Benyújtotta azt az alkotmánymódosítási javaslatát az MSZP, amellyel a párt fellépne a társadalmi együttélést romboló, mások alapvető jogait és emberi méltóságát tagadó megnyilvánulások ellen. A Fidesz szerint régen elkésett a kormány, amikor a büntető törvénykönyvet "maszatolásszerű" módosítaná.

A rendőrség vizsgálatot indított lapunk egyik hétfői cikkében írtak miatt; azt vizsgálják, fennállnak-e a büntetőeljárás megindításának feltételei a Jobbik és a Magyar Nemzeti Front szombati, tiszaeszlári rendezvényén elhangzott, gyűlöletkeltő és antiszemita kijelentések miatt.

"Miért nem erősödik a társadalomnak ez a morális elítélése a gyűlölködéssel szemben?" -Paczolay Péter az Alkotmánybíróság elnöke. [url=http://nol.hu/belfold/nem_tudom__mi_mozgatja_a_nepszavazast_eroltetoket]Nem tudom, mi mozgatja a népszavazást erőltetőket[/url] - interjú a Nolon.

Az igazságügyi miniszter szerint a Fidesz fél az egyenes beszédtől, sumákol, amivel teret ad a gyűlöletkeltésnek és gyalázkodásnak. Úgy vélte, a kormány által javasolt alkotmánymódosítás nem a szólásszabadság korlátozása, hanem az emberi méltóság védelme.

Az MDF egyelőre nem véleményezi Gyurcsány javaslatát, hogy módosítva az alkotmányt, mégis büntethető legyen a gyűlöletbeszéd. A Fidesz szerint a bűnözők nem olvassák az alkotmányt, ezért annak módosítása helyett a visszaesőket büntető "három csapás" módszerét kellene bevezetni. Az SZDSZ hirtelen felindulásból nem nyúlna az alaptörvényhez.

Az elmúlt hetek rémes bűncselekményei nyomán betelt a pohár - így indokolta Draskovics Tibor igazságügyi miniszter, hogy miért akarják alkotmánymódosítással szankcionálni a gyűlöletbeszédet.

Véget kell vetni a képmutató és kétértelmű politikai nyilatkozatoknak, az elhallgatásoknak a kisebbségi biztos szerint; Kállai Ernő a tatárszentgyörgyi gyilkosság apropóján szólalt meg.

Gyurcsány szerint a gyűlöletbeszéd-törvény akadályozói az emberi méltóságot támadják. Nagyon színes koalícióval kell küzdeniük a szabályozásért, mondta a kormányfő - burkoltan Sólyomra is utalva. A Fidesz válaszul "villázni" kezdett.

Az úgynevezett gyűlöletbeszéddel szembeni polgári jogi fellépés lehetőségét teremti meg az Országgyűlés által tárgyalt törvényjavaslat - mondta Avarkeszi Dezső, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium államtitkára kedden a parlamentben.

A méltán elhíresült tojásdobálásos bírósági ítélet óta még erősebben hallik a morgás, alig érezhető kérdőjellel a végén: - Itt már valóban mindent szabad?

Honlapján tette közzé az igazságügyi tárca "a közrendet, a köznyugalmat és az igazságszolgáltatás működését zavaró jelenségekkel szembeni hatékonyabb fellépést segítő" törvénymódosító javaslatait. Akár 15 évet is kaphatna a közüzem működését megzavaró színesfémtolvaj, s felállítanák a szabálysértők nyilvántartását.

Új jogintézmények bevezetése helyett a meglévő törvények kiterjesztésével akar fellépni a gyűlöletbeszéd ellen a kisebbségi ombudsman.

Miért van gyűlölet az emberekben, mi ad erőt a folytonos újrakezdéshez - néhány téma azok közül, amelyeket Losonczi Ágnes szociológus kutatott. Most, a 80. születésnapján is új könyvön dolgozik.

Az Alkotmánybíróság negyedik alkalommal is elutasította a büntető törvénykönyvnek az emberi méltóság védelmét célzó és a "gyalázkodás" bűncselekményére vonatkozó módosítását a szabad véleménynyilvánítás jogára hivatkozva.

Az Alkotmánybíróság (AB) e tárgyban hozott első, 1992-es határozata szerkezeti hibában szenved, emiatt nem szankcionálható a gyűlöletbeszéd - jelentette ki lapunk kérdésére Szabó András, aki a döntés előkészítésében előadó bíróként meghatározó szerepet játszott. Szerinte a dokumentum első része következetesen azt az álláspontot képviseli, hogy a gyalázkodás a véleménynyilvánítás szabadságával való olyan visszaélést jelent, amely mások - például egyes kisebbségek - emberi méltóságát sértheti.

Jogilag nem helytállóak Sólyom László köztársasági elnök aggályai az Alkotmánybíróságnak véleményezésre megküldött gyűlöletbeszéd törvénnyel kapcsolatban - mondta Bárándy Gergely, az MSZP országgyűlési képviselője.

Alkotmányellenesnek tartja a köztársasági elnök a gyűlöletbeszéd büntethetőségét, ezért Sólyom László a február 18-án elfogadott törvényt nem írta alá. Előzetes normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól.

Sólyom László köztársasági elnök véleményezésre megküldte az Alkotmánybíróságnak a büntető törvénykönyv módosításáról szóló törvényt - tájékoztatta az MTI-t szombat este Kumin Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal stratégiai és kommunikációs főosztályának vezetője.