Rendkívüli hőhullám volt Grönlandon a hét végén: a sziget legdélibb csücskében fekvő egyik városban, Narsarsuoqban 16 Celsius-fokot mértek, azaz jóval melegebb volt az idő, mint Dél-Európában.

A tegnap életbe lépett kiotói egyezmény csak az első lépés a globális felmelegedés lefékezéséhez: azt jelzi, hogy a politikusok végre elfogadták a klímaváltozás tényét, és hajlandóak lépéseket tenni a veszély csökkentése érdekében. A klímakatasztrófa megakadályozásához azonban ennyi nem elegendő - figyelmeztet a WWF.

A globális felmelegedés következtében húsz év múlva elpusztulhat az ausztrál partoknál lévő Great Barrier Reef korallzátony.

Olvadó gleccserek és jéghegyek, aszályok és sivatagosodó régiók. Nyakunkon a klímaváltozás. A mind fenyegetőbb hatások ellenére folyamatosan nő a légkörbe jutó üvegházhatású gázok mennyisége. Ezen a helyzeten a holnap hatályba lépő kiotói jegyzőkönyv sem segít. Magyarországnak haszna is lehetne belőle, de késik a kereskedelmi jogi szabályozás.

Nyolc évvel ezelőtt született meg az üvegházhatású gázok csökkentését felvállaló kiotói keretegyezmény. A világ legnagyobb kibocsátója, az Egyesült Államok nem írta alá a dokumentumot.

Az elsivatagosodás immár nem csak a távoli földrészek problémája: a jelenség Európa mediterrán térségeit is elérte. A veszélyre az Európai Űrügynökség (ESA) műholdas megfigyelési programja, a DesertWatch (Sivatagfigyelő) hívta fel a figyelmet.

Az exeteri nemzetközi konferencián részletes leltárt készítettek arról, hogy globális felmelegedés milyen hatást fog kiváltani és mely államokban. Az Antarktisz hatalmas jégmezőjének várható feldarabolódása az egyik közeli fejlemény.

A Déli-sark jégmezője, amelyről korábban azt feltételezték, hogy rendkívül masszív, brit tudósok szerint nem sokáig maradhat egyben.

Miközben a fél világ a rendkívüli hideg és havas időjárástól szenved, a Nature című tudományos folyóirat cikke szerint száz éven belül akár 11 Celsius-fokkal is nőhet a Föld átlaghőmérséklete.

Egy nemzetközi tanulmány szerint az éghajlati felmelegedés tíz éven belül visszafordíthatatlan lesz, és katasztrofális következményekkel jár.

Néhány éven belül az éghajlatváltozásból súlyos problémáink fakadhatnak. Az alábbi beszélgetés arról szól, hogy a várható következmények olyan beláthatatlanul sötétek, hogy a probléma egyik legjobb hazai szakértője, Zágoni Miklós fizikus nem szívesen bocsátkozik jóslásba.

Miklós László szlovákiai környezetvédelmi miniszter lapunknak nyilatkozva azt hangsúlyozta, hogy környezetvédelmi és tudományos értékrend alapján kell újraéleszteni az orkán miatt megtépázott Magas-Tátrát.

Természeti katasztrófákra figyelmeztető, az egész világot átfogó riasztórendszer kiépítését javasolta csütörtökön Kofi Annan. Az ENSZ főtitkára egyben szorgalmazta, hogy a világ országai határozott intézkedésekkel válaszoljanak a klimatikus viszonyok változására.

Már várom, hogy az agyalágyult liberálisok mikor találják ki, hogy a kaliforniai földcsuszamlás és a hóvihar is Bush elnök hibája - méltatlankodott a jobboldali amerikai rádiózás fenegyereke, Rush Limbaugh, megelőlegezve a környezetvédők esetleges vádjait. Az elnök mögé felsorakozó konzervatívok nemcsak arról vannak meggyőződve, hogy Isten naponkénti emlegetése nélkül nem lehet kormányozni, hanem arról is, hogy a gazdasági és politikai érdekek erősebbek a zöldek "szentimentális" és "maradi" érveinél.

Az éghajlatváltozás nemcsak Észak-, hanem Közép-Európában is növelheti a szélsőséges időjárási jelenségek kockázatát, hatásai következményeinek előrejelzése az eddigieknél is alaposabb tudományos elemző munkát igényel - közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat vezetője.

"ITT NÁDOR NEM TEREM" címmel október 1-jén indított nyilvános vitasorozatot a VÉDEGYLET és az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (EDDSZ) a Nádor teremben (Budapest V., Nádor utca 32., I. emelet).

A kiotói egyezmény sokba kerül, és ehhez képest nagyon csekély hasznot hajt - állítja lapunknak adott telefoninterjújában Björn Lomborg dán statisztikus (39). A Time magazin által áprilisban a világ száz legbefolyásosabb embere közé választott kutató magát "szkeptikus környezetvédőnek" tartja.

Egyre nagyobb a bizonytalanság abban, hogy milyen mértékű felmelegedésre lehet számítani 2100-ra: ezt globális átlagban 1,4-5,8 Celsius-fokra teszik a kutatók.

1798-ban egyiptomi hadjárata során Napóleon Alsó-Egyiptom kormányzójává tette szárnysegédjét, Jean-Baptiste Joseph Fourier-t, aki katonai műhelyek szervezésével tűnt ki az angolok ellen vívott háborúban. Fourier-nak feltűnt a felszín feletti hőmérséklet erős függése a talaj anyagi minőségétől. Észrevette, hogy nedves, füves talajon sokkal elviselhetőbb a hőmérséklet, mint amikor köves-homokos területen járnak.