Akár joghatályba lép államfői szentesítéssel a törvény a gyűlöletbeszéd ellen, akár nem: véres a torka. Hiszen nem áll mögötte nemzeti konszenzus és diskurzus. Sutytyomban lezavarva, pillanatnyi parlamenti erőfölény kihasználása révén született. Ugyanakkor az aláírás megtagadása: az érintetteket sérti vérig, akik e jogszabálytól mágikus-szimbolikus módon vártak védelmet. Ők az elutasítás gesztusában nem egy absztrakt eszme - a szólásszabadság - érvényesülését látnák, hanem a gyűlöletbeszéd bátorító legalizálását.

Ha államfői szentesítéssel joghatályba lép, ha nem a törvény a gyűlöletbeszéd ellen: véres a torka. Hiszen nem áll mögötte nemzeti konszenzus és főképp: diskurzus. Suttyomban lezavart, pillanatnyi parlamenti erőfölény kihasználása révén türemkedett fel az elnöki íróasztalig – amikor az ország figyelmét leköti a hatalom birtoklása körüli telenovella újabb fejezete. Ha a köztársasági elnök e körülmények ellenére érvénybe is léptetné: nem lenne benne köszönet, mert előre borítékolható, hogy a konszenzus hiány a jogalkalmazásban is megmutatkozik. (Amit az eddigi gyakorlat is mutat: például ifj. Hegedűs, vagy a Mein Kamfot kiadó Mónus Illés trend-üzenetnek is felfogható bírósági felmentései.)

Feljelentem Márait! Mert azt írta, hogy a magyar "nyelven cigánynál is rosszabb fajzat beszél". És azt, hogy "alnép vagyunk a virtusban, a bűnben, mindenben".

Két év börtön is járhat a gyűlöletbeszédért, sőt, -gesztusért, ha az államfő aláírja a kizárólag szocialista szavazatokkal elfogadott törvénymódosítást. De nem valószínű, hogy aláírja.

A parlamenti erőviszonyok alapján úgy tűnt, megbukik a gyűlöletbeszéd büntethetőségére beterjesztett szocialista javaslat. Több képviselő korai távozása azonban átírta a papírformát.

Fajgyűlölő és antiszemita kijelentések és tettek miatt felfügesztettek állásából három rendőrt az észak-franciaországi Amiens-ben - közölte a belügyminisztérium csütörtök esti közleményében.

Sólyom László államfő véleményezésre megküldte az Alkotmánybíróságnak a gyűlöletbeszéd-törvényt. Az államfő álláspontja szerint a polgári törvénykönyv módosításáról szóló törvény több szempontból alkotmányellenes – közölte a Köztársasági Elnöki Hivatal.

Van Győrött egy gyalogos vasúti aluljáró, melyet két tulajdonos is jegyez. A hatodik-hetedik vágányfeljáróig a MÁV-é, az azt követő szakasza pedig az önkormányzaté. Tulajdonképpen úgy is megoszthatták volna, hogy a jobb oldala a helyhatóságé, a bal meg az állami vasúttársaságé.

Az Országgyűlés hétfőn elfogadta a polgári törvénykönyv (Ptk.) gyűlöletbeszéddel kapcsolatos módosítását. A képviselők 184 igen, 131 nem és 11 tartózkodás mellett fogadták el a jogszabályt.

A gyűlöletbeszéd szankcinálására vonatkozó törvénymódosítási javaslatot szakmailag elhibázottnak tartja a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ). Schiffer András, a civil jogvédő szervezet ügyvivője egy pénteki, budapesti sajtóbeszélgetésen azt mondta, hogy a Polgári törvénykönyv (Ptk.) tervezett módosítását "pártpolitikai célokat szolgáló barkácsolásnak" tartják.

Lehet-e, egyáltalán: kell-e gyűlöletbeszéd ellen jogi eszközökkel fellépni? A kormány ismét megnyitja a régi vitát, bár mozgásterét változatlanul behatárolják az Alkotmánybíróság verdiktjei - meg az államhatárok.