A kormány 3,3 milliárd forintot ad a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság felállításához szükséges forrásbiztosítás érdekében, az erről szóló kormányhatározat a Magyar Közlönyben jelent meg.

Az energiaszolgáltatás után a hulladékos szektort is államosítja a kormány: megindult a helyi társaságok beolvasztása az állami kukáscégbe. A recept pofonegyszerű: ha egy hulladékkezelő már nem tudja ellátni a közszolgáltatást, a katasztrófavédelem kényszerszolgáltatót jelölhet ki – annak pedig semmi akadálya, hogy mindenütt az új állami vállalat kerüljön helyzetbe.

Rezsicsökkentésnek hívjuk, de a valóság sokkal prózaibb: a pénzhiány miatt az összeomlás szélére került a hazai szelektív hulladékbegyűjtés, néhol pedig már az is csoda, hogy a házak elől egyáltalán elviszik a szemetet. Közben az EU is kötelezettségszegési eljárásokat indított ellenünk.

Új hulladékégetők építését fontolgatja a kormány. Az új ötlet egy, még a Gyurcsány-kormány által felvetett, majd a gazdasági válság miatt elaltatott javaslat újracsomagolása, amely azonban jó eséllyel alkotmány- és törvényellenes.

Forradalminak számító véleményt közölt az EU Observer az európai zöldek, illetve a szocialisták egy-egy európai parlamenti képviselőjétől. A közös álláspont szerint környezeti és foglalkoztatási szempontból is tarthatatlan az a gyakorlat, hogy az ipar rövid használat után eldobandó műszaki termékeket gyárt. A szabályozásban előnyt kellene biztosítani az újrahasználatnak és a javíthatóságnak.

Több mint 30 millió tonna műanyag hulladék kerül évente a tengerekbe – állítja a német Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal.

A Sony 4K kijelzős csúcstelefonnal érkezett az idei év egyik legfontosabb informatikai seregszemléjére, a berlini IFA-ra. Ugyanitt a Samsung az új Gear S2 okosórájával rukkolt elő. A megannyi új csúcseszköz arra sarkallja az embereket, hogy régi kütyüiket újakra cseréljék. Ezzel tovább nő az elektronikai hulladék mennyisége.

Az ország legnagyobb volumenű környezetkárosításának vethet véget, és egyben egy hasonlóan példátlan mértékű környezeti kárelhárítási folyamat kezdete lehet a hazai zöldhatóság határozata, amely nem járult hozzá az Almásfüzitőn veszélyes hulladékok kezelését végző cég környezethasználati engedélyének meghosszabbításához. Illés Zoltán volt környezetügyi államtitkár korábban tízmilliárdos nagyságrendűre becsülte a várható költségeket.

Ezúttal szeptemberi leállást helyezett kilátásba a 106 Pest és Nógrád megyei település szemetét elszállító, önkormányzati Zöld Híd Régió Kft. a rezsicsökkentés miatt visszaeső bevételeikre, egyszersmind az egyre magasabb adó- és egyéb terheikre hivatkozva. Tartozó ügyfeleik kukáit már mostantól telehagyják.

Az MSZP szerint a Fidesz szétveri a víz-, hulladék- és kéményseprőszolgáltatást; a kormánypárt reakció gyanánt azt közölte, hogy a szociálliberálisok emelték az áram- és gázdíjakat.

Összeomlóban van a hazai hulladékgazdálkodás elmúlt évtizedben felépített rendszere: a „rezsicsökkentés” és az állami elvonások növekedése miatt a bevételek már a működési költségeket és a kötelező amortizációt sem fedezik.

Határozatban követeli a várpalotai önkormányzat a megrendelő Pest Megyei Kormányhivataltól, hogy azonnal állítsa le az azbeszttartalmú építési törmelékek városba szállítását. A bezárt Heves megyei cementgyárak veszélyes hulladékát ugyanis a Veszprém megyei kisvárosban akarják mentesíteni az azbeszttől.

Nyílt állománygyűlést tartott szerdán Gödöllőn a „vészhelyzetbe” került Zöld Híd Kft.: a nonprofit cég a saját értékelése szerint májustól képtelenné válhat a kommunális hulladék elszállítására és kezelésére Gödöllő, Veresegyház, Isaszeg, Fót, Rétság, Érsekvadkert és további 40 település térségében.

Nonprofit közszolgáltató juthat csődbe heteken belül, és így május végére több mint száz település szemétszállítási rendszere dőlhet össze.

A 285 ezer Pest és Nógrád megyei lakos szemetét elszállító Zöld Híd Régió Nonprofit Kft. a csőd szélén táncol. Ez akár már májusban is veszélyeztetheti a térség lakossági hulladékának elszállítását – hacsak a katasztrófavédelem nem talál a helyére egy másik céget.

Akár az 1700 milliárd forintot (a paksi bővítés árának a felét) is meghaladhatja annak az atomtemetőnek az építési költsége, amely az új reaktorok leszerelési hulladékának, illetve a kiégett fűtőelemeknek a végleges tárolására szolgál majd. Ez a tétel egyelőre nem szerepel a bővítés költségvetésében.

Aláírásgyűjtéssel is tiltakoznak a Fejér megyei Gánton és Zámolyon egy tervezett, építési hulladékot feldolgozó telep ellen, amelyet a kormányfő családjának érdekeltségébe tartozó cég építene. A zámolyi polgármester viszont nyugalomra int.

Kigyulladt mintegy kétszáz tonnányi vegyes hulladék kedden egy vastelepen, a főváros X. kerületében, a Jászberényi úton - tájékoztatta a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője az MTI-t.