Az ACTA azokban az országokban sem lép érvénybe, amelyek korábban már ratifikálták. Az internet szabadságának védői ünnepelnek.

Nyáron nemcsak az utcán mutatunk többet magunkból, de itt az ideje internetes megjelenésünk testre szabásának is. Mindenkori álláskeresésünk érdekében vagy karrierlehetőségeink kihasználása miatt érdemes erre figyelni, hisz pár kattintással sorsdöntő formába hozható bárkinek a netes megjelenése. Néhány könnyelmű fotó vagy komment feltöltésével persze le is rombolható bárki megítélése. A közösségi oldalak mára jócskán túlléptek a magamutogatásra és unaloműzésre használt haszontalanságokon.

Körülbelül két éve kezdett magasba szökni Magyarországon a kuponláz. Az interneten működő kuponértékesítő cégekből egyre több van, jelenleg már csaknem kilencvenről tudnak a piacon.

A Carrus csoport cége, a francia lóversenyfogadás technikai hátterét is biztosító PMC szállítja a hazai lóversenyfogadás új, immár országos kiterjesztésű rendszerét, miután megnyerte az erre kiírt közbeszerzési eljárást – jelentette be a Magyar Lóversenyfogadást Szervező (MLFSZ) Kft. és a Magyar Fejlesztési Bank (MFB). A 650 millió forintba kerülő hálózaton jövő év elejétől futnak majd a fogadások.

A recesszió alatt is éves szinten két számjeggyel bővül a netes webshopok forgalma. A piac fejlődésének fő motorja az okostelefonok terjedése.

Kihagyta az idei szezon első komolyabb ziccerét a Szerencsejáték Zrt. (Szrt). Mint arról korábban beszámoltunk, az állami vállalat a nemzetközi cégeknek is konkurenciát támasztó internetes sportfogadói oldal elindításán dolgozik, a honlap startját pedig a labdarúgó-Európa-bajnokságra akarta időzíteni.

Az Ericsson legújabb forgalmi és piaci jelentése szerint 2017-re a világ népességének 85 százaléka rendelkezik majd nagy sebességű 3G-s internetlefedettséggel, és közel kilencmilliárd lesz a mobil-előfizetések száma, szemben a tavalyi hatmilliárddal.

Most éppen minden techhírforrás a Google okosabbá válásáról szól. Hogy a kereső ezentúl nemcsak kulcsszavak, hanem „dolgok” és „kapcsolatok” alapján is fog keresni.

Szokásos kapucnis pulcsijában, egy egész éjszakás „hackaton”, azaz buliszerű programozó-maraton után nyitotta meg a kereskedést a Nasdaq-on pénteken Mark Zuckerberg. A szimbolikus csengőt Kaliforniában, a Facebook központjában nyomta meg, tévéstábok és éljenző, azóta milliomos vagy milliárdos alkalmazottak körében.

Ha úgy vesszük, a kényelmünket szolgálja, hogy az általunk használt gépek kifürkésznek minket: megkönnyítik a választást a boltban és a szavazófülkében, előrágják nekünk a hétköznapi döntéseket, és megmutatják nekünk, mire is vágytunk valóban, amit meg is tudunk szerezni. De ellenünk fordulhat-e a sok információ, amit kiszed belőlünk mobilunk, laptopunk és sok más gépünk? Ha mindig tudják, mire vágyunk, hogyan fedezünk fel még valami újat?

Ahogy fokozódik a nemzetközi nyomás az illegális fájlcserélő hálózatokon, úgy kovácsolódnak egységbe a kalózpártok, s az egyre erősödő kalózháború Magyarországot is elérte.

Senki sem jelentkezett az elmúlt három hónapban – így foglalható össze a Szerencsejáték Felügyelet (SZEF) lapunknak küldött rövid válasza azzal kapcsolatban, hogy a nemzetközi online szerencsejáték-oldalak üzemeltetői közül mennyi kért engedélyt a legális magyarországi működéséhez.

Nem szórakozik tovább a Szerencsejáték Zrt. (Szrt.), az állami vállalat több év tervezgetés után most teljes erővel nekigyürkőzik az online sportfogadási piacnak. A társaság júniusban indítja el saját, reményei szerint a nemzetközi irodáknak konkurenciát teremtő internetes oldalát – legalábbis ez derül ki a cég oldalára nemrég felkerült pályázati kiírásból.

Tavaly a cégek 30,4 milliárd forintot költöttek online reklámra, ami 3,2 milliárd forinttal, 12 százalékkal haladja meg az előző évit az IAB Hungary adatai szerint.

A hazai kis- és középvállalkozók 42 százalékának van csak internetoldala. Webshopot csupán 13 százalék működtet. Mivel a hazai lakosság több mint fele vásárlás előtt a világhálóról tájékozódik, a távolmaradó cégek magukat vágják el az üzlettől – hangzott el a BarCamp Budapest konferencián.

Néhány éve a szakértők többsége még arra fogadott volna, hogy a hannoveri CeBIT (amelyet akkor már hosszabb ideje a látogatók és a kiállítók fokozódó érdektelensége kísért) hamarosan elvérzik, a Las Vegas-i CES és a barcelonai Mobile World Congress pedig megosztozik az ICT-szektor évindító újdonságvásárának szerepén (miközben lassan maga az újdonságvásár kifejezés is értelmét veszti, mivel a legtöbb gyártó a hasonló rendezvényeket csak erődemonstrációra használja, és közvetlenül a felhasználókkal kommunikál).

Az internet világszerte 1227 milliárd dollár értékű gazdasági teljesítményt hozott létre 2010-ben a McKinsey and Co. kutatása szerint, ezen belül Magyarországon 5,1 milliárd dollárnyit.

Internetes tartalmaiért is pénzt kér a jövőben a svájci Neue Zürcher Zeitung. Ez a váltás manapság már nem számít forradalmi tettnek, az viszont annál inkább, hogy a kiadó a portfólión belüli hierarchiában előrébb sorolja az internetes termékeket: nyártól a (fizetős) online kiadványok számítanak a fő kiadványnak, és a nyomtatott lap lesz a származékos termék. Az ingyenesség pedig minden fronton megszűnik.

Jelentős turbulenciát okozott nemrég a Pirate Bay fájlmegosztó új szolgáltatása, a Physibles, ahonnan tárgyak 3D-s nyomtatóval kinyomtatható fájljait lehet letölteni. Több médium filozofált azon, hogy vajon a szellemi tulajdon elleni újabb támadásnak vagyunk-e tanúi?

Gyökeresen átalakíthatják az internet- és médiahasználati szokásokat azok a mostanában (a nyilvánosság és a demokratikus kontroll teljes kizárásával) elfogadott nemzetközi egyezmények, amelyek formailag csupán a digitális termékhamisítás és az online kalózkodás visszaszorítását célozzák.