7.-be kopogtassunk.

A Mazsihisz tisztújításán az újra elnökké választott Feldmájer Péter viszonylag simán vette az akadályt, de már önmagában az meglepetést okozott, hogy ellenjelöltek is indultak vele szemben. Zoltai Gusztáv ügyvezető igazgatónak viszont nem akadt kihívója.

A holokauszt szörnyűségei után a magyar politikai osztály néha megpróbált szembenézni a múlttal. Először 1946-ban fogadott el az Országgyűlés egy törvényt a magyar zsidóságot ért üldöztetés megbélyegzéséről és a jogsérelmek orvoslásáról. Most a magyar kormány úgy döntött, „megújítja” a zsidó közösséggel való egyeztetések formáját és tartalmát. Értve ez alatt, hogy a tárgyalásokba neki szimpatikusabb zsidó csoportokat von be, megosztva ezzel zsidóságot képviselő szervezeteket, személyeket, így próbál taktikai előnyhöz jutni.

Orbán Viktor egy izraeli lapnak adott interjújában nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy aggasztják-e a magyarországi antiszemita tendenciák, de úgy vélte, a helyzet tényleg nincs rendben.

A szocializmus évtizedeiben tucatszámra rombolták le a szebbnél szebb magyar zsinagógákat. Építészeti remekek sora tűnt el, azokat pedig, amelyek megmaradtak, sok esetben méltatlan és kegyeletsértő célokra használták. Az utóbbi időkben azonban a meghagyott zsinagógák újra virágkorukat élik.

Megalakulása óta keveset hallatott magáról a KDNP kötelékében létrejött izraelita műhely. A jobboldal hatalomra kerülésével azonban új hajnal hasadt, előrébb léphetnek az eddig másodvonalhoz sorolt vezetők. A Mazsihisz elnöke nyugodt: nem számít átrendeződésre a zsidó érdekképviseletben.

Az evangélikusok keményen nekiláttak az ügynökmúlt feldolgozásának. Más egyházakról ez a legkevésbé sem mondható el. A katolikusoknál döcögősen halad a munka, a reformátusoknál még csak most kezdődik. A Mazsihisz külső szakértőktől várja a tényfeltárást.

Ismét megrongálták a holokauszt-emlékművet Zalaegerszegen, alig néhány héttel a helyreállítása után; a talapzaton álló oszlopot ledöntötték, a világítótesteket pedig kirúgták a helyükről - tájékoztatta Siklósi Vilmos, a helyi zsidó hitközség elnöke vasárnap az MTI-t.

Bocsánatot kért egy vasárnapi lapban két nappal korábban elhangzott szavaiért a vatikáni prédikátor, aki közvetett párhuzamot vont az antiszemitizmus és azon bírálatok között, amelyek a pedofilbotrányok miatt a pápát, illetve az egyházat érik.

A fenyegetés ellenére megtartották Makón, a Korona Szállóban az eredetileg A holokauszt gyermekei című könyv kiadásának támogatására szervezett ebédet. A rendezvényt korábban jótékonysági ebédként hirdették meg, ám ismeretlenek megfenyegették Urbancsok Zsolt szervezőt, illetve a szálló üzemeltetőjét.