Számos korabeli, saját kezű aláírásával ellátott dokumentum bizonyítja, hogy Csatáry László – bár most tagadja – gettóparancsnok volt Kassán. Alapos a gyanú, hogy tevékenyen részt vett a deportálásokban – hangsúlyozza levéltári kutatásai és a szemtanúk egybehangzó vallomásai alapján Gellért Ádám nemzetközi büntetőjogi szakértő.

A háborús bűncselekményekkel gyanúsított Csatáry Lászlónak több lehet a felelőssége, mint amivel az ügyészég meggyanúsította - mondta szerdai budapesti sajtótájékoztatóján Gellért Ádám nemzetközi jogász.

Közösség elleni izgatás gyanújával nyomozást rendelt el a rendőrség a 97 éves Csatáry László egykori csendőrparancsnok ellen tüntető antifasiszta aktivisták feljelentése nyomán, miután a Kuruc.info nevű szélsőjobboldali internetes portál a megmozdulást követően egyik írásában 100 000 forint jutalmat ajánlott fel annak, aki a legtöbb „zaklató zsidót” azonosítja. E felhívás óta az antifasiszta demonstráció több aktivistáját megfenyegették, zaklatták.

A kanadai bevándorlási hivatal közleményben erősítette meg, hogy egy Ladislaus Csatary nevű személytől a hatóságok megtévesztése és csalás miatt 15 évvel ezelőtt megvonták a kanadai állampolgárságot. A férfi 1997-ben - 82 éves korában - a kiutasítást elkerülendő önként távozott Kanadából.

A The Sun újságírói által átadott anyagok érdemben új információt nem tartalmaztak – így reagált hétfői közleményében a Fővárosi Főügyészség a brit bulvárlapban vasárnap közölt tényfeltáró riportra.

Tíz hónappal ezelőtt egy informátor segítségével jutott a Simon Wiesenthal Központ olyan adatokhoz, amelyek lehetővé tették a náci háborús bűnökkel gyanúsított Csatáry László felkutatását Budapesten.

Csatáry Lászlóhoz Budapesten csengettek be a brit bulvárlap, a The Sun munkatársai. A 15 700 zsidó deportálása miatt keresett férfi tagadta bűnét, majd bevágta az ajtót. Csatáry a világ legkeresettebb háborús bűnöse a Simon Wiesenthal Központ szerint.

Ötvenévi börtönbüntetésre ítélte Charles Taylor volt libériai elnököt a Sierra Leone-i háborús bűnöket tárgyaló különleges ENSZ-bíróság. A II. világháborút követő nürnbergi per óta Taylor az első államfő, aki fölött nemzetközi törvényszék ítélkezett.

Ironikus tapssal és felemelt ujjal üdvözölte Ratko Mladics a per első napján a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnökben ítélkező hágai Nemzetközi Törvényszék (ICTY) bíróját. A boszniai szerb hadsereg tömeggyilkossággal vádolt egykori vezetője korábbi nyilatkozataihoz hűen jelezte: nem ismeri el a „NATO bíróságát”.

A háborús bűnöket tárgyaló különleges hágai törvényszék megállapította, hogy az egykori libériai elnök segítette a RUF felkelőit a háborús bűnök elkövetésében. Taylor az első volt államfő, akit elítélt egy nemzetközi törvényszék a II. világháborús nürnbergi per óta.

A Budapesti Nyomozó Ügyészség tavaly szeptemberben rendelt el nyomozást háborús bűntett elkövetésének gyanúja miatt Csatáry László ügyében Efraim Zuroffnak, a Simon Wiesenthal Központ vezetőjének feljelentése alapján – közölte az MTI-vel a Fővárosi Főügyészség. Skoda Gabriella szóvivő szerint a nyomozás során a feljelentésben foglaltakkal kapcsolatos adatgyűjtésnél tartanak.

A 95 éves Csatáry László Kanadába emigrált, de 1995-ben megfosztották állampolgárságától, és újra Magyarországon él. 1944 tavaszán kulcsszerepet játszott 15 700 zsidó Auschwitzba deportálásában.

A szerb szélsőséges pártvezér jogai vélt megsértése miatt állt elő a kétmillió eurós követeléssel.

Óriási felháborodást keltett Irakban, hogy az amerikai hadbíróság ítélete szerint Frank Wuterich törzsőrmester és egységének minden tagja egy vádalku miatt megússza börtönbüntetés nélkül azt a tömegmészárlást, amelyet a nyugat-iraki Hadíszában követtek el bő hat éve.

Szokatlan hírrel került tavaly a Hugo Boss ruhagyár a világsajtó címoldalára. A nemzetközi hírű német divatház ezúttal nem valamilyen új öltönyfazonnal, hanem a háború előtti működésének eddig homályban maradt részleteivel keltett figyelmet.

Törökországban pár évvel ezelőtt még sorozatban ítélték el azokat, akik az örmény népirtásról beszéltek, s ezzel csak az EU leghatározottabb követelésére hagytak föl. Franciaországban csütörtök óta azokat büntethetik (ismét), akik az örmények elleni népirtást tagadják (bármely más, Franciaország által „elismert” népirtás tagadóival együtt). Dúl a diplomáciai vihar a két ország között.

A Nemzetközi Büntetőbíróság főügyésze szerint „fennáll a gyanú”, hogy Líbia 42 éven át hatalmon lévő vezetőjének halála háborús bűn volt.

Hasonlóan Hasim Thaci miniszterelnökhöz a vádlott a koszovói háború alatt az albán gerillák szervezetének, a Koszovói Felszabadítási Hadseregnek (UCK) a tagja volt, és 1999 júniusában Pristina melletti Varigovce faluban agyonlőtt egy civilt.

A bizonyítandó esetek számát a bírósági eljárás felgyorsítása érdekében csökkentenék 45 százalékkal.